Sátoros Ünnep A Zsidóknál

SÁTOROS ÜNNEP, SZUKKOT. Ugye eléggé egyértelmű, hogy ebből mi is áldást nyerhetünk, mivel Ő él, ezért mi hívők is élni fogunk. Jézust megostorozzák, "Ecce homo" jelenet 10. Mert a nagy meleg miatt a test hamar bomlásnak indul. A hetek ünnepe a pünkösd is Izraelnek adatott, ugyanakkor az egyház születésnapját ábrázolja ki az újszövetségen keresztül. Mint ahogyan a mi gyermekeink ahogy beleszülettek és belenevelődnek, hogy gyülekezetbe járunk, Bibliát olvasunk, imakörbe járunk és imádkozunk, és dicsőítünk, ugyanígy a zsidóknál a zsidó tradíciók és törvényekre való nevelés is beleivódik a gyermekekbe. Ezeket mind kivétel nélkül Izrael Istene vitte véghez, aki tudjuk, hogy nagyobbnak bizonyult az Egyiptom összes istenénél. Az Úr részéről ennek az elfogadása, tehát hogy Ő elfogadja ezt az áldozatot ez egy mintegy záloga annak, hogy a következő hónapokban gazdag aratás lett. Eredete: Az Úr ünnepeinek egyike, pontosabban az őszi ünnepkör utolsó eseménye, amit a Biblia három helyen is leír, részletesen szabályoz (3 Móz 23: 33-43, 4 Móz 29: 12-39, 5 Móz 31: 10-13). Ezt akkor vettem, amikor először Izraelben jártam. A Shábbát péntek este veszi kezdetét és szombat estig, a csillagok feljöveteléig tart. A Holt-tenger mellett élt esszénusok iratai között Kirbet Qumranban találtak egy réztekercset is, melyen meg van említve ez a Beteszda-fürdő.

Kérdezgetik egymástól. Az első három vers az nem egy fő ünnepnap, ez a sabbathról szól. Sukkot, vagyis a sátoros ünnep fő hagyománya és szabálya, hogy hét napig egy különleges kunyhóban, a sukkában lakunk. Jézus föltámadása után a tanítványok egy időre elmentek Galileába az Úr parancsának megfelelően ( Mk 16, 7), s csaka mennybemenetelre jöttek ismét Jeruzsálembe. A zsinagógában van egy nem zsidó alkalmazott mindig, aki felkapcsolja, meg lekapcsolja a villanyt, mert nagyon komolyan veszik ezt. Megtartása napjainkban: A Szukkót szombatján a zsinagógákban felolvassák a Prédikátor könyvét, és a Góg Magóg háború részletes leírását Ezékiel prófétánál (Ez 38-39 fejezete).

A sátoros ünnepi tartózkodás egy másik epizódját írja le itt az evangélista. A próféták szinte mindegyike prófétált arról, hogy eljön az idő, mikor a halottak feltámadnak a halálból. Olyan csoda volt ez, mely megmozgatta az egész közeli Jeruzsálemet és vele együtt az ünnepre összegyűlt népet, itt már tenni kellett valamit.

Így ekkor igen sokan voltak még ott a részvétnyilvánítók és vigasztalók. A zsidó naptár a Hold járása szerint határozza meg a hónapokat és a Nap járása szerint az évet, naptárjuk tehát luniszoláris. És kora tavasszal az már kezd termőre fordulni. A zsidóság legjelentősebb örömünnepei a Hánuká, a fény ünnepe és a Purim, a sors ünnepe, amely Eszter könyvének hiteles történetét örökíti meg. Mit jelképez ez a két kenyér?

János nyíltan és világosan megvallja, hogy nem ő a Megváltó, a Krisztus. Hányan akartok velem jönni? Nézzük akkor meg a négy tavaszi ünnepet egyesével. Akit a Tóra befejezéséhez hívnak fel, a chátán Tóra (a Tóra vőlegénye); akit az újrakezdéshez, chátán berésít (a kezdés vőlegénye); akit a prófétai olvasmányhoz, chátán máftir (a befejező részt olvasó vőlegény) címet kapja. Az az ember, aki azt hiszi, hogy Istennek jót tesz azáltal, hogy üldözi a zsidókat és Izraelt gyűlöli, az egy nagyon hamis hitben, egy téves gondolkozásban van és ez démonikus eredetű egyébként. Erre a zsidó gyerekek teljesen kicsattanva halálbüntetésre utalva, súlyos ökölcsapásokkal mutogattak, hogy ezek milyen törvényszegő, mocskos, gátlástalan szentségtörők… Ezért kiborították a kukákat és majdnem derékig érő halmokkal barikádokat emeltek, hogy ne tudjon az autó elhaladni. Jézus először a galileai Kána városába ment, hol a vizet borrá változtatta. Az Egyház születése. A gyaloglási mennyiség is be van határozva, hogy mennyit lehet megtenni azon az ünnepnapon. A páska a golgotai kereszten történt áldozati bárány feláldozásáról szól, Isten feláldozta az Ő bárányát miérettünk. Istennek Izraellel volt szövetsége, az új szövetséget Isten Izraellel kötötte, ugyanakkor az egyház is beléphet az általa biztosított üdvösségbe.

Ugye Izrael több ezer évvel ezelőtt szinte csak kizárólag mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozott, ezért is kötődnek ezek az ünnepnapok ezekhez. A Templom pusztulása után ez a három hagyomány és a Szukkót sem volt megtartható, de a kötelezően előírt örvendezés megmaradt. Ha évről visszafelé jövünk, akkor a hónapjaik, tehát ilyen. Tehát Niszán elseje és Sziván elseje között két hónap (60 nap) telt el.

Szuk2) Az ünnep második értelme: emlékezés a pusztai vándorlásra. Mert azt mondta Isten Ábrahámnak, hogy tebenned áldatnak meg minden nemzetek. Abban a korban a zsidók nem lelki megváltót vártak, aki az embereket a bűn rabságából szabadítja ki, s megnyitja az örök, természetfeletti élet kapuit, hanem politikai megváltót, akinek az lett volna a kötelessége, hogy lerázza a gyűlölt rómaiak igáját. Sukkot legfontosabb hagyománya a szukkában való élet. Meghívni őket a sukkába azt jelenti, hogy reményt adunk a zsidóknak, hogy megszabadítsák a népet a vándorlásuktól.

A legenda szerint a történelemben a zsidó nép egyszer volt tökéletes egységben. Ezért amikor a páskáról beszélünk, ez azt jelenti, hogy elkerült ott valami valakit. Lásd erről bővebben a 15, 1-8-nál. A vakon született a csodából már helyesen következtette azt, hogy Jézus próféta, és hogy az Isten van vele, mert senki egyébként ilyen csodát nem tehetne, de még nem ismerte föl Jézusban a világ Megváltóját. Megtanultam, hogy nem szabad kenyeres kézzel belenyúlni az üvegbe, mert akkor az megbuggyan.

A hét első napján, azaz vasárnap, mely szombat után következett, magdalai Mária több jámbor asszonnyal együtt kora reggel a sírhoz sietett (vö. Ez azt mutatja, hogy ezeknek az ünnepeknek az egymásutánisága és időzítése Istennek egy gondos tervét, tervező munkáját mutatja be. A 38 éve beteg ember meggyógyítása tehát pünkösdkor, kb. Jézus nem mondja azt, hogy ezeket csak képletesen értette. "Emberré lett" helyett azért használja Szent János a "testté lett", sőt szóról szóra "hússá" lett, kifejezést, hogy hangsúlyozza Jézus Krisztus valóságos emberségét, aki ti. És nem tudja megmagyarázni a szél járását sem. Amikor Szent János a testben megszületett, értünk kereszthalált szenvedett, föltámadt és a mennybe visszatért Jézus Krisztus örök isteni természetéről szóló előszavát megírta, alkalmasnak találta a Logosz, Ige szót annak a Jézusnak megjelölésére, akiben két természet egyesült.

Szikarból két nap múlva Galileába folytatta útját annak ellenére, hogy nagyon jól tudta: prófétának nincs becsülete saját hazájában. Jézus azonban nem felel haraggala gyalázóknak, csak figyelmezteti őket, hogy aki az ő beszédét megtartja, halált nem lát örökre. Természetesen, ha az embernek egészségügyi problémái vannak, elhanyagolható a Sukkot alatti kunyhóban élés. Ő megkapta a parancsot, ez ez ember kereszthalállal hal, és elvégezték a dolgukat. A héber ünnepek szó egyébként kijelölt időpontot jelent. Az Isten öröktől fogva tudja, kik fognak hinni és üdvözülni, öröktől fogva tudja, kik fognak vétkezni és elkárhozni, s öröktől fogva akarja ezeknek büntetését, a poklot is. Hát onnan veszi, hogy meg van írva a Bibliában. Nemcsak látszólag vett föl emberi testet és természetet, nemcsak látszólag járt közöttünk, nemcsak látszólag szenvedett és halt meg, hanem aki mindenben hozzánk hasonló lett, a bűnt kivéve.

Erre a tökéletlen hitre rögtön felhoz Szent János egy példát is Nikodémus személyében. Ők az úgynevezett holdnaptárt használják, ami kevesebb napból áll, mint a mi naptári évünk, "háromszázötven-valamennyiből", ezért bizonyos évenként meg kell toldani az évüket egy 13. hónappal is, hogy behozzák azt a pár napos lemaradást. A másik három evangélista nem írja le Jézus életének ezt az eseményét, viszont Szent János meg akarta őrizni a feledéstől ezt a mélységesen irgalmas és szép történetet. Ahogy elhagyták Egyiptomot, de a fáraó agya kattant megint egyet, visszakattant abba a bolond gondolkozásmódba, amiben előtte volt a csapások közepette és azt gondolta, hogy ez nem lehet, hogy elengedtem őket, gyorsan hozzuk őket vissza és a hadseregével elkezdte őket követni. És könnyebben menne ez nekem, ha zsidó felmenőim lennének és ezeket az ünnepeket személyesen is megélhettem volna. Az ünnep hagyományai és szabályai. Az ünnep elnevezése a héber szukka szóból ered, ami lombsátrat jelent. Ezeken az ünnepeken kívül, tehát amiket most elmondtam, vannak még más ünnepek is. Ünnepi Tóra olvasás Mózes III. És ebből hatalmas botrány lett és azonnal kitessékelték onnan. Ők azonban Jézus nyilvános működésének nem az elejére, hanem a végére teszik: a kínszenvedés hetébe. Most azonban a halál után mindketten bátran kiálltak, és igyekeztek elvégezni a temetés kegyeletes szertartását, úgy, ahogy a zsidóknál szokás volt. Aki erre a Mózes által fölállított rézkígyóra bűnbánó és hívő szívvel fölnézett, megszabadult a testi haláltól, melyet a zsidó népre tört mérges kígyók marása okozott ( Szám 21, 9). 23:4-5 -ös versét: "Ezek az Úrnak ünnepei.