kruger.tours

Petőfi Sándor Az Alföld Verselemzés

Úton Az Óvodába Társasjáték
July 2, 2024

A mű szerkezete: az első és második versszakban a lírai én megfogalmazása történik. Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma. Az élet itt is lelassult, szinte megállt, ezt a lassúságot érzékelteti az ötödik versszak, ami a béres pipára gyújtó minden apró mozdulatát közli.

  1. Petőfi sándor az alföld vers
  2. Petőfi sándor az álom
  3. Petőfi sándor az alföld verselemzés

Petőfi Sándor Az Alföld Vers

Itt bemutatja a tájat. Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. S kék virága a szamárkenyérnek; Hűs tövéhez déli nap hevében. Vagy tán e zápor és ez a sár. Épen szerelmemért a bér? Alig van egy arasznyira. Petőfi sándor az alföld vers. A látványelemek térbeli elrendezése. Statikus, azaz állóképszerű képet fest a téli tájról. Hogy így fizess szerelmemért! Az alföld költői eszközei, hangulata, verselése. Idejárnak szomszéd nádasokból. A sík vidék mivel nem korlátozza a távolba látást, a korláttalanságot, a szabadságot jelenti neki.

Petőfi Sándor Az Álom

Bucsúkönyűid ömlenek, S karod a sár, amely helyettem. A Tiszáig nyúló róna képe. Csakugyan az lesz... a záporban. Nem csak ez kelti a veszélyeztetettség érzését, hanem a betyár alakja is, akinek sorsát az utolsó hiányos mondatok ábrázolják.

Petőfi Sándor Az Alföld Verselemzés

Sárgul a királydinnyés homokban; Odafészkel a visító vércse, Gyermekektől nem háborgatottan. A költő a romantika tájideáljával(kárpátok) szembe helyezi az alföldet. Ringatózik a kalászos búza, S a smaragdnak eleven szinével. A sas-metaforával mégjobban érzékelteti viszonyát a tájjal, mert lelkét a börtönből kiszabadult sassal azonosítja, ugyanis az alföldön végigtekintve ugyanaz a mámorító érzés kelti hatalmába. Kenyér az ördög asztalán. A vers ihletője nem közvetlen szemlélet, hanem a képzelet és az emlékezet. Petőfi sándor az alföld verselemzés. A költő az életképeket úgy válogatja össze, hogy nem csak megeleveníti a tájat, hanem olyan elemeket válogat ki, amelyek a szabadságérzését erősítik. Felröpűlök ekkor gondolatban. Kis-Kunságnak száz kövér gulyája; Deleléskor hosszu gémü kútnál.

Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. A Petőfi előtti alföldábrázolás irodalmunkban. A vers fő motívumai a címben is megjelölt alföldi táj, különösen a Duna-Tisza köze, valamint a Kárpátok, amellyel ellentétbe állítja Petőfi a rónát. Olvassuk most el a verset! Számára a róna az ideális táj. A vers megszerkesztése ugyanúgy ahogy a tartalom is a végtelenség érzetét kelti. S pattogása hangos ostoroknak. A második és harmadik versszakban a természetet mutatja be Petőgatív festéssel teremt elégikus hangulatot. Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. Petőfi sándor az álom. Még megérem, Hogy végre hallá változom.

A vers műfaja, Petőfi tájleírásának jellemzői. Nemcsak leírásra találta alkalmasnak, hanem szerette is, hiszen a szülőföldje volt. 9 versszakban a hasonlatból kinövő megszemélyesítésben egymásba fonódik a természeti és a társadalmi sík. "kameramozgatás" szerkesztési technika.