Édes Anna Szereplők Jellemzése

Et ne nos inducas in tentationem. Ez közel sem indul érzéki kalandként, helyette inkább valódi intimitást és mély emberi érzelmeket mellőző, idegenszerű érintkezésnek tűnik, amelyben ott van egy csírájában elfojtott szerelem fanyar utóíze, meg a fiatal, saját szexualitásukkal tisztában nem lévő nők elleni erőszak is. Az indítékok kutatása – a tárgyalás: - Tanúvallomások: eltérő nézőpontok: elfedik a tényleges dolgokat, de még a tényket is -> itt is megindul a legendásítás. Az édesapa sorai alapján hatásos volt Kosztolányi igyekezete, hogy az Aranysárkány t mindinkább eltávolítsa a szabadkai gyermekkor emlékeitől. Ami Kosztolányi számára az önreflexió eszköze, az Fábrinál és Esztergályosnál teljesen elsikkad, a rendezők olvasatának egyáltalán nem része. Ez is a vizsgált motívum fontos része, még akkor is, ha éppen ellentétes előjellel találkozunk.

Fried István – különösen a regény első fejezetei alapján – az antik mitológiai hagyományra tett utalások értelmező szerepét hangsúlyozza, a három tanár alakjában pedig – a történelem antikváriusi és monumentális szemléletének nyomait is fölfedezve – három életkor, diszciplína, magatartás és pedagógiai elv megnyilatkozását látja (Fried, 139–157). Lázadása ösztönös, öntudatlan. A teljes körű vizsgálat szándékával, a filmes látásmód és a filmnyelv sajátosságainak befogadásához, mindenképpen érdemes áttekinteni az adaptáció elméletének legfontosabb tanulságait. Regény a tökéletes cselédről, aki meggyilkolja a gazdáit. Jegyzet Gulyás Sándor, Kosztolányi Dezső: Arany sárkány, Protestáns Szemle, 1925/9, 655.

Gulyás Pál álnévszótára 1923-ban Balla Antalként oldja föl a lap B. rövidítését, de a Pesti Hírlap pal való kapcsolat miatt nem zárható ki a Bónyi Adorjánként való azonosítás sem. Nála a pesszimizmusból melancholia lesz. Ez a mottó nem más, mint egy imádságos könyvből, a Rituale Romanumból (római rituálé) vett idézet. 24 KOSZTOLÁNYI Dezső, Hogy születik a vers és a regény?

Nem is csoda, hogy engem ennyire érdekelt ez az értékes és nagy műved, nemcsak azért, mert te írtad, hanem azért is, mert én 50 esztendőt töltöttem el a gimnáziumban (8-at mint diák, 42-t pedig mint tanár, igazgató és újra tanár). 18 BARÁTH Ferenc, Kosztolányi Dezső, Pannónia, Zalaegerszeg, 1938, 91. Egész este veszekedtek és vitáztak a cseléd és úr viszonyáról. Mindig a mannát hozta eszembe, azonkívül egy kacér és egy nagyon nőies föltételes módot is. Közeledett a a felmondás napja, viszont Ficsor még mindig csak ígérgeti unokahúgát.

Valóban van egy társadalom bírálati olvasata, de a regény ennél összetettebb. Századi magyar regényirodalomba, Budapest, Magvető, é. Jegyzet Az Új Nemzedék változatát a Pásztortűz alapján egy ponton módosítottuk. Jegyzet r. [ Császár Elemér], Az aranysárkány: Kosztolányi Dezső uj regénye. Szegedy-Maszák Mihály 1985-ös Aranysárkány -tanulmánya a regény olvasásának szerkesztésmódra, jellemekre, bölcseleti-világnézeti távlatokra összpontosító irányait egy alapvetően új szemponttal bővítette: az elbeszélés narratológiai vizsgálatának igényével.

Moviszterné alakját egy budai orvosismerősünk feleségéről mintázta, Vizyné modellje Bella néni volt, a keresztanyja, s egy közelünkben lakó tanár felesége, de kicsit minden polgári asszony, akit valaha ismert, és Ficsor, a házmester alakját is régi könyvtárszolgák, házmesterek emléke mozgatta. Sághy Miklós, Szövegnyomozás Novák Antal öngyilkosságának ügyében: Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regényéről, Literatura, 2005/2, 167– 176. A Ma Este névtelen kritikusa szerint az Aranysárkány "nemcsak jó regény, de valóban regény is", miközben nem hazudtolja meg írójának költő voltát, hiszen "részleteiben, tiszta lirai vallomása egy örök-gimnazistának, aki negyvenesztendős korában is csak diáktréfákon tud felfrissülni". Ezt azért is érdemes említeni, mert fényt vet az átdolgozás rejtett hatástörténetére.

KŐSZEG Ferenc, A csendtől a kiáltásig = 22. az étkezés, az evés és az étel motívuma is. Gecső Tamás, Sárdi Csilla, Budapest, Tinta, 2011, 117–120 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 139). Kosztolányi "megkapóan kedves melancholiáján átszűrődő szubjektiv életszemlélete meglehetősen sivár világnézetté objektiválódik", amely szerint "nincs különbség a jó és rossz között". A cselekmény tragédiáját Király szerint ironikus távolságtartás kíséri, ami a halmozásos és toldott szerkezetben is kifejezésre jut. Kosztolányi alakja is bekerült az előadásba, így minden olyan regényrészlet elhangozhatott az Édes Annában, amely a tízes-húszas évek Budapestjének ábrázolására hivatott, mint például Kun Béla népbiztos menekülése vagy a román megszállásra vonatkozó utalások. Jegyzet Földi Mihály, Kosztolányi Dezső regényei, Nyugat, 1927/15, 185. Jegyzet Várkonyi Nándor, A modern magyar irodalo m, Pécs, Danubia, é. n. [1929], 204. Devecseri Gábor immár a világháború után megjelent szép Kosztolányi-könyvecskéje nem rendszerező monográfia. Jegyzet Milkó Izidor, Kosztolányi új regénye = M. I., Harun al Rasid és egyéb írások, vál. Május 28-án tartják meg Vizyéknél a végzetesnek bizonyuló estélyt. 51 A regény idézett szereplőinek KOSZTOLÁNYI Dezső, Nero, a véres költő. Ennek érdeme, hogy Kosztolányi szépírói munkásságát nem szakítja élesen el a hírlapírói és műfordítói tevékenységtől.

A cselekmény 1919. július 31-én indul. Ignotus Pál egyszerre ismeri el író és szereplők távolságát, és olvassa a regényt egy félelemtől áthatott írói világtapasztalat megnyilvánulásaként. A tárgyalás-jelenetben a lány környezete a cselédbűnök halmozásával próbálja racionalizálni az ide vezető utat, de a tettes motivációi a színészi játék szintjén is megismerhetetlenek. Anna nem beszélt a terhességéről senkinek, Jancsi egyik nőgyógyász ismerősétől szerzett fehér port, kinint, odaadta Annának, hogy vegye be és elmúlik a gondja. És azok is akarnak maradni. A szidást követően Anna leszaladt Ficsorékhoz és közölte, hogy ő itt tovább nem marad, képtelen megszokni ezt az új helyet, rögvest felmond, viszont Ficsor lebeszélte róla. Vizyné kétségbeesésében mindent bevetett, hisztérikus rohamokat produkált... csakhogy Anna ne hagyja el. NA Ki volt ez a varázsló? A regény elsőként 1926. július 1-től november 16-ig jelent meg a Nyugatban, 5 folytatásokban, majd még ugyanebben az évben követte ezt egy önálló kötetkiadás 6 is. Épp ez téveszti meg a fiut. …) már hozzászokott ahhoz, hogy az emberek nem ismerhetik meg egymást. " Vizyné újra kérdőre vonta Ficsort az új cselédről, de azt válaszolta, hogy még nem engedik, Vizy pedig azzal fenyegette, hogy ha nem hozza mihamarébb, akkor rendőröket küldet érte. Igaz, végletesebb, mint a szülő-gyermek időszaki konfliktusa. Bözsiről, a cselédlányról azt tudjuk, hogy egy dunántúli faluból származik, Jancsi pedig rajongva szereti.

Az Aranysárkány fogadtatása során többször is szó esett a regényben megjelenő tanár- és diákszerepekről. Heinrich Mann butácska-kedveske Ronda tanárja olyan idegen az Aranysárkány Novákjától, mint a germán lélek a magyartól. Egy pillanatra szemkontaktusba is keveredtek, utána a lány bement a házba és többé nem mutatkozott Vizyné előtt. Annának először kételyei voltak, végül föloldotta egy pohár vízben a port és megitta. 39 Többekkel együtt Barabás Judit is magyarázatokat igyekezett találni a megmagyarázhatatlanra, összegzésében Anna gyilkolásának pszichés előzményeit főként a megaláztatásban valamint személyiségének teljes elnyomásában látja. Külseje a cselédkönyv szerint: termete közép, arca kerek, szeme kék, szemöldöke szőke, orra rendes, szája rendes, haja szőke, fogai épek, szakálla nincs, nincs semmijen ismertetőjele. Művészi kulcsszavai: szépség, rácsodálkozás, csoda, részvét a társadalom számkivetettjeivel -> expresszionizmus, szimbolizmus, impresszionizmus.

15 KOSZTOLÁNYI Dezső, Boris könyve, i. A tanár, ki első indulatában végig akart vágni botjával a diák arcán, mérsékli magát s beinti őt a holdfényben uszó kertbe, hogy komolyan beszéljen vele. Az események sem térben, sem időben nem lokalizálhatóak egyértelműen, miáltal "egészen szimbolikus hatásúvá" válnak. A regény értelmezése nem maradt független a kiadás évének történelmi eseményeitől. Igen becses kéziratok (1933–1934), s. a. r. Kelevéz Ágnes, Kovács Ida, a gyorsírásos részeket áttette Schelken Pálma, Budapest, Múzsák Közművelődési Kiadó–Petőfi Irodalmi Múzeum, 1985, 23, a szövegkiadók jegyzete 109; újraközli LN, 815 és 1069. A gyilkosság: - Látszólag semmilyen indok. A sok barát… Kisérteties megdermedése volt ez a multnak.