Csongor És Tünde Tartalom — Gyulai Pál Éji Látogatás

Ezt követően az ördögfiak marakodni kezdenek az apjuk által rájuk hagyott örökségen. Alapvetően úrnő és imádó rabja felállásában. Akár a nagy, összegző mű mellékszálaként is olvasható például A boldog című, 1832-ben íródott vers, amely ugyanazt a kettősséget, véges és végtelen, időtlen és múló feloldását variálja, mint a Csongor és Tünde: "Bírlak-e, vagy csábúlt szemeim játéka im e kéz, És e hókebel és e picin édes ajak? Leda D'Rasi: Új nemzedék ·. Kegyelmet kap, majd szülőfaluján gazdálkodik. Elpanaszolja, hogy amíg pénze volt, addig mindenki törődött vele, de most, hogy nincs, senki sem. Aurora Lewis Turner: A hatalom köve 89% ·. Az előadás különleges, a Nemzetiben először használt formanyelve valódi, új kihívás a színészeknek, a nézőnek pedig ritkán látott színházi csemege. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde = A magyar irodalom történetei II. A térbeliség és időbeliség is arra utal, hogy a boldogságot nem találjuk meg sem térben, sem időben. Ez pedig néhol hőseinkre is igaz. A probléma csak az, hogy mivel Mirígy egy gonosz, rosszindulatú boszorkány, ezért mesélés közben sokszor elkalandozik, lényegtelen, néhol már-már undorító dolgokról beszél, keményen próbára téve Csongor türelmét. Tünde azért jóval emelkedettebb jellem annál, mint hogy Balga érdekelje őt. Csongor és tünde tartalom new york. A hármas út vidékén az ördögfia egy rókát kergetnek, aki nem más, mint Mirigy elvarázsolt lánya.

1. Csongor és tünde tartalom new york
2. Csongor és tünde előadás
3. Csongor és tünde tartalma
4. Csongor és tünde tartalom es
5. Irodalmi kuckó: Gyulai Pál: Éji látogatás
6. Gyulai Pál: Gyulai Pál költeményei II. (Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, 1904) - antikvarium.hu
7. Jelenkor | Ki beszél
8. Gyulai Pál munkái I. kötet - Költemények - Gyulai Pál - Régikönyvek webáruház

Csongor És Tünde Tartalom New York

Század fiataljai számára is közérthető, befogadható, izgalmas történetet kerekít. Leghíresebb versei a Gondolatok a könyvtárban, A vén cigány és a Szózat, amely nemzeti imádsággá lett. Az örökség nem csekély: láthatatlanná tevő palást és az ostor csapására akárhova elvivő bocskor. Csongor álmaiból felébredve azt látja, hogy egy tündérsereg közeledik felé. A jó végig tiszta marad, nem szennyezi erőszak még a gonosz elleni sem. Ugyan tekinthető a mű belső hibájának is, hogy az utóbbi hagyományt a Csongor és Tündében látszólag csak Balga és Ilma képviseli, de valószínűbb, hogy túl nehéz feladatnak, a zsánerteremtéssel szemben minta nélkülinek, paradoxnak bizonyul az egyszerre égi és ösztönös Tünde megjelenítése, s ezért többnyire a karakter valamilyen irányú homogenizálása oldotta föl az ellentmondást. Hősei szintén értékeket képviselnek. Rendező: POROGI DORKA. Vörösmarty Mihály - Csongor és Tünde - Olvasónapló. Szegedy-Maszák Mihály, A magyar irodalmi romantika sajátosságai = Uő: "Minta a szőnyegen. " Csongor tehát megtalálta a régóta keresett szerelmet Tünde személyében, de rögtön el is veszítette. Az álom az én "halála", egy másik, képalapú valóság, mítosz, nem pedig – ahogy a mítoszmagyarázatokkal induló, későromantikus Freud értelmezte később – a tudatosból a tudatalattiba transzformálódott, s ott szimbolikus formát öltő képnyelv.

Csongor És Tünde Előadás

A produkció megpróbál új távlatot nyitni az iskolai órákon sokszor nehézkesen feldolgozható műre, s arra törekszik, hogy a kamaszok számára igazi csemege legyen. A Kalmár azt válaszolja, hogy a tündérhon ott van, ahol a pénz. Vörösmarty Mihály - Csongor és Tünde tartalom. Szomját se tudja oltani, pedig nagyon szomjas és mivel elköltötte a pénzét, és így nem tud venni Dimitritől. A szerelmet kereső tündért épp Csongor szerelme űzi tovább. Mirigy Léder alakjával szeretné Csongort letéríteni az útjáról}.

Csongor És Tünde Tartalma

Köznemesi család gyermeke, apja gazdatiszt, korai halála után a Perczel családnál lesz házi tanító. A boldogság keresése, kutatása adja a darab alaptörténetét, de miközben Csongor – szinte metafizikai vágyaktól űzve bolyong a földi tereken, találkozik az emberiség jelképi nagy figuráival, a királlyal, kalmárral és a tudóssal is, akiknek sorsában az élet értelmét meghatározó erőkkel is szembesül. "Ezen a ponton – mikor íme életkérdésévé vált – teszi fel magának a fiatal Vörösmarty az életfilozófia örök nagy kérdését; hol van a boldogság, melyben az ember kielégülhet? A tündér eloldatja Csongort. A széphistória általában szerelemről, vágyakozásról, búcsúzásról, elválásról, nagy egymásra találásról szóló, pásztori körülmények között, idilli környezetben játszódó, mesés elemeket is tartalmazó mű. Tünde és Ilma, akik eddig elrejtőzve mindent láttak, előjönnek. Két szerelem áll a mű középpontjában. Az üzlet szentesítése után felkeresi Ledért. Csakhogy azokkal közben ő távozik. Témája: Csongor jelképes útja tulajdonképpen a boldogságkeresés útja, amely mesei-mitikus térben és időben, általában az emberi boldogság elérésének nehézségeit, lehetőségeit mutatja be. Csongor és tünde előadás. Bár nincs lehetőség arra, hogy ezeknek a kontextusoknak a belátható következményeit sorra vegyük, de néhány fontos, a mű értelmezésére, színpadra állítására is hatással lévő, irodalomtörténeti szempontból vakfoltnak tűnő jelenségre mégis érdemes felhívni a figyelmet. Az álom műbeli, folyamatos jelenlétét, Csongor gyakori álmát az indokolja, hogy a Freud előtti, nem racionalizált álomértelmezés szerint az álom a transzcendesből eredő, a tudat és az ész számára elérhetetlen tartalmakkal létesít kapcsolatot. Szerző:Katona József.

Csongor És Tünde Tartalom Es

Horváth Károly, Lukácsy Sándor, Szörényi László, Fejér megyei Tanács, Székesfehérvár, 1975, 147–172. Az almafánál Mirígyet az ördögök rabul ejtik. A hármas úton három vándor tűnik fel, akik a polgári világ három kiteljesedési lehetőségét képviselik. Azonban a szerelmesek két külön világban élnek, így mindkettejüknek áldozatokat kell hozniuk, hogy újra találkozhassanak. Időközben visszaérkezik Kurrah, s Balgástól az istállóba vezeti szamarát, ahol megkötözi a szolgát, s elorozza annak ruháját. Csongor és tünde tartalma. A romantika lét és világértelmezésre törekszik, nagy teret biztosít a fantáziának és fontos az eredetiség. A forradalom kedvelt témája a romantikának, de úgy tűnik Vörösmarty nem volt forradalmár alkat. Magyar fantasy az 1800-as évek elejéről, mely drámai költemény formájában meséli el nekünk két ember egymásra találását, tündérekkel, boszorkányokkal, ördögfiókákkal, a világok nexusát adó fával és egyéb nyalánkságokkal. A Tünde és Ilma személynév, mint köztudott, Vörösmarty alkotása, akárcsak más műveiben a Csilla(g) és a Hajna(l). Előbb Tündét és Ilmát, majd Csongort és Balgát is egy barlanghoz csalja, ahol eredetileg egy jós lakik.

Sorsa azonban bukás. 2017. november 30. csütörtök 19:00 - Liszt Központ - Berzsenyi I. Közben beesteledik, a csodafán megjelennek az aranyalmák, és ekkor jegyzi meg Ilma, hogy éppen Csongor az, aki a közelben, a boszorkánydomb mellett a bokrok között alszik. A kertben boszorkára lel, aki elmeséli, hogy éjjelente csodás termést hoz az almafa, de egy tündérlány leszüreteli. Csongor versenyfutásra bírja az ördögöket. Erre Duzzog elmond egy varázsszöveget, és egy rossz kordén Csongor után erednek. Azt mondja neki, hogy visszajön érte. Mirigy boszorkány azonban elszakítja őket egymástól, ezért Csongor elindul, hogy felkutassa tündérhont és közben próbatételek sora várja. A Csongor és Tünde kontextusairól. Ugyanis a fáról minden éjjel eltűntek az almák. Találkozik Ledérrel, akit Mirígy Tünde hajával ékesített fel, hogy elcsábítsa Csongort. A drámai költeményt a tavalyi évadban A dühös lovag című előadással már bizonyított, gyermek- és ifjúsági előadásokat előszeretettel rendező Fige Attila viszi színre, s ezúttal is különleges vállalkozásra készül. Mirígy változtatta rókává akkor, amikor őt elfogták a falusaik és az aranyalmafa alá kötözték.

Vörösmarty a pogány kunok korába helyezi el a történet, mégsem tartalmaz utalást az említett népre. S lényegében ugyanez a küzdelem, a megnevezésért folytatott harc kergeti az őrületbe a nem szimbolikus-képi, hanem racionális-analitikus nyelvet használó Tudóst a végső cél, az isteni, teremtő lényeg megismerése előtt ("Szavak, nevek ti öltök minket el! " A Hajnal birodalmában a kővé változott Mirígyet rakja a maga helyére, hogy gazdájához siethessen.

Copyright EuloTech 2007 - See also: Credits. 1 Az ünnepély ugyan helyi jellegű (rendezője a szalontai Arany Emlék-Egyesület), ám szónokai között feltűnnek Aranynak a régi időből még élő személyes barátai, 2 pályatársai: a 74 éves Lévay József, aki a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos kiküldöttjeként olvassa fel Az Arany-szoba című költeményét, a 70 éves Szász Károly, aki ugyancsak az Akadémiát képviselve mond beszédet, valamint a 73 éves Gyulai Pál, aki a Kisfaludy Társaság nevében tartja meg orációját. A Politikai Ujdonságok 1858 elején arról tudósított, hogy Jeles írónk, Gyulai Pál közelebb a kolozsvári ref.

Irodalmi Kuckó: Gyulai Pál: Éji Látogatás

9 A cikket valószínűsíthetően Gyulai írta, hiszen ezt a grafikus jelet (egy kör, benne középen pont) ő is használta politikai iránycikkei aláírásaként. Természetesen itt nem lehetséges a korai dualizmus irodalmi-kulturális piacának kiépülését, működését és benne az összes felálló és érintett csoport mozgását árnyaltan megrajzolni. Bizakodás, csüggedezés Ide hagy, Munka súlya meg nem ijeszt, Bár mi nagy; Megtanulunk várni, tenni Mikor kell, S a mit teszünk, meg is teszszük Egész szívvel, lélekkel. Szerkezet és gondolatmenet világossága, mértéktartás ítéletben és szóhasználatban, a frázis megvetése: körülbelül e három legfőbbet tanultuk meg tőle. Végül Fenyő záró megjegyzései jelentek meg a Nyugatban ( Válasz Herczeg Ferencnek, Nyugat 6 (1913): 7:574. "Három árva sír magában, / elhagyott, sötét szobában / Zivataros sötét éj van / édesanyjuk kinn a sírban" – így kezdődik a Gyulai-szöveg. Diósgyőri dalok 200. A kötet címe ismét: Gyulai Pál költeményei. 65 Gyulai Pál, Pest, julius 6. Bodor Ádám: Sinistra körzet. 22 A műeposz, világi tárgyú dráma, vígjáték, történeti regény műfajainak megteremtése, majd kibontakozása minden bizonnyal összefüggésben állhatott Horváth János számára az irodalmi fejlődés kérdésével. Úgy hat rám, mint egy dallam, ami a legváratlanabb pillanatban talál szíven – mondjuk, lépdelek lefelé a lépcsőházban, kiszűrődik valamelyik lakásból, és egyszer csak azt veszem észre, hogy megállok, nézek ki a parkolóra, a […]. 28 Kardos László, Komlós Aladár Vajda-monográfiája, Irodalomtörténeti Közlemények 59 (1955): 481 487, 486. Gyulai Pál és Horváth János 1 Tartalom Gyulai Pál és a (B)Irodalom... HATÁSOK... Imre László Gyulai és a 21. század... Császtvay Tünde Gyulai Pál tükörbe néz Gyulai a kortárs újságok és élclapok visszfényében I.

Gyulai Pál tükörbe néz 51 A könnyen megfejthető nőírók elleni fellépésekre való utalás emellett azonban érdekes értelmezési keretet nyit meg a női szemektől bűnbe eső Gyulairól. Gyulai életében még két további kiadása is volt, 1884-ben és 1898-ban. Nála a vadregényes fenyvesek a szépek, a rónaság pedig idegen, s szerinte itt lehet csak igazán szabad az ember szíve. 1984): 52 58, 52 54. 6., 1; politikai tartalmára utalás: febr. Tízéves korom táján tehát azt álmodtam, hogy meghalt és eltemették. Egyetlen egy verstani megjegyzése van a kötetben: a Szilágyi és Hajmási című költői beszélyénél említette meg, hogy műve rímtelen Sándor-versben van írva, choriambusi lejtéssel. A népi líra megújításának kísérletei. Irodalomszervező tevékenysége azonban bizonyosan Kazinczyéhoz mérhető, csak a nagy elődnek még nem állt a rendelkezésére olyan kiépült intézményi hálózat, amely intézményesített hatalmat is biztosított volna számára. Megmozdítja ugyanis az 1850-es évek közepén kezdődő és több évtizedig az irodalmi szereplőket gondolkodásra és vitára ösztönző 40 Bán András, Urambátyám sajtóélcei: Megjegyzés a karikatúra történetének első szakaszáról, Jel- Kép 5, 2. HU ISSN 2630-953X ISBN 978-615-5478-66-6 Kiadja a Reciti, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 1118 Budapest, Ménesi út 11 13. Irányok a kortárs drámairodalomban. E levelet is alig tudom irni. Olvasva ezeket az egymásra árverelő dicsőítéseket: szinte azt hihetné az ember, hogy ez a szegény nemzet alkotmányát, szabadságát, míveltségét, mindenét Petőfinek köszönheti.

Gyulai Pál: Gyulai Pál Költeményei Ii. (Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet És Könyvnyomda, 1904) - Antikvarium.Hu

Megjelent az Arany János Emlékév támogatásával A konferencia megrendezését támogatta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK és a Magyar Nemzeti Múzeum A borítón: Gyulai Pál az Akadémián Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! Sokrétű, szerteágazó tehetsége révén a magyar irodalmi élet számos területén hosszú évtizedekre meghatározó egyéniséggé vált, aki arra törekedett, hogy szinte egy személyben döntse el a korabeli irodalmi kánont, és ítélkezzék az irodalom rendszerében jelentkező szereplők sorsáról. Fejes Endre: Rozsdatemető. Szász Károlytól hozott. 10 Gyulai Pál, Válogatott költeményei, kiad. Másrészt pedig még a rajzos fele is olyan utalás- és idézésmódszerekkel dolgozik, amelyeknek értelmezése elég jól körülhatárolható kulturális beágyazódottságot kíván. ] Rákosi fafejű, nyárspolgári okoskodásával a korlátoltságot állítja eszményként olvasói elé: A Holnap költészetét idegennek bélyegzi, művelőit pedig zárt intézetbe való beteg emberekként írja le. A pillanatnyi félreismertet bőven kárpótolja a történeti halhatatlanság, s a megmentett haza hálateljes megemlékezése.

Meg van győződve, hogy kitűnő német vagy franczia szinésző lesz, aztán visszatér hazájába, a nemzeti géniusz lábaihoz tenni babérait! 33 Gyulai és köre tehát a nemzeti emléknapot olyan eseménynek tekinti, amely sokkal inkább szolgálja a Petőfi Társaság önlegitimációs igényeinek kielégítését és érdekérvényesítő törekvéseinek megvalósítását, semmint Petőfi emlékezetének méltó felújítását. 12 A betegségekhez konkrétan a tüdőbajhoz és a rákhoz kapcsolódó metaforikus jelentésekről: Susan Sontag, A betegség mint metafora (Budapest: Európa Könyvkiadó, 1983). Van-e lelked, mit kivívott Erő, szent akarat, Elgázolni, tönkre tenni Egy rövid év alatt? Nyugtomat hol feltalálom, Szállj reám, szállj, örök álom!... Írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az. 63 Gyulai májusi fellépését felemlegetette a Bolond Miska is: Minekutána pedig versek és novellák nem jelennek meg, a melyeket megkritizálni lehetne, végre is nem állhatta meg Gyulai Pál sokáig a hallgatást s kiöntött két itce, akartuk mondani: két hasáb epét a bihari és komáromi megyei végzések ellen. 13 Kemény nem annyira a bűnök tragikumát rajzolja, mint inkább a tévedéseknek, mondhatni az erény tragikumát. In Gyulai Pál, Bírálatok, cikkek, tanulmányok, szerk. Horváth Károly, Vörösmarty Mihály összes művei 1 3 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1960 62), 1:229, 2:210, 211, 3:42, 43.

Jelenkor | Ki Beszél

A versek végső időpontja ez a századfordulós dátum lesz majd, hiszen a Gyulai életében megjelent utolsó kiadásba már nem került újabb szöveg. Módszertanilag a vita ( débats ou conférence) volt a legnagyobb jövőre számító újítás, amely a császárság alatt s később is folytatódott, előzményeként annak a családias jellegű és kölcsönös tanulásnak, amely az École-t a századvégen is jellemezte. E neheztelés kapcsán kérdezi tőle Tompa 1852 júniusában: Haragszol édes Jánoskám haragszol? Egy ilyen demonstrációra a legjobb lehetőséget a nyílt politikai izgatásnak, a gátlástalan írói önérvényesítésnek és az erőszakos testületi térfoglalásnak alárendelt Petőfi-kultusszal szembeállított Arany-kommemoráció kínálja: a szalontai Arany Emlékmúzeum ünnepélyes megnyitása így nyeri el az elhangzott orációkban ugyan ki nem mondott, ám az agg szónokok együttes fellépése által sugallt jelentését. József Attila és Babits Mihály recepciója 1945 után. Mondhatni, ez egy magas kort megért költőtől nem túl terjedelmes életmű. Ábrányi Kornél így harangozza be a Társaság ünnepélyes közülését: a»kerekasztal«három hőse, Szász Károly, Gyulai Pál és Lévai József fogja elsiratni az eltünt vezért.

Véleményformáló ereje és másokat ellehetetlenítő vagy kiszorító vágya széles körben ismert volt, több területen a megmondó ember állandó szerepkörét is neki tulajdonították. A szerkesztő minden bizonynyal Bányai Elemér volt, a második rész ugyanazon lapban Bányai Írók az irodalomról című, 1909. január 1-jei összeállításában olvasható (98 99. A leginkább rávalló, modern ópiumszívó önazonos verse azonban szintén nekem jutott. A legújabb magyar szépirodalom áramlásai az ő portájáig is elhatottak, tisztán arról van tehát szó, hogy ő mit lát és miket látott bennök, s milyen mértéket alkalmaz rájuk. 18 Négy fal között Csak verd a lantot: verheted, / Ha ád is az hangot neked: / E hang oly dallamokba vész, / Melyeknek neve: röfögés... Egy röfögnökhöz (Kosztolányi Dezsőnek hívják) Nincs lélek dalaidban, / Csupán szóáradat; / Vagy a mese békája, / Mely ökörré dagad, / És aztán szétszakad. A jogra való hivatkozás pedig apám foglalkozására. 14 Gyulai Pál, Még egyszer Ristori, in Gyulai Pál, Dramaturgiai dolgozatok, 2 köt., 167 216 (Budapest: Franklin-Társulat, 1908) 1:176. Itt táblabíró szerepel, ott nemes. De tartok tőle, hogy az utóbbi épen ellenkezöleg üt ki. Azonban számára nem pusztán utánzásról van szó ilyenkor, hanem eljárása sokkal inkább az antikvitás aemulatio-fogalmához, azaz a versengve utánzás gyakorlatához hasonlítható.

Gyulai Pál Munkái I. Kötet - Költemények - Gyulai Pál - Régikönyvek Webáruház

János, Arany János összes művei 17 (Budapest: Universitas Kiadó, 2004), 530. De azt hiszem mégsem fordul fel ettől Apolló gyomra annyira, mint a Petőfi-himnusoktól felfordulhatna. Még korántsem értem a végére a korabeli találatok túlnyomó többsége amelyet néhol egyenként, néhol szúrópróbaszerűen ellenőriztem valóban Gyulai Pálra vonatkozott. Lásd még: Gyulai Pál, A Petőfi Társaság közüléséről, Pesti Napló, 1877. Régi boldog esték!... Csak nem járhatok gyalog. 154 Török Zsuzsa letet, kialakítva a máig ható vérmérséklet-típusokat, mely rendszer szerint a vér uralma szangvinikus alkatot, a nyálkáé flegmatikusat, a sárga epéé kolerikusat, a fekete epéé pedig melankolikusat alakít ki. Ki tudja azt; sötét titok; De most, de most, ha rád tekintek, Csak sírok és csak sirhatok. 1907-ben és 1908-ban ezt már valószínűleg nem tartották fontosnak. A színházi repertoár differenciálódása (Kisfaludy Károly színművei). Sorozatcím: - Élő könyvek magyar klasszikusok. Beszédmódok a kortárs költészetben. Az egyleti tevékenységével szerzett, kiterjedt kapcsolati rendszerének bemutatásáról és pályáját segítő hatásáról a cikk 2. részében lesz hosszabban szó. Ezek az olyannyira kedvelt ünnepélyek azonban még Petőfi kultuszának az építésére is csak korlátozottan alkalmasak: egyfelől azért, mert a fölolvasott rossz versek és beszédek [] nem igen táplálhatják a kegyelet érzését, másfelől azért, mert jórészt arra kínálnak alkalmat, hogy a Társaság ünnepeltethesse magát.

Gyulai Pál és Horváth János 105 Könyvformában megjelent előadásának Bevezetéséből idézünk Gyulai tanárságáról: Nem volt ú. n. jó előadó; a folyamatos beszédnek nem volt mestere. Oh a sír sok mindent elfed: Bút, örömet, fényt, szerelmet: De ki gyermekét szerette, Gondját sír el nem temette. A háború bizonyos mozzanataira viszont 5-6 éves koromtól emlékszem. A műtétet a költő lakásán Kovács Sebestyén Endre sebészprofesszor végezte, és a beavatkozás során több epekövet távolított el. A következő évből való A távolból című vers. 130 Kosztolánczy Tibor van valami mondanivalóm, elmondom a Budapesti Szemlében. A költészetnek az inasa, a ki annak a pelyhes dolmányát kikeféli, és kiporolja, a pecséteket a köpönyegéből kitisztogatja, genialiter szétszórt papirosait kosárba hányja, s az általa lőtt vadakat feltranschirozza. ]

A Jókait érő Gyulai-támadásokra adott Jókai-válaszok ed- 60 Fontos megjegyezni azonban, hogy magánemberként számos köz- és magánéleti összejövetelen vettek részt együtt, az 1890-es években pedig Gyulai rendszeresen eljárt a Feszty Jókai-szalonba. Jó magyar nép, ősi kincsed Ily könnyen fecsérled? A Kisfaludy Társaság Évlapjai 19 (1885): 279 316; Szász Károly, Emlékbeszéd Arany János felett, A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei 17 (1891): 2:17 31. 17 Az orvostudomány társadalomtörténetével foglalkozó Roy Porter írásai rendkívül izgalmasak e tekintetben. Ma [tehát 1927-ben] hajlandók egy bizonyos oldalon ezt az ízlést politikailag elfogultnak minősíteni, sőt irodalmon kívüli tendenciájúnak, holott az akkori valóság éppen mérséklést jelentett az előzményekhez képest, nem ugyan irodalmi célzattal, de nemzetféltő politikai gondolkodásból. Víg pohár közt édesebb a Szerelem.