Az Utolsó Éjszaka A Sohóban 21

Önmagában sem rossz, hogy két fiatal feltörekvőnk ennyire passzolnak helyeiken, de az idős stábtagoknak is megvan a lehetőségük villantani. Éves listáimon fix dobogós, egyben új kedvenc Edgar Wright mozi! Az elején azért kicsit zavaros volt. Nosztalgiát bíráló rémtörténetként pedig kifejezetten időszerű az Utolsó éjszaka a Sohóban. A két fő karakter mesteri módon egészíti ki egymást, és bár teljesen más nőtípusokról van szó, a párhuzamosságokat lenyűgöző profizmussal keltik életre. A nosztalgia és a múltba révedés időnként kifejezetten jó dolog, és mivel a múltbeli élményeink, emlékeink szerves részét képzik lényünknek és részben miatta vagyunk azok, akik, valamilyen szinten szükséges is.

1. Az utolsó éjjel videa
2. Utolsó éjszaka a sohóban port
3. Az utolsó műszak videa
4. Az éjszaka soha nem érhet véget
5. Az utolsó éjszaka a sohóban őzetes

Az Utolsó Éjjel Videa

Ha viszont ilyen problémáink nincsenek, mindenképpen egy különleges, eredeti, stílusos és magával ragadó filmet kapunk, amely méltó helyet foglalhat el a 2021-es év filmes élményei közt. Nem érdemes kiemelni egy színészt sem, mindegyikőjük tündököl. Az író-rendező így a szélsőséges férfi- vagy nőképet, az elvakult állásfoglalást utasítja vissza. Az Utolsó éjszaka a Sohóban Wright komoly hangvételű filmjei közé tartozik, középpontban egy pszichoanalízissel.

Utolsó Éjszaka A Sohóban Port

Az alkotás kommunikációja nagyon rámegy a horrorelemekre, mint fő összetevőre, de ez badarság. Ráborul a feledés fátyla és lassan elenyészik…. Sandie egy feltörekvő énekesnő, aki a londoni klubvilágban próbál meg érvényesülni, de hamar a prostitúció és az elszigeteltség világába süllyed. Legerősebb vonása, ami miatt fogunk rá emlékezni, a koridézésben és a stílusjegyeiben rejlik. Én abszolút támogatom, hogy olyan súlyos problémaköröket tárgyaljon a film, mint éppen a nőket érő mentális és fizikális bántalmazás, vagy éppen a showbusiness lélekölő konstrukciója, ám ahogy mindezekről az Utolsó éjszaka a Sohóban mesél, az a szememben elképesztően visszás és kontraproduktív. Szereplők: Anya Taylor-Joy (Sandy), Diana Rigg (Miss Collins), Matt Smith (Jack). Igen, valószinűleg, de a komment arra enged következtetni:PMind1, engedjük el. És ugyan elmélázik a múlt szépségén és ragyogásán (ha figyelembe vesszük, hogy a '60-es években az emberiség még nem a vészesen közeledő, sokak szerint már rég meg is érkezett világvége közepén állt, hanem egy elkerülhető probléma – az atomháború – tudatában élte mindennapjait, tényleg nem nehéz elhinni, hogy régen minden jobb volt), de közben nem fél megmutatni a korszak árnyoldalait. Másrészt pedig a nézőket is a korszakba helyezi. Eloise pedig megpróbálja megakadályozni ezt, miközben körülötte kezdenek összemosódni a korok és a valóság szövete. A színészek pedig kellő profizmussal keltik életre a nagyszerűen megírt karaktereket: a viszonylag újoncnak számító Thomasin McKenzie remek alakítás nyújt (eddigi teljesítménye alapján még a jövő egyik nagy reménysége is lehet belőle), a nagy öregek kisujjukból kirázzák a rájuk osztott szerepet, de a show-t vitathatatlanul Anya Taylor-Joy lopja el.

Az Utolsó Műszak Videa

A lánynak már nem csak a saját nehézségeivel kell megküzdenie, hanem Sandie egykori démonaival is…. Míg minden filmjének van egy határozott vizuális stílusa, Az utolsó éjszaka a Sohóban ettől eltér, és az olasz giallo horror alműfajának extrém, élénk színeiből és színházi díszleteiből merít, ami álomszerűséget kölcsönöz a filmeknek. A stílus és az atmoszféra viszont egészen kiváló - még ha a vége felé szerintem kicsit túl is lett tolva -, ahogy a két főszereplő színésznő is. McKenzie rendkívül tehetséges színésznő és remekül formálja meg a kezdetben meglehetősen elesett és naiv vidéki lányt, aki képességének köszönhetően sokkal több terhet kénytelen hordozni, mint az bármelyikünk egyáltalán el tudná viselni.

Az Éjszaka Soha Nem Érhet Véget

Az Utolsó Éjszaka A Sohóban Őzetes

A bajom az, hogy teljesen hidegen hagyott. A cselekmény ide-oda vált a múlt és a jelen között, s lassan kibomlik egy több évtizedes rejtély megoldása. Babits módjára ugyanis éjjelente egy énekesnői pályafutást tervező lány, Sandie életét kezdi átélni, csupán ez a valós múlt lélektani időutazással és nem skizofrénia vagy virtuális valóság. Az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek. Ez jelentősen csökkenti az Ellie körüli veszélyérzetet, hiszen legrosszabb esetben is csak hülyét csinál magából a csoporttársai előtt, amikor furcsa víziói támadnak. Wright eddigi filmjei közül ebben szerepel a legtöbb nő és ez ennek a filmnek kifejezetten jót tett. "A naiv gólyából az életét irányítani képes fiatal felnőtt lesz"-szenárió mellett Wright még számos más témáról is szól filmjében: a nők kihasználásáról, a szórakoztatóipar daráló természetéről, és annak kérdéséről, meddig érdemes áldozatot hozni álmainkért, ám ezek inkább keretként szolgálnak.

Míg ráébredünk, hogy csak magunk maradtunk. Persze nem kis csavarral teszi: a történet modern hősnője, aki rajong a hatvanas évek Londonjáért, különleges érzékenységének köszönhetően az egykori Soho életének résztvevője lehet, ahol ugyanolyan élénken burjánzik a korszak mainstream és ellenkultúrája, mint a bűn. Wright messze legkomolyabb hangvételű alkotása ez, van némi ifi meg finom angol humor, pár odaszólás, ami természetesen működik, de egyáltalán nincs túlzásba víve. A népszerűségben már előrébbvaló Anya Taylor-Joy ugyanakkor szintén remek, de nála meg pont ezeket a vagányabb, harsányabb szerepeket szoktuk meg eddig, így aztán vele is fennáll szinte minden a Thomasinról írtakból: nem hiába lett pont ő a választás, ez így tökéletes.

A pszicho-vonal viszont szépen felépített, jól működik, kerüli az olcsó jump scare riogatást, és szinte tökéletes a feloldás is. A karakterek remekek, és kivétel nélkül minden színész végig a maximumot nyújtja. Álmokkal, vágyakkal és hittel telve lépünk be az új iskolánk ajtaján, a kollégiumi szobánkba vagy éppen első albérletünk – kezdetben meglepően rideg – falai közé. Összességében ezzel lecsúszik az ötösről, de "sajnos" ezzel együtt is eddig az év filmje nálam. És hogy mi még nem a legerősebb? Ám az 1960-as évek Londonja nem teljesen az, aminek tűnik: olyan, mintha az idő szétesne, és ennek megvannak a maga baljós következményei... A 2016-ban mozikba került Warcraft: A kezdetek csúnyán elhasalt a rajongók egy része és a kritikusok körében, bár a film 439 millió dollárt hozott a konyhára, igencsak halvány esély nyílt arra, hogy az Universal zöld utat adjon egy esetleges folytatásnak. Anya Taylor-Joy és Thomasin McKenzie (no meg egy apró szerepben Diana Rigg) egyaránt odateszik magukat. A látványvilág, az operatőri munka, a jelmezek, a smink, a haj, minden is mesterien vannak megcsinálva, és nagy mértékben hozzájárulnak a filmhez. Aztán a vége megint csak tetszett, szóval talán a második feléből egy kicsit vágni kellett volna, nem tudom. Készített ő már zombifilmet (Haláli hullák hajnala), buddy-cop komédiát (Vaskabátok) és bankrablós akciófilmet (Nyomd, Bébi, nyomd), amik mindazt összegezték, amit a műfaj addig felmutatott, ám nagy erényük, hogy az utalások megértése nélkül is élvezhetőek, történetük és szereplőik saját jogukon is kultikussá váltak. Szóval: ez egy nagyon jól felépített történet és nagyon tetszett a kivitelezése. Kérdezi, gyakorlatilag nyálcsorgatva.

Egy érzékkel, aminek köszönhetően – médiumként – nem csak beleláthat a múlt történéseibe, de át is élheti azokat. Van még egy furcsa dolog: minél távolabbra kerülünk egy évtizedtől, annál inkább hajlamosak vagyunk romantikus girlandokkal díszíteni, még a nyilvánvalóan sötét dolgokat is… és azt hiszem, ez veszélyes. Az angol, még mindig egész fiatal alkotónak a Cornetto-trilógia mellett olyan filmeket köszönhetünk, mint a Scott Pilgrim a világ ellen vagy a Baby Driver, melyek nem elsősorban narratívájukkal, sokkal inkább hangulatukkal és formanyelvi sajátosságaikkal nyűgözik le a nézőt. Ellie számára a múlt démonai, Sandie számára a mindennapok poklának élő és lélegző kulisszái. Korhatár: 16 éven aluliak számára nem ajánlott. Szerdán lesz egy premier előtti vetítés, utána pedig teljes műsorra kerül.