József Attila Holt Vidék Elemzése
Under Armour Női PapucsA romantikus tájképeszmény ellenére neki az Alföld jelentette a megnyugvást, a végtelenséget tengersík vidékével. A kihalt, ember nélküli táj viszont embertelenségről árulkodik. Megelevenedik a külvárosi éjszaka. Neki bujnak a jó halak. A költői szemlélet távolról közelít a tanya, a tanyán élő emberek felé. Lóg, nyikorog, szél babrálja. Csekély lehetőség adódik a leírásra, leltározásra. Mindkét költemény a téli pusztát mutatja be, mely évszak a természetben az átmeneti vegetációt, az emberi létben az örök nyugalmat, a halált jelenti, amire már a vers címe is utal. Magabiztosságát a képrészletek logikus kapcsolódása és az akusztikai élmények is fokozzák: rejtett, bújtatott alliterációk (szegények – szenem- szívemen – olvaszd; pengve – pengét), a hosszú mássalhangzók zenei effektusai (vennem; álló üllőt, cikkan pengve), a mondatok pontos egybeesései a sorvégekkel és a világos magánhangzók uralma a sötétek felett. Petőfi Sándor és József Attila két különböző korszak szülöttje, tájverseik közös vonásait mégis kiválóan szemléltethetjük A puszta, télen és a Holt vidék összehasonlításával. Léthelyzete kilátástalan, egyhangú és embertelen, mint a téli puszta. József Attila gyermekkorából bukkant fel ez a kép; itt élt anyai nagybátyja, Pőcze Imre harmadosbérlő, a nagy tó melletti tanyán, ő ihlette a verset. A József Attila-életrajz kutatásának néhány kérdése. A komplex képekben kettőnél több valóságsík van jelen, s az ezek közti feszültséget érzékeli a tudat.
Holt Vidék József Attila
Előbb nehézkes mocorgás, majd drámai mozgás észlelhető. Hátha betéved egy malac. Életteli környék⇔ szinte teljesen kihalt. Budapest, 1932. január. Azt célozná meg a költő, hogyan lehet a legtakarékosabban szólni valamiről? A látványt pozitív eszközökkel bővíti a képzelet és a tapasztalat irányába. Az előző szakasz gyors mozgásaival ellentétben ezen az alvilági helyen az élet mozdulatai lelassulnak, a létezés már csak beteges végvonaglás. "Valaki" ott áll ebben a tájban és szemlélődik. Nem hagyományos tájszemléletről és tájversekről van szó sem a tárgyias leírás, sem az allegorikus vagy szimbolikus jellegű megjelenítés értelmében. Alföld: vidám, idillikus hangulatú⇔ Holt vidék: komor hangulat. Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa. Hangulata nyomasztó, a végén már-már lázító a ki nem mondott gondolatok miatt. József Attila is megírta a maga üzenetét az ország állapotáról, hiszen ez a költő dolga.
A holt vidék tája önmagát is jelenti, ugyanakkor egy életforma, egy léthelyzet szimbólumává is formálódik. Megjelennek az emberek és benépesítik a külvárost. Az éjszaka közvetlen megszólításához ("óh éj! ") A többiekkel együtt a feledtető álomba menekül a lelki és a testi szenvedések elől. Tanya, – körülötte körbe. József Attiláról (Bevezeti Lengyel András). Hó borít mindent, az eget felhők fedik. Tájleírással kezdődik, de végül társadalmi problémákat vet fel. A "szalagúton" tovább haladva más égtáj felől magasabbról szemlélhetjük a tájat. Emberi szorgalomról, gondoskodásról, használható karókról ad hírt a versszak.
József Attila Holt Vidék Verselemzés
A nyirkosság, a mindent átjáró nedvesség kellemetlen érzete dominál az első két strófában. A sorozat további képei: Hasonló képek: Ezt talán József lélektanilag rezignáltabb, elégikusabb, filozófikusabb hangvétele is alátámasztja. Nyitva tartás: minden hétköznapon 10-18 óráig. Itt lép életbe az az énfunkció, amelyet az előbb kiegészítőnek neveztem. Megnyílna számára a negatív tájleírás, a Petőfi-féle radikális megoldás: "Nincs ott kinn a juhnyáj méla kolompjával... " stb. A magyar társadalom képe, az általános nyomor kivetül a tájra, a táj jelképezi az ember helyzetét. A tőkéken nyirkos szalma. A holt vidék nem elsősorban a téli hideg és dermedtség miatt haldoklik. A külvárosi tájjal, az elhagyott telkekkel és a holt vidékekkel csupán önnön sivársági érzését, belső szorongását kívánja formába önteni. A jövő győzelmének optimista látomása után a vers visszazuhan a jelen rideg valóságába. A kép szürrealisztikus, a két minőségjelző helyet cserélt, nem ott áll, ahová logikailag tartozna (zörgő ágak között jeges időt vajúdik). 5 kg feletti csomagokra NEM vonatkozik az ingyenes kiszállítási lehetőség.
Úgy gondolom, hogy léthelyzetünk, társadalmi problémáink az évszázadok alatt mit sem változtak, talán csak más nevet és mindig más-más köpenyt kaptak. A Holt vidék műfaja gondolati költemény, hangvétele elégikus, meditatív. Az éjszaka versek előképe a Holt Vidék (1932), a költő legkedvesebb verse. Sűrű csönd ropog a havas.
József Attila Holt Vidék Elemzés
"Egy töredék alakulása". 33 magas magánhangzóval szemben 14 a mélyek száma). Ady Endre mellett Bartók Béla módszereivel és magatartásával rokonítható leginkább József Attila. Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges! Kérlek válassz a lenyíló mezőből: A táj ábrázolása és szerepe költészetében: Költészetében igen gyakori a külvárosi táj képe, motívuma, s ez a kapitalizmus világát kifejező forma. A vers stílusa olykor Petőfire jellemzően anekdotázó, és a tájkép bemutatásának könnyed hangvétele miatt úgy tűnik, mintha a lírai én egy meleg szobából szemlélné a téli tájat. A szülőföld, az Alföld, a Balaton-felvidék, az Erdélyi-bércek gyakran megihlették költőinket, így kedvelt téma művészi kifejezésükben.
Övé a tó s a jég alatt. Sehol egy háziállat, amellyel törődni lehetne, az életnek semmiféle jele, hangja, nesze. A szűk tér világát egy távlatos panorámakép váltja fel. A külvárosi éj (1932): József Attila tájköltészetének merészen új témája a külváros, a város pereme: a gyárnegyedeknek az a világa, ahol az "új nép, másfajta raj" él és dolgozik. A kotyogó ladik, a zörgő ágak, a nyikorgó ajtó zörejeinek okát is megnevezi a költő: a hideg téli szelet.
Vásárolsz az eladótól! A sötétség és a víz képzetét egy negatív hangélmény, a csönd egészíti ki. Az idilli hangulatot keserű irónia zúzza szét: "a gépek mogorván szövik szövőnők omló álmait". Tulajdonos: MTI Zrt. Ugyanis legfőképpen az emberi nyomorúságtól haldoklik a vidék.
Eltérő tehát a vers indulásánál érzékelhető hangulat, mint Józsefnél. Újvidck, 1990, Szépirodalmi—Forum, 512. Eljutunk a lakott világ határáig, a kültelki, világvégi korcsmáig. Kiemelt szerepük van az akusztikus elemeknek. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Látvány és látomás egymásba folyik: kölcsönösen kiegészíti, erősíti egyik a másikat.