kruger.tours

Párisban Jart Az Ősz Elemzés

Fábry Sándor Felesége Képek
July 4, 2024

26 Versjelentés, vershangulat és metrizálás rendkívül pontos, párhuzamos kapcsolata újabb bizonyíték arra, hogy a jambusi kettős ritmus Ady Endre szamára szinte metrikai-költői anyanyelvet jelent. Az élet élni akar, a közelgő halál tudatában is, az idő tqrt távlatai is biztatóvá növekedhetnek ott, ahol a természetes távlatok örökre elvesztek. 7 Király 1 Tartalom és versforma, ItFüz. De különösen riasztó a véleménynek ez a masszív határozottsága akkor, ha a tizedik sor egészére gondolunk, amely semmiféle prozódia szerint sem daktilizálható, mivel egyértelműen, elejétől végig jambusi. Az elmúlással szembesülő egyetlen életek hirtelen döbbenete meg-megújuló pokoli szórakozása, maradék remények dermedt hullásán is csupán kacag. Ady endre párizsban járt az ősz. Más sorokban időmértékesen is arsisokat fokoznak tovább az összegzett nyelvi nyomatékok, de az általuk kiemelt szavak hangulatilag bánatosak, szelídek, szomorúak, törtek: 3., 6., 7., 9. Minden sorban érvényesülnek változó intenzitású hangsúlyos metszetek, két vagy három ütemre tagolván a sorokat.

Párizsban Járt Az Ősz Vers

ADY ENDRE: PARISBAN JÁRT AZ ÖSZ - KOCSIÚT AZ ÉJSZAKÁBAN (Funkcionális metrikai elemzés) A funkcionális verstani elemzések első nagy hazai példája Péczely László 1965-ben megjelent könyve. A rövid költeményben e jelenség önmagában is feltűnő, magyarázatot kíván. Párizsban járt az ősz vers. Min- den E- gesz el- tö- rött, 2112 m 2101 0107 0104c 1106 t cs Min- den láng csak ré- szek- ben lob- ban, 2112 4200 2200f 3100 m 2101 0107 t 0004t 2107 1106c cs Min- den sze- re- lem da- ra- bok- ban, 2112 m 0107 t 0103a 1003 0100a cs Minden Egész eltörött. A metrikai jelenségek strófánként való áttekintése arról győzhet meg bennünket, hogy a metrikai karakter tekintetében túlzás volna versmetszetet látnunk a második strófa után.

Ady Endre Párizsban Járt Az Ősz

20 A sorkezdő trocheusokat jambusi versben szinte kezdettől elismeri a szakirodalom, modern kodifikálója Babits Mihály. 7 Rendszeres magyar verstan, Bp. A kettős ritmusú alapszerkezetben a hangsúlyos metrikai komponensnek négy változatát figyelhetjük meg. Az esettség, a kietlenség, a kilátástalanság, az abszurd magány, a sötét elhagyatottság, az értelmetlenség bénító érzéseinek metrikai jelzése mindez. A nyomatékcsúcsok szemszögéből nézve a verső első felében a rezignált lélekállapot pontos szava (búsan) emelkedik ki, míg a vers második felében a személyiség tragikumának szinonimája (én). A megnevezett közvetlen múlt (tegnap) a meg nem nevezett, értelmezésünk szerint azonban az őszi szellő sugallatában megbúvó közvetlen jövővel, az élet holnapjával szembesül, a teljes élet látványa a teljes pusztulás bizonyosságával, a kicsi költemény, e kihunyó rőzse-dal rejtelmességénéi fogva is feszített, hatalmas kontrasztjában. 3 Ha azonban közelebbről is megvizsgáljuk a verstani leírásokat, látnunk kell, hogy az ellentmondások, a tévedések változatlanul súlyosak, alapvetőek, így a ritmikai jelenségeket kamatoztatni kívánó interpretációk igen sokszor válnak kétes értékűekké. Ady párizsban járt az ősz. A sor metrikai értelmezése nyomatékosítja számunkra az ismétlés által sugallt interpretációt: a félig szó a sor kulcsszava, a vers egészében uralkodó hangulatisághoz alkalmazkodó.

Ady Párizsban Járt Az Ősz

Az erős nyomatékok és a képhangulat kontrasztja (3., 6., 7., 9. sor) a melankólia mélységet tágítja, a kilencedik sorban a megtévesztő közvetlenség stílszerű fogalmát emelve ki. Megrendítő hangulati változás választja el egymástól a természeti környezet s az emberi lélek közvetlen közeli múltját és jelenét, az élményt és a nyomában ébredő sejtelmet. A meghalok fogalmában nem csupán filozofikus mélabú rejtőzik, nem csupán általánosan emberi, az igei első személyűség önmagában is arra int, hogy helyzetszerű, személyes az előérzet, elsőrendűen. 2 s KIRÁLY: i. h. 2 * A nyelvi-formai jelenségek bemutatásának igényes gazdagsága jellemzi Király István elemzését. A jambusok 54 szótagot kötnek le (kb. Egyébként általános korrekciós pozíció. Ez részben a páratlan szótagszámú sorok szerkezetéből is következik (9, 7), funkcionális hivatására azonban az anapesztizáló sorok külön felhívják figyelmünket. '0103s szö- hant lom- 0104 kött nesz- 0104J bok az 0100 te- a- ösz, 4202 0109J len, latt Bal- 2110 0105 Ség- 4111 0108 Füs- 0104 Ar- lag- tek t tö- ról, 4000 0004J tam m lel- 0104 sek, hogy m ép- 4100 1107c kem- fur- 0104c meg- 2101 1106J pen ben k csak, 4000k 0004 ha- a OlOOf kis 2211 4111c bú- 3103 4112J lok. Az időmértékes metrumnak a lejtésegységen belül rendkívüli változatosságát figyelhetjük meg.

Ady Endre Párisban Járt Az Ősz Elemzés

Az első sorban a hangulati meghatározó egy jelző, a csonka. Úgy véljük azonban, hogy ennek funkcionális hivatása van. 1 2 Elméleti képtelenségnek tűnik így szimultán vagy bimetrikus versben hangsúlyos prozódiára épített időmértékes karaktert festeni, ahogyan pedig Király István - érzékelhetően, nyilvánvalóan - Vargyas Lajos elméletére alapozva teszi. Az ötödik és a tizenharmadik sor azonban Parisban járt az Ősz Pá- 3111 0107 Szent 2210 0106 Ká- 3101 0106 Sta- 1110 ris- Mi- ni- lál- 4000 0105J ba hály ku- ko- teg- 0104c út- 4100 0106c lá- 0104c zott m nap k ján 4000k 0004 ban, k ve- 1003 be- 1110 4108J su- 4107J halk 2211 411 Íj lem. A többi sorban az ereszkedő időmértékes ütemek kifejezetten csak a szólábazás alapján rekonstruálhatók, számunkra elvileg tévesen. A hatodik sor a hangsúlyos főmetszet után jelentéses arsist nyomatékosít, ütemkapcsoló szerkezetben, tehát maximális bimetrikus nyomatékra elméletileg képtelenül. PÉCZELY László: Bevezetés a műelemzésbe. Olyan descriptio jegyében, amely már a metrikai karakter tekintetében is bizonytalan, funkcionális vizsgálatot végezni igen kockázatos.

4%), az egy pirrichiusé 2 (kb. 3 5 A nyelvi-formai eszközök művészi pontosságát éppen ezen eszközök zaklatottsága, tartalmat követő funkcionalitása bizonyítja, a párhuzamosság tökéletessége. A hangsúlyozás révén daktiluszi irányt kedvezően jelző sorok száma nem kevés. A 7. sor búsak szavát a halk, a kis és a súgott azonos típusköréből enyhe nyomatéktöbblet emeli ki. Az élet, az emberi sors iránti közöny jellemzi itt a dermesztő gúnyt, szinte a lét léhaságának, feslettségének szimbólumaként.

A következő két szakasz keretező soraiban egy-egy hatásos, pozíciója révén feltűnő trocheus mutatkozik. 1 Több trocheus nincs a versben, hiszen a trocheus-jambus kapcsolataként is szemlélhető Choriambus külön verstani minőség. Közeli halálsejtelemről szólnak a rőzse-dalok, a korai elmúlásról, amely képtelenné teszi az embert a külső harmóniával való azonosulásra, amely csupán rőzse-tüzek vigaszára szorítja a láng-lobogású versek hivatott költőjét. E költemény a szenvedés verse, nem a szenvedélyé, a maximális metrikai nyomatékcsúcsok pedig mélység és magasság lobogó indulatú élményeinek kifejezésére hivatottak. A 10. sor prozódikus thesisének arzikus ereje, ugyanitt a pirrichius remegése a szóhangulat közvetlen követője. A melankolikus lírai zeneiség, a dalszerűség ősi funkcióját teljesítik, a fájdalom József Attila-i lágy dallamát" idézik. A monometrikus komponensek sajátosságaikat változó intenzitással őrzik, így alakulnak ki az oldott bimetrizálástól a hangsúlyos vagy időmértékes vezérritmusú bimetrizáláson át a monometrikus vonásokat szigorúan őrző szimultán verselésig különféle változatok. E téren jelentős verstani kísérletek mutatkoznak Horváth János, Gáldi László és Kecskés András munkáiban. A siker csupán az értelmező intuíció függvénye, a jószerencse kérdése lehet csupán. Az első a szótag időbeli nyomatékát jelzi (1-4 pont: rövid magánhangzós nyílt-zárt, hosszú magánhangzós nyílt-zárt szótag jelölésére). Axiomatikus álláspont az, hogy a nyomatékok összegződnek, az időmértékes metrum pedig általában lejtésegységet őriz. Többszörös nyelvi fokozás tanúi vagyunk itt, változó típusú ismétlések (szövegszerű és szerkezeti típusokról van szó), nyelvi párhuzamok révén. Amíg azonban a táj csupán beleremeg a pillanat érintésébe, s őrzi tovább a nyár nyugalmát, a költő lelkületében véglegessé, végletessé mélyül a bánat. A choriambusi értelmezést részben az igen erős thesisek, részben a funkcionalitás teszi problematikussá.

Következik mindez a magyar verselmélet metrumszemléletének máig érvényes diszharmóniájából, abból, hogy klasszikus és modern tudósaink magas színvonalon képviselnek egymást elvüeg-gyakorlatilag egyformán kizáró elméleteket. A Parisban fart az ősz szimultán metrumában az emelkedő. A tizenegyedik sor kezdő, hangzó trocheusi dipódiáját ugyancsak hangzó jambusi dipódia követi, nyilván véletlenszerű, de kifejező' metrikai felezést valósítva meg. Szinte frivol, feminin tünemény, pusztító tragédiák léha hírnöke, csupán kacagása démoni. Nyilvánvaló, hogy Horváth János nézetében metrikai extremitásnak tűnik a jambusi soroktól övezett daktiluszi sor, Király István szemléletében pedig az anapesztikus, illetve choriambusi-creticusi alternativa, maga a creticus pedig gyakorlati ritkasága miatt.