Semjén Zsolt Erzsébet Niklász And

Május 16-tól a két, a Fidesz és a KDNP frakciót egybefogó Magyar Szolidaritás frakciószövetség társelnökeként egyben a kereszténydemokrata képviselőcsoport vezetője. 1998 óta a Szuverén Máltai Lovagrend nagykeresztes lovagja. 1994-től a törvényhozó testület jegyzője, a szociális és egészségügyi bizottság tagja, 1995-től frakcióvezető helyettes. 2007-ben a Barankovics Alapítvány kiadásában látott napvilágot Ius resisdenti című, 2008-ban pedig az Egyenes úton című könyve.. Számos szakmai és karitatív jellegű szervezet munkájában vesz részt. Bátyja, György (1951) Stockholmban él, matematikus. Még ellenzéki képviselőként javasolta, hogy az egyházi státuszt legalább százéves magyarországi jelenléthez vagy tízezer fős taglétszámhoz kösse a törvény. Pártelnök-frakcióvezetőként emellett főleg a napirend előtti politikai viták egyik főszerepelője.

Parlamenti vitanapot kezdeményezett a személyi jövedelemadó helyett választható családi jövedelemadózás érdekében. 1993 folyamán kutatási ösztöndíjasként a belgiumi Leuveni Jezsuita Collegium Hungaricumban teológiai és társadalomtudományi témákban mélyedt el. A 2010-es parlamenti választáson már az első fordulóban mandátumot szerez a Bács-Kiskun megye 7. számú egyéni választókerületben. 1994-ben a Várkerületben (Budapest 1. sz. Kerületi) szervezet elnöke.

Emellett a Fidesz és a KDNP által közösen állított országos lista negyedik helyén szerepelt. Apai ágon felső-ausztriai nemesi családból származik, a család őse 1590. augusztus 5-én II. 2006. január 12-én ennek szellemében a következő politikai ciklusra átfogó politikai-választási együttműködési szerződést kötött a Fidesz-Magyar Polgári szövetség elnökével, Orbán Viktorral, amelynek értelmében huszonnégy kereszténydemokrata politikus a két párt közös és esélyes jelöltjeként indulhatott egyéni választókerületekben és listákon. Teológiaprofesszorai (mindenekelőtt Bolberitz Pál) ösztönzésének nagy része volt abban, hogy közéleti pályára lépett, gondolkodására nagymértékben a pápai szociális enciklikák hatottak. Felesége, Menus Erzsébet Gabriella a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett, a Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium ének- és zenetanára, emellett karvezető, egyházzenész. Május 30-tól újra tagja az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi állandó bizottságnak. 1987 óta tagja a Magyar Szociológiai Társaságnak. 1998-ban a pásztói (Nógrád megye 2. ) Édesanyja, Niklász Erzsébet (1932) ugyanott röntgenasszisztensként dolgozott, ma nyugdíjas. Anyai családja a második világháborút követő hónapokban Erdélyből az anyaországba menekült, ám nagyanyját a román hatóságok a határon feltartóztatták, tulajdonát elkobozták, őt magát pedig bebörtönözték. 1998 decemberében II. 2000-ben Konstantinápoly egyetemes patriarchája, I. Bartholomaiosz is kitüntette, tőle megkapta az ortodoxia egyik legmagasabb kitüntetését, a Pammakarisztoszi Legszentebb Istenszülő Szent Keresztjét. A Bükön született apai nagyapja Gyékényes határátkelő vasúti állomásfőnöke volt, nagyanyja egy somogyi malomtulajdonos családból származott.

Kerületében, egyben négy évig ellátta a kormánypárti frakció vezetését, valamint az egészségügyi és szociális bizottság elnökségét. Szerepe volt abban, hogy a Bizánci Szent Szinódus I. István királyt szentnek ismerte el. 2002-ben a Fidesz–MDF közös országos listájának tizennyolcadik helyéről szerzett mandátumával visszatért a törvényhozásba. 1991-től az országos fegyelmi és etikai bizottság elnökeként intézőbizottsági tag. A rendszerváltozást megelőző években a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia civil hallgatója, 1991-ben teológusként doktorált. 1988-ban Keresztes Sándor invitálását követően csatlakozott a Márton Áron Társasághoz. Miután a párt egyre távolabb került a hiteles kereszténydemokrata hagyománytól és kizárták a nemzetközi szervezetből, felfüggesztette tagságát, azonban pártjából nem lépett ki, de mint "liberálist" mégis kizárták. Az új vallási mozgalmak történelmi egyházakra vonatkozó kihívásait kutatja.

Indult ismét, negyedik lett, de az országos lista tizenharmadik helyéről szerzett mandátumával bekerült az Országgyűlésbe. A Fidesz-frakció humánpolitikai kabinetjében egyházpolitikai és szociális kérdésekkel foglalkozott, Az emberi jogi, kisebbségi, és vallásügyi bizottságának alelnöki tisztét 2006. májusig, a ciklus végéig viselte. A frakció (1997. július 22-i) megszűnése után független, november 3-án a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjához csatlakozott, december 2-án került először az emberi jogi állandó bizottságba. Ötéves pereskedés után és egy precedens értékű bírósági ítélet alapján, 2002. november 2-ára összehívott választmányi ülésen tagságát helyreállították, a párt elnökhelyettesévé választották. Az új Országgyűlésben megalakuló, minden idők legnagyobb KDNP képviselőcsoportjának vezetésére Harrach Pétert kéri fel. Egyházi munkáját a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1994-ben Pro Ecclesia Hungariae kitüntetéssel jutalmazta. 1989-ben megszerezte a baccalaureatus, 1990-ben a licentiatus, 1991-ben a laureatus fokozatot. 2006 áprilisában (előre nem tervezett módon) a kalocsai választókerület (Bács-Kiskun megye 7. ) 1962. augusztus 8-án született Budapesten. Kerületében rendelőintézeti főorvos volt. Ellenzéki képviselőként az utóbbi hat évben közel félszáz alkalommal szólalt fel, kétszer, a kormányprogram, valamint a bizalmi szavazás általános vitájában mondott vezérszónoklatot. Édesapja, Semjén Miklós Zoltán (1929-2007) Budapest II.

Választókerületben MDF-támogatású jelöltként nyolcadik lett, a fórum újabb választási kudarca miatt Veszprém megyei listavezetőként sem juthatott mandátumhoz. 1989 márciusában alapítója a Kereszténydemokrata Néppártnak, először az országos elnökség tagja és a közös belbudai (I–II. 1994-ben jogi tanulmányokat folytatott Budapesten. Csatlakozott a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséghez, mint az elődszervezetnek tekinthető Barankovics-platform egyik alapítója. Címmel, a Szent István Társulat pedig 2003-ban Egyházpolitika. 2003. június 28-án (Varga László halála után) lett először pártelnök, majd tisztségében többször, legutóbb 2006. december 17-én újjáválasztották. 1998 és 2002 májusa között a nemzeti-konzervatív koalíciós kormány Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkári rangú egyházi ügyekért felelős vezetője volt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1996-ban címzetes egyetemi docensi kinevezést kapott, vallásszociológiai tárgyú disszertációjával 1997-ben PhD tudományos fokozatot szerzett. Az Országúti Ferences Plébánia képviselő-testületének tagja. A Márton Áron Kiadó 2000-ben Igenis szólnunk kell! 1984-ig hivatalsegéd a budapesti Kisipari Termeltető Vállalatnál. A polgári kormányzás időszakában, 2000-ben szerveztek egyházi csúcstalálkozót Magyarországon, kiegészítő megállapodással rendezték a vatikáni szerződés végrehajtása során keletkezett vitákat, visszaállították a hitoktatás állami finanszírozását, megállapodást kötöttek a történelmi egyházakkal, rendezték a közfeladatokat ellátó egyházak támogatását.

Legfontosabb képviselői feladatának az egyházak szabadságának biztosítását tartja, ezért interpellálta a belügyminisztert, nyilvános kérdéseket intézett a hitoktatók bérezése és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége támogatását sürgetve. Általános és középiskoláit Budapesten végezte, 1981-ben érettségizett a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. János Pál pápa a Nagy Szent Gergely Rend lovag-parancsnoki keresztjével, 2002-ben pedig a Szent Szilveszter Rend nagykeresztjével tüntette ki. A magyar kabinet nemzetpolitikáért, nemzetstratégiáért felelős tagja. Kalocsa liberális polgármestere (Török Gusztáv Andor) visszalépése után szorosabbá vált ugyan a jobb- és baloldal közötti verseny a második fordulóra, de győzelme nem forgott veszélyben. Elnöki programja szerint pártja a Fidesz vezette polgári szövetség keretein belül, de önálló politikai arculattal rendelkező (hiteles és karakteres világnézeti) pártként kíván működni, szervezeti önállóságát fenntartva. Egyház és politika címmel önálló könyvét jelentette meg.