A Részképességek Játékos Fejlesztése Az Óvodában Ősz –

• Átalakított dominancia. Fejszámoláskor nem tudja megjegyezni a közbülső eredményeket. Jó, ha tudjuk, mire érdemes figyelnünk a gyermek érése során; milyen jelei lehetnek egy későbbi tanulási zavar kialakulásának? A beszédet vagy a gondolkodást –, és a fejlődés egy későbbi szakaszában ezek képezik az olvasás, az írás, a számolás és az adaptív viselkedés alapját. A tanulási zavarok felismerésénél szólni kell két speciális esetről. A legfontosabb a VmI és PkI szignifikáns különbsége. Ezek hátterében valószínűleg saját teljesítményével szembeni túlzott elvárásai vagy a tudat alatti motivációhiány áll (például amikor egy vizsgára nem saját maga, hanem szülei akarata miatt készül; ebben az esetben a tanulási zavar összekapcsolja a szülők iránti bosszút a nem tudatos ellenségeskedés miatti bűntudattal).

A gyűjtőfogalmak kialakulása nem pusztán szavak elsajátításából áll, tehát mechanikus emlékezet által történik, hanem meghúzódik mögötte egy gondolkodási folyamat is, amit elvonatkoztatásnak, absztrahálásnak nevezünk. Az anamnézis, óvodai vélemény, megfigyelés ill. vizsgálat alapján. Már egészen kicsi korban fontos a mozgásfejlődés megfigyelése, hiszen ennek kiemelt szerepe van az idegrendszer érésének szempontjából. A tanulási zavar előjelei már óvodáskorban mutatkozhatnak, és jó, ha már akkor felfigyel rá a környezet, mert 3-6 éves korra esik az iskolai készségek kialakulásához szükséges egyik igen fontos képességcsoport, az úgynevezett szenzomotoros funkciók szenzitív periódusa. •Egyik testfél, külső tér egyik felének figyelmen kívül hagyása. • Alaktalan firkálás, túlnyúlik a 3 éves koron. Ház, ernyő, hajó, valamint bonyolult absztrakt formák) kell összehasonlítani, ezért nem elegendő a feladatmegoldáshoz a globális érzékelés (szinkretikus látásmód), hanem elemző látásmódra van szükség. Előfordulhat, hogy amikor egyedül kell a feladatokat elvégeznie, nem képes ugyanolyan szinten teljesíteni. Ezek a foglalkozások nem jelentenek külön megterhelést sem a gyereknek, sem a környezetnek.

Tehát ha egy látott vagy elképzelt mozdulatsort kivitelezni akar a gyermek, akkor az izmokat a mozdulatsornak megfelelően kell működtetni. A következő három feladat az akusztikus érzékelésben vizsgálja a Gestalt-funkciót és a differenciálást. Nehezen tájékozódik térben: nem tudja, keveri a téri irányokat. A PkI gyengébb eredményét a Képkiegészítés szubtesztben elért alacsony értékek okozzák. Ez a játék alkalmas arra, hogy a vizuális differenciálást kifejezetten betűkre leképezve tesztelje és fejlessze. A listák tanulásának sorrendi hatása, azaz hogy a lista végére, majd elejére emlékszünk vissza csak pszichológiai szempontból érdekes, a tanulási zavarok veszélyeztetettsége szempontjából nem szolgál számunkra fontos információval. Tulajdonképpen itt is a relációs szavakat vizsgáljuk, főként az ellentétet kifejező melléknevekre kérdezünk rá. A részképességek kisebb hiányosságai tanulási nehézséget eredményezhetnek.

Mivel szavak hangoznak el, ezért az egyes hangok kiragadásánál újfent elemző érzékelésre, analízisre van szükség. •Soralkotás jobbról- balra. A mindennapi tevékenységek és a játék már önmagukban is hozzájárulnak gyermekük képességeinek fejlődéséhez. Mindezek a képességek lesznek majd fontosak az írás tanulásánál is, tehát jól kiválasztott feladatról van szó. I. vizuomotoros koordináció, II. A hasonló külsejű számokat - pl. Milyen nehézségekkel, hibákkal találkozik a szülő és a pedagógus az iskolás gyerek teljesítményében 3, és ezek hogyan köthetők egy-egy funkció gyengeségéhez?

A számlálás és a mennyiséggel való műveletvégzés jelenti a következő két feladatot. A program igazán nagy előnye, hogy az egyes részképességeket nemcsak felméri, hanem a fejlesztési irányát is megmutatja. Rendszeresen írassunk rövid másolást, először csak szavakat, majd mondatokat. A generális képességdeficit helyett bizonyos speciális, úgynevezett részképességek hiányosságait találták az iskolai kudarcok hátterében. A főskálák diszlexiás és diszgráfiás gyermekeknél (15 szubteszt alapján): Az írászavaros gyermekeknél a Tt IQ, a VmI, MmI és a Feldolgozási sebesség mutató is gyengébb a kontrollcsoport értékeinél. Bár a tanulási zavar diagnózis azokra az iskoláskorú gyermekekre vonatkoztatható, akik számára a többségi pedagógiai módszerekkel nehézséget okoz a kultúrtechnikák elsajátítása, de a jelzésértékű tünetek már az óvodában is egyértelműen felismerhető például a következők lehetnek a teljesség igénye nélkül: a gyermek nehezen koncentrálja figyelmét, könnyen elkalandozik. Képességmérés az Óvodában I., 2002. Ha lehet, tanítsuk meg szorobánon számolni a tanulási zavarokkal küzdő gyereket. Más esetben szorongóvá, visszahúzódóvá válhat, tétova és bizonytalan lesz. Ez a feladat – ha a gyermek az előbbiekben jól teljesített – akkor okozhat nehézséget, ha e szűk frekvencia tartományban a gyermek csökkent hallású.

Nemcsak a nagymozgásban, hanem a finommozgásban és a szem-kéz összehangolt működésében is éretlenséget tapasztalhatunk. Ezek a pályák kezdetben lehetnek egészen egyszerűek, kis lépéstávolsággal, de később már bonyolíthatjuk, nagy lépéstávolságra, illetve a pálya nehézségét is fokozhatjuk. A viselkedés, magatartás vizsgálata különböző tevékenységek közben. Mindezt a gyermek vizuálisan ellenőrzi önmagán. I. Motoros minták szubteszt. Az anamnézis vizsgálatával, valamint a gyermek magatartásának, erkölcsi érzékének, frusztrációs toleranciájának mérésével a szociális érettséget állapíthatjuk meg. Rendellenesség kialakulását valószínűsítheti, ha terhességi komplikációk léptek fel, a gyerek születése nehéz volt, besárgult, vagy légzési problémái voltak, koraszülöttként jött világra. A fejlesztés feladata, hogy megkeresse, hol maradt el a gyermek, melyik képessége nem fejlődött kellő mértékben. Funkciók szenzitív periódusától egyre távolabb kerülünk, így a fejlesztést olyan technikák tanításával kell kiegészíteni, amelyek az írás-, olvasás- és számolásbeli nehézségeken segítenek.

Gyenge a ritmusérzéke, nem tudja mozgását és beszédét összehangolni. A klinikus a pedagógus munkáját segíti tesztekkel, elsősorban intelligenciaméréssel. Helyesen megválasztott játékokkal és személyre szabott fejlesztéssel csökkenthető a diszgráfia kialakulásának veszélye. Az amúgy sem gazdag mérési eszköz-repertoár jó része az iskolaérettség kérdését vizsgálja, ami igazodik és kongruens minden óvodai programmal. A magatartást befolyásoló tényezők vizsgálata. A téri tájékozódásban a saját test a kiindulópont, a gyermek saját térbeli helyzetének tudatosítása teszi lehetővé a fent-lent, jobb-bal irányok megkülönböztetését. A tanulási zavarok felismerése Már az óvodáskorban felfigyelhet a környezet a gyermek hiányosságaira. A magyarázat egyszerű. Mivel előfordul pszichogén eredetű diszlexia is, ha a pedagógus sem talál részképesség gyengeséget, s az intelligencia is legalább átlagos és képességprofil kiegyenlített, érdemes személyiség-vizsgálatot végezni. Ez már sok gyermeknél megfigyelhető óvodás korban is.

Ilyenkor megfigyeléseket végzünk, egy-két számára játékos formában végzett teszttel megnézzük, mi az a tevékenység / képessé / készség amiben sikeres, így visszalépünk arra szintre, ahol elakadt. A diszlexiás gyermekeknek általában gyenge a szövegekre való emlékezetük, szegényes a szókincsük, ügyetlenebbek a szóbeli kifejezésben, fogalmazásban. Ingergazdag környezettel, a sokféle, apró kihívással teli elfoglaltság biztosításával a legtöbb esetben megelőzhetjük a tanulási nehézség kialakulását vagy csökkenthetjük annak súlyosságát. Az MSSST második szubtesztje felméri a vizuális diszkriminációt (a mintaábrával azonos ábra megtalálása a hasonló formák közül), a vizuális memóriát (a gyereknek emlékeznie kell a mintaként megadott formára, betűre, szóra), a szériális emlékezetet (kopogásminták visszaadása), szem-kéz koordinációt (geometriai- és betűformák reprodukálása), a téri tájékozódást (az utasítás megfelelő végrehajtásával).

Kimarad belőle a beszédhibák vizsgálata, az akusztikus differenciálás, az összefüggő beszéd vizsgálata. E képességek fejlesztéséhez a teljesség igénye nélkül ötletekkel is éltem, melyeknek tárházát a fejlesztést végző pedagógus vélhetően pedagógiai céljának megfelelően gazdagítja fogja. Egy irányba néző dolgok felismerése feladatlapon). Ezért már csecsemőkorban figyeljünk fel arra, ha a mozgásfejlődésében eltérést tapasztalunk, például ha későn ül fel, későn kezd állni, járni, vagy ha valamelyik mozgásforma kimarad, például nem mászik. Óvodáskorban a megelőzésben használt tevékenységek célzott alkalmazásával, különböző fejlesztő játékokkal korrigálható a részképességekben történt lemaradás.