Erikson Fejlődési Szakaszai Táblázat

20. századi fejlődéselméletek. Azt válaszszámot, amit a megadott idő tudott adni a vizsgált személy nevezi fluenciának, tehát folyékonyságnak, vagy inkább folyamatosságnak, míg a válaszok kategóriáinak számát flexibilitásnak, hajlékonyságnak, tehát a gondolkodás rugalmasságának nevezi. Úgy, hogy nagyon erősen oltasz le. Mindkettőre inkább taszító, mint vonzó volt ez a hatás, legalábbis a deklarációk szintjén. Olyan gondolat ez, amely a hatvanas évektől a magyar gyermekklinikai gyakorlat egyik vezérelve lesz. A Bernstein körvonalazta eltérő beszédmódokat a középosztálybeli és munkáscsaládok gyermekeinél legvilágosabban, vagy legalábbis nyelvészetileg legértelmezhetőbben, a névmáshasználat eltérései mutatják.

Nagyon nem bántjuk őket, csak kicsit megijesztjük őket. Ez persze lehet kezdőknél balesetveszélyes az ütközések miatt, mert a tekintet lekerül. Végig gurítjuk a testünkön. 5. korszak: serdülőkor. És közösségkutatás igen jelentős képviselője volt a magyar Mérei Ferenc. Az alkalmasság tudása és élménye készítik fel a gyermeket arra, hogy a jövőben elérje a munkához értés, a munkához való hozzáállás képességét, anélkül, hogy kisebbrendűnek érezné magát. Letesszük a labdát a lábunk elé. A kompromisszumkészség nem behódolás, a lemondás, elfogadás, lojalitás új értékek az emberi kapcsolatokban. S emiatt az emberi fejlődésben a nevelés nem valami külsődleges tényező, hanem a fejlődés szokványos menete eleve feltételezi, megkívánja a nevelést. Mindebből egy fontos gyakorlatias következmény is származik, ami kapcsolatban van a korabeli szovjet kultúra optimizmusával s hitében abban, hogy a felnőtt világ át tudja alakítani a gyermekekét, sőt át is kell alakítania azt. Már meglévő rendszerünkhöz asszimiláljuk az adatokat, ugyanakkor a sémák akkomodálódnak a tapasztalathoz, tehát maguk sem változatlanok. Speciálisan a gondolkodás fejlődésében pedig: a struktúrák és fogalmak kialakulásában a cselekvéses tapasztalatnak van döntő szerepe, mely fokozatosan válik belsővé. Aggregációs megoldás. Később: - hinni tudunk a világban, önmagunkban, emberi kapcsolatainkban.

A szimbolikus vagy szemiotikai funkció a második év során jelenik meg, s szerintem igen nagy szerepet játszik problémánkban. Megakadályozzák az önálló cselekvésben. Egészséges fejlődés ennek a krízisnek a sikeres megoldása, míg a sikertelen. Nagy József kiemeli, hogy Erikson, Freudból kiindulva, " megtartva Freud első négy fejlődési szakaszát […] a pszichoszociális fejlődést tekintette szempontnak, továbbá az egész életre kiterjesztette a szakaszokat. " De hát nincs felgyújtva, nézz ide. A testi növekedés és ügyesség oly gyors és a gyermek oly nagy megelégedettségére történik, hogy a szülők sem győznek csodálkozni ezen és támogatva őket bíznak gyermekeik sikereiben.

Jungi személyiségmodell alkotóelemei: - ego (tudatközpont, mások értékelése alapján kialakult belső szerep). 9 valószínűleg jobban szenved, mint eddig valaha, vagy mint fog valaha is, a szerepek és a velük való azonosság zavarától. Az egyedfejlődés fordulópontjai: Freud elméletében a fallikus fejlődési szakasz, az Ödipusz konfliktus és ennek megoldódása ezért pszichoszexuális fejlődési elméletnek tekinthető, míg Erikson elméletében a serdülőkor (ifjúkor), Erikson elmélete ezért (is) pszichoszociális fejlődéselmélet. Piaget másik jellemzője saját gyermekei türelmes megfigyelése.

Oxford, 1990. ; Gage, N. -Berliner, D. C. : Educational psychology. A klinikai tapasztalatok és a francia klinikai hagyomány, elsősorban Janet hatására alakítja ki sajátos klinikai módszerét. Ha pedig rosszul kezeltük, akkor a személy a fejlődés adott területén az elégtelenség érzésével lép ki. A pszichoszociális fejlődésnek ezen a pontján a gyermekek a játék és más társas interakciók irányításával kezdik érvényesíteni hatalmukat a világ felett. Erikson elméletében a tudattalan (Id) és a felettes-én (Superego) helyett a hangsúly az Én-en van, amely rugalmasan reagál a környezeti, fejlődési kihívásokra, nincs úgy kiszolgáltatva a tudattalan erőknek, mint azt a freudi elméletben láttuk. A társadalmi modell, amely a külső viszonylatok alakító hatását magyarázza, s amelyen túl az egyén már, mint társadalmi osztály vagy réteg tagja, mint intézmény esetleges hordozója jelenik meg. Na most a dobókocka oldalait kisorsolom! ", és mindegyik életszakaszban más-más választ találnak rá. Élettörténet és identitás. A személyiségelméletek iskolái: 1. Az emberi intelligenciáról szólva kifogásolja, hogy az intelligenciatesztek főleg szóbeli, logikai-matematikai képességeket mérve az emberi értelem egészéről nyilatkoznak. A testi szükséglet feszültsége) formájának deficitje, forrása a gyermek saját tetteit kísérő kételkedésnek éppúgy, mint az efölötti düh olyan megnyilvánulásainak, amikor a gyermek székletét "munícióként" használja a szülővel vívott harcban... A testi funkciókban megszerzett autonómia a járás, a tárgyakra irányuló manipuláció alapja, hiszen új, korábban nem létező lehetőségekkel kecsegtet. Hogy, hogy labdaszerző?

Az amerikai pragmatikus hagyományra építve Piaget gondolkodásfejlődési szakaszai úgy jelennek meg náluk, mint a cselekvéses (enaktikus), képzeti (ikonikus) és a jelszerű (szimbolikus) leképezési módok közötti váltások. Moratórium: A serdülőkori a haladék időszaka, éppen megélik az identitáskrízist, keresik a válaszokat, kritikusan értékelik a felnőttek rájuk vonatkozó terveit. A pszichoszociális fejlődés második szakaszában az autonómiára való törekvés a fejlődés és – ezzel egy időben – a mozgástanulás mozgatórugója, ahol az állandó tiltás helyett, arra célszerű törekedni, hogy abban segítsünk, hogyan kell biztonságosan cselekedni. Megjelenik az önreflexió: gondolkodunk önmagunkról. A gondolkodás mellett tanítványaival, elsősorban Bárbel Inhelderrel az észlelés, az emlékezés és a képzelet fejlődését is részletesen kidolgozzák. Ez az alapja az ősbizalom érzésének, míg ennek hiányában a gyermek nem tud létezni. Sikeres megoldás esetén kialakuló kompetencia: szándék: bátorság, melynek révén elérhetjük céljainkat anélkül, hogy közben félelmet vagy bűntudatot kéne éreznünk.

Szellemi elődei között szerepelnek a modern ped. Kedvező kimenetel: az élettel való megelégedés, szembenézés a. halállal. Felfedezhető ugyanakkor az identitás-fenyegetettség érzése is, s az erre adott válasz: kisebb-nagyobb csoportok igyekeznek egyfajta partikuláris identitást kimunkálni (pl. Piaget kiindulásában kezelni akarja észlelés és gondolkodás viszonyát, nem mossa el eltérésüket, illetve nem hagyja homályban a percepciót, mint sok, a klasszikus paradigmába tartozó modell. Korai zárás: Ki nem küzdött én-azonosság, amelyben a fiatalok elkötelezték magukat eszme és foglalkozás mellett, de nem mentek át a krízisen. Inter-dependencia (a személyiség alrendszereinek egymástól független működése). Ugyanakkor a megfigyelések szociális kontextusba való beágyazottsága sokkal nagyobb szerepet játszik nála. Zazzo 1981) későbbi munkáiban tulajdonképpen erre reflektálva ad maga is egyre nagyobb szerepet a szimbolikus funkcióknak s az utánzásnak, de a kezdeményezés itt kétségkívül Wallon érdeme. Az integritás a bölcsesség én-minősége, az az életstílus amelyet a teljesség érzése kísér, s amely megvéd a befejezettség bénító érzésétől. Henri Wallon (1879-1962) a Sorbonne, a College de France tanára ugyanakkor a francia pályaválasztási tanácsadórendszer humanisztikus vezetője is, Piaget örök riválisa a frankofon pszichológiában. Kedvező kimenetel: törődés a családdal, társadalommal és a jövővel. A jelek világa ebben a felfogásban sokkal nagyobb szerepet fog játszani: maga a cselekvéses problematika is megkapja szemiotikai értelmezését. Ősbizalom a bizalmatlansággal szemben: a remény Az alapvető bizalom, a szájjal kapcsolatos funkciók és élmények nyomán alakul ki: a gyermek a "száján keresztül él és szeret" (nem véletlen, hogy a hozzánk különösen közel álló, szeretett személy "édes"; de az orális bekebelezés ősi élménye jelenik meg olyan kijelentésekben, mint "falja a könyveket", "mindent bevesz", "nehéz problémán rágódik" stb.

Vagyok, ami fennmarad belőlem. Klinikai módszerével kimutatja, hogy az óvodás korú gyermek meglehetősen részletes elméleteket alkot az őt körülvevő tárgyi és szociális világ szerveződési elveiről. 10-12 éves korig tartó életciklusban rendkívül gyorsan változó biológiai, valamint a szintén gyorsan változó kognitív, értelmi funkciókból és pszichoszociális szakaszokból fakadó igények mutatkoznak, ami az egyéni ütemű fejlődési igényektől függően állandó és folyamatos differenciálást követel meg. Bennük gyorsan keletkeznek az érzelmek, ezek azonban nem tartósak. Ellenkező esetben (állandó tiltás) visszahúzódik, bűntudatot fog érezni, szorongani fog, kételkedni saját erőforrásaiban. A fenokópia definíciója: "Egy új jellemvonás megjelenik fenotipikus formában, majd. Piaget maga megpróbált kiutat találni. Szakasz: AUTONÓMIASZÉGYEN, KÉTELY. Életrajz – A természetbúvárba oltott filozófus: Jean Piaget (1896-1980). Zöldek, feministák). Az egocentrizmus tulajdonképpen egy rosszul elemzett szakasz abban a folyamatban, ahogy a társalgás a gondolkodás irányítójává, belső beszéddé válik. Vigotszkij túl is megy azonban ezeken a kereteken.

GYEREKEK: GURULNAK, EGYMÁSRA NAGYON VIGYÁZNAK, Mi történik, hogy ha a lámpa pirosra vált? Erikson, E. (2002): Az emberi fejlődés nyolc szakasza. Anya - gyermek viszony), amelyben a zóna működése és a működéssel kapcsolatos tapasztalatok megjelennek, mint a későbbi élet szociális kapcsolatainak "ősmintái". Ha viszont nincs rájuk szükség, ez a hasznavehetetlenség érzetét idézheti elő bennük. Az ösztönök és a külvilág követelményeinek összeütközése miatt válik szükségessé a személyiség differenciálódása. A kilencedik szakaszban azért kerül első helyre a disztonikus elem, hogy aláhúzza jelentőségét és befolyását az idős ember életében. Magyarországon is megvolt Piaget korai hatása is, már a harmincas években. Ez az ötvenes évek klímájában azt is jelentette, hogy Wallontól nem volt idegen a pszichológiai irányzatok ideológiai tartalmának leleplezése. A társas interakciók révén a gyerekek kezdik kifejleszteni a büszkeség érzését teljesítményükkel és képességeikkel kapcsolatban. Gallénosz és Hippokrátész tipológiája. Piaget legfőbb érve, az óvodás gyermekek beszédének mások számára érthetetlen volta valami mást takar.

A pszichológiai magyarázatokról szóló műve (Piaget 1967) talán kevésbé ismert. Az egyik, hogy Piaget egész gondolatrendszerének logikájában a döntő mozzanat a szemiotikai funkció, illetve a reprezentációk keletkezése. A cél és a lelkesedés érzése unalmas, sokszor az is bőven elég, hogy az idős ember lépést tartson egy lassú, állandó, kényszerű sebességgel... Gyakori lehet a bűntudat, ha az idős ember túl gyenge ahhoz, hogy végrehajtson egy napi tervet, amely teljesen kielégítőnek és rokonszenvesnek látszik de már csak az ő szemszögéből. A megismerés hárompólusú folyamat: van tárgy, van alany s van a közöttük érvényesülő struktúra. Os eredményeire alapozott nev. iránt. Az emlékezés például azáltal válik értelmes, logikus emberi emlékezéssé, hogy az eseményeket vagy tárgyakat megnevezzük, s így a nyelv szemantikai rendjének, logikájának megfelelően raktározzuk el őket. Az akarat kialakulásának e szakaszában tehát a gyermek megtanulja a szükségesség elfogadását, céljainak megfogalmazását, képességeinek begyakorlását, a döntés szabadságát. Szülőknek, nevelőknek, kortársaknak). Alkotóképesség: - képesek vagyunk létrehozni valamit, felnevelni valakit. A fiatal felnőttek intim élettársat találnak, vagy a magányt és az elszigeteltséget kockáztatják. Szerepek képlékennyé válhatnak.