Alkotó · Nagy László ·
Majonézes Krumplisaláta Lilahagymával TojássalMásrészt viszont fontos észrevennünk, hogy ami itt a jelentős különbségeket okozza, a ritmusbeli eltérés, az tulajdonképpen összevonás eredménye, hiszen a füzetben a Leszállt a köd című darabot a Nyárfák alatt című dal követi, s Nagy László ennek erős 5/3-as tagolású ritmusát mentette át a Köd-konda támadt című dalba. A vers lírai szituációja egyértelművé teszi, hogy a költő megszólalását heveny drámai küzdelem előzi meg, melynek élmény- és érvrendszerét nem látjuk, de bizonyos, hogy a költő nagy kétségekkel birkózik. 628 Előbb az Új Írásban jelent meg 1968 augusztusában, majd a Szépirodalmi Kiadó Mikrokozmosz füzetek című sorozatában 1971-ben, s ez zárta a Versben bujdosó kötetet 1973-ban. Közlekedés ajánlójegyzék. Ez a ciklus a Jönnek a harangok értem című kötetében a Fejfák siratósorozatát követi, – nyilván – annak szemléleti ellenpontozásául is. Őrzi az akkori remény bonthatatlan legendáját. 539 Csoóri Sándor: Folyóba hulló égi kék.
- Nagy lászló adjon az isten
- Nagy laszlo adjon az isten
- Nagy lászló jönnek a harangok értem
- Nagy lászló egyéni vállalkozó
- Nagy lászló a jegesmedve
- Nagy lászló vadaszok jönnek
Nagy László Adjon Az Isten
Tellér Gyula: Nagy László: Bolgár-tánc = Miért szép? Bizarrsága ellenére valami titkos szövetséget, a csodák természetességét sugallja. Nagy László később alapvetően drámai karakterű költészetének egyik fő eleme, a hit ekkor válik olyan mélyen sajátjává, hogy ellenpontozni tudja majd a csalódásokat, megpróbáltatásokat. 748 Kiss Ferenc kitűnő tanulmánya a Latinovits-siratót nem sorolja a kötet legjelentősebb versei közé, a Fejfák ciklusból is kiemel pedig két verset (Fejfáknak fejfa, Három nap, három éj). Maga a félszázados évforduló is elég tűnődésre adott alkalmat, de külső ösztönzések is jöttek bőséggel. Háttérbe szorulnak költészetének mitikus mozzanatai, eltűnik a keresztény képzetkincs, eltűnik a gazdag folklórerezettség. A kuvik "fátyolhordozó röpte" indítja ezt az éjszakai látomás- és sejtelemvilágot: "a fegyveres ész elalél", az érzések, éjszakai sejtelmek tömege lepi el az erkélyen ácsorgó, a bagoly röptét és rikoltozását figyelő költőt, halálsejtelmet és eltitkolt vágyak ébredését hozza a bagolyasszonyka. Ezért érdemes legalább néhányat felvillantani azokból a versekből, melyeknek Latinovits halála volt a művészi inventora. 91 Az ilyen képet Zalabai Zsigmond intenzív képnek nevezi.
Nagy Laszlo Adjon Az Isten
Ebből a szembesítésből, világkép-továbbépítő küzdelemből ered jórészt költészetének poétikai gazdagsága, műformáinak változatossága és eredetisége. A pusztulás elől valamilyen emberfölötti nagysághoz. Az ország meggyalázását, kifosztását az anya és a természet metaforikus egybeolvasztásában fejezi ki, a látásmód szintetikus, többdimenziós jellegéről tanúskodva: A mítosz és a természet eme látvány-látomás elemei egyaránt a költői meditációt hívják elő. 130 A költői személyiség önfelfokozása, önfelnagyítása, eme később jellegzetes Nagy László-i magatartás is rokon vonásokra talált az erőénekekben, varázsszövegekben. Sebestyén Gyula: A regösök, 1902. Egy kék lepke meg egy sárga 107. Érdemes lenne azonban fenntartanunk egy olyan szövegforma számára, melynek külső formája vers ugyan (hosszú, önkényes tördelésű sorok), tényleges hangzásszerkezete azonban nem verses. " Ezért szokták a természetet tükörhöz is hasonlítani, azt mutatja, aki belenéz. Képverseiben és betűképeiben is jellegzetesen Nagy László-i műveket alkotott: szigorúság, atavisztikus élmény kivallása, a hetvenes évek verseiben is megjelenő önirónia, az üres hangoskodás utálata, a morális devalválódás miatt érzett keserűség és mély tragikumérzés motiválja ezeket a műveket. 350 A regösénekekben a regö, regü, rege váltakozik. Itt a "szépjelű május" a szerelem érzésével is telíti a létet, ezért "selymek és hajfürtök zenéje" éppúgy életre, kedvre ösztönző erő, mint a "fülemüleszó, viráglárma". 397 Kimutatja, hogy Nagy László nemzedékének indulásakor a magyar lírában már vége volt a szabad vers divatjának, a jambus pedig a gyakori használatban elszürkült, ezzel szemben a magyaros verselés éppen megújulóban volt, s az induló nemzedék a kor új eszméinek igézetében már a mozgalom dalainak szerzésében is az ősi ritmusmintákhoz folyamodott, szembetűnő jelenség lett a magyaros ütemezés gyakorisága. Itt a szépség ellenpontozza a sok-sok munkát, verejtéket.
Nagy László Jönnek A Harangok Értem
653 Dobóné Berencsi Margit i. A harangokkal kezdem. Tág teret nyit az indító metafora, hiszen súlyos ellentét van a főnév és a jelzője között, de a jelző két része között is. A Művem a Tavasz szimbolikus küzdelme is a tél és halál jelképeibe öltözött veszedelem ellen történik emlékek erőt adó igézésével. Szerdahelyi István–Szepes Erika: Verstan. 214 Megjelenhettek problémázó írások, azonban ezeket igen súlyos elmarasztalásban részesítették. Az otthoni életforma is lehetővé tette számára a rendszeres versírást. Inkább kinek-kinek a saját hangját segített megtalálni. Hiába ítélték egyes kritikusok a személyesség jelenlétét romantikus hagyatéknak, Nagy László 1956 utáni költészetében a világértelmező vallomás az uralkodó, a rövidebb lírai darabokban közvetlenebbül, a nagyobb kompozíciókban olykor némi áttétellel, de mindig az erős személyiség karakterizáló jegyeivel. 1976. november 6-án a kolozsvári egyetemen, Szilágyi Domokos ravatalánál mondta el Nagy László. Ez nemcsak prózaverseiben szembetűnő, hanem még az olyan látszólag archaikus szerepverseiben is, mint a Versben bujdosó vagy a Medvezsoltár, hiszen e szerepek ellenpontjaként ezekben a versekben is eleven és kegyetlen élességű korrajz jelenik meg. A látomásos-metaforikus himnuszok, dalok sem alkalmasak az új, disszonánsabb és differenciáltabb korélményének kifejezésére. 596 Lehetetlenné vált az értelmes cselekvés, ezért az irodalomban is profanizálódnia kellett a személyiségnek. Nem csak passzívan végignézi a kiállításokat.
Nagy László Egyéni Vállalkozó
Az Isten lovai című ciklusban a paraszti gyermekkor élményeinek olyan rétegeit asszimilálta a költői világkép, amelyek a korábban kiaknázott vitális-morális jelleget erőteljesen kiegészítik a tragikus végzettudat elemeivel. Átkot is mondhatnánk azokra, akik elkenik az emberi drámát, akár szavakkal bánnak, akár szavakkal etetnek. " Majd jöjjetek el értem, harangok. 124 A szórványos ütemtípusról: KISS, I. 715 Babits Mihály i. Ő az, akinek a "világ telével", "vas-hidegével" veszekednie kell. 380 Juhász önállósuló és szintetikus-metonimikus részletességű képeiben "szinte a líra lehetőségeit szétfeszítő extenzív egyetemességigény" nyilatkozik meg. Nagy László verse a Jeszenyin által meglátott problematika teljesen más, teljesen szuverén, mitologikussá növesztett kifejtése. Ilyenkor – egyes részletek vonatkozásában – meg kell elégednünk a képek sugallatával, nem juthatunk el az értelmezés objektív tartalmához. Szembetűnő ebben a két kötetben a költői szókincs nagyfokú kibővülése. 431 Barta János: Vallásos élmény, életélmény és küldetéstudat Ady lírájában. Nagy erejű költői képek sokasága jelzi a teljes átváltozást ("a hulló akácfavirággá lényegült háborús kötszer", "s vitézi medáliákat hullat a vércse"), de azt is, hogy ezzel a letűnt, "érvényét vesztett" világgal az azonosság szintjén van bensőséges kapcsolatban a költő. A vers első négy versszaka a tudás különböző fázisait vette birtokba az anyakép és létélmény azonosításának folyamatában, s a szellemi-erkölcsi védettség, megerősítettség érzésével tekintett végig önnön felnövekedése folyamatán. Ennek a reménynek a költői jelképe a szivárvány.
Nagy László A Jegesmedve
Nagy László Vadaszok Jönnek
Ebből írta a Hószakadás a szívre című versét, a Lehetetlen képviseletében küzdő ars poeticáját: Küldetéses, népsorsot, nemzeti és emberi sorsot megváltani-megváltoztatni hivatott költészete tragikus esélyű léthelyzetéről vall megrendült keménységgel. Így történhetett meg az, hogy már 1952-ben írt versei jelzik a bajokat, de még 1953-ban is megrendült gyászversben siratja Sztálint. "A kozmoszi, egyházi vígaszt egyként / személyem ellöki" – mondja szinte fenségesen, s önnön pusztulását a költői erő olyan pazarló bőségével mutatja be, hogy a teremtett szépség ereje szinte oldja a fájdalmat, csöppnyi öniróniára is fut belőle önerősítésként: Felvillantja ez a vers a magyar líra idővel, elmúlással viaskodó néhány nagy költeményét is – Balassiét, Aranyét, Radnótiét, József Attiláét. Versszerűségét, líraiságát az erős személyesség, a gondolatritmus ereje, a paralellizmusok és ellentétek dialektikája s a metaforikus felnövesztés, egyetemesí222tés teremti meg. Egyes elemei nem választhatók le az egészről, hiszen organikus életként működik a vers, egyes képei sok-sok szállal vannak az egész rendszerbe fogva. A test megtörése a keresztre feszítést jelenti. 133 A gyönyörűség és a halál nem szemben állnak itt, hanem inkább azt sugallja a dal a szemléleti derűvel, az indulatszós felhívással is, hogy olyan boldogság részesévé lett a lírai én, hogy lemosolyoghatók a béklyós szempontok. Komor világszemléletet teremtett benne a csalódás, de hol ennek katartikus kifejezésére törekszik, hol pedig az ellene való küzdelem fegyvereit kovácsolja, önvédelmi harcának, erőgyűjtésének a módozatait mutatja meg. 33. és Kollégiumok = uo. Az akkori érzések azonban csak az egykori emlékekben élnek, kielégítetlenül maradtak az eltelt időszak folyamán, sőt megcsúfolódtak. Az új felismerések mély megrendülést okoztak. Egész múltbeli világára ráengedi a Zöld Angyalt, a pusztítás és teremtés dialektikájának egyetemes törvényét érvényesíti elszámolásában. Teljesen egybesimul ezzel a kreatív struktúrával a ritmus is: olyan mértékkapcsoló elvű lazított szabad vers ez, mely költészetünkben a szimultán mértékrendszernek a szabad vers irányába történt fellazítása révén jött létre a bonyolultabb mondandók adekvát formájaként. A Szederkirály, a költő alakmása ebédet visz édesapjának, az öreg Szederkirálynak, de a leveshez elfelejt kanalat vinni… Felmászik az iszkázi toronyba "harangnézőbe", ráesteledik, félelmében különféle fogadalmakat tesz.
A kényszerű rejtekezés és a feszítő vallomásvágy ellentéte izzik némely versben. Legfelsőbb régióiban is hatalmas a referenciális értéke, a valóságvonatkozása. Zárja a művészportrék sorát, A fekete költő pedig kissé elkülönül a három jelentősebb művészportrétól, s szoros gondolati egységet képez a Micsoda madár című négysorossal. Április 1-jén egy összeállításhoz írást kérő szóra azt válaszolta, hogy Latinovits izgatja, róla akar verset írni, amíg az kész nincs, nem tud mással foglalkozni. "Ha Picasso Guernicá-ja a második világháborús emberiség mitikus arcképe, akkor a Menyegző a háború utáni emberiségé"584 – írja Csoóri Sándor. Az "inak" itt a "barbárok" értelmezési síkjaival kerülnek párhuzamba. A mértéktartásban megnyilatkozó igénytelenség, az "arany középszer" ellenében a "magasra csavart láng"-ot fogadja el emberi igénynek a maga számára.
A többes szám első személyű dikció a hirdetés gesztusával teremt 254alkalmat világképe teljes bemutatására úgy, hogy a személyiség egyfajta eszményi emberi létlehetőség formájában nyilatkozzék meg. A Himnusz minden időben kötet verseiben fenségessé formálta magát a költői személyiség: küzdelmeiben méltóság, értéktudat, a jó ügyek képviseletének eszményi megnyilatkozása látszik. Így a tagadás spontán módon folytatódhat a jelenbeli személyes biztatással és öntanúsítással: Történelmileg kialakult paraszti rettegést kell az apában feloldania a fiúnak. "Kénytelen dáridó" csupán ez, s a mámor elfojtott igazságok kimondására is felszabadítja az embert. "Több dologban is együtt tudunk működni. A füzet terjesztését azonban akkor betiltották.