Én Neked Adom Minden Álmom

Utolsó csók mielőtt végleg eltűnnénk. Képzeletben nálad járok, Tudom, hogy újra vársz. A vihar újra megjelent, s össze törte szívemet. Kérd a szívem, s a kezedbe adom, mert az életemmel csak neked tartozom. Mikor kőbe vésem szerelmünket, te itt leszel velem.

18 Mert ő nagy és igen hatalmas nemzetté lesz, benne nyer áldást a föld minden nemzete. Legyél egyszer csillag az égen, Vagy szivárvány: az ég mosolya! Kérlek, hogy gyere már. Nem tudod hogy hol vagy már, nem tudod hogy mit csinálsz. Szemembe mondtad - Szeretlek, azóta egyként érezlek, távolság nincs, csak Szerelem, fájóan édes gyötrelem. Egy fájdalmas búcsú miért gyönyörű szép az eltitkolt múlt. Lídia üzletasszony volt, sikeres kereskedőcég vezetője, és nem hátrált meg attól az elhívástól sem, hogy embertársainak az evangéliumot továbbadja. A Te mosolyodért süt a nap este, mégis magadra hagy Kedves fénye benned marad. Nem volt csókunk és nem volt ágyunk - összeborult útverte lelkünk, Örültünk hogy egymásra leltünk s nem telt idő játékos vágyra. 14 Túlságosan csodálatos talán bármi is az Úrnak? Egy csókra vársz, az élet néha oly sok jótol messze száll. Fotó: Campus fesztivél hivatalos. A ceruza helyét ruhabála foglalta el, írónő helyett pedig ruhatervező lettem. Mert fagyos a szívem, bár odakint vársz majd, Úgy fázom, érzem a hideg ráz, Karjaidban felengedne a jégbörtön talán... Fagyos a szívem!

Légy velem kegyes, Ha az idő eljő mélyre fektess, Nyíljon majd rajtam fehér virág, Egyik fele édes boldogság, Másik keserű búslakodás, Kedvesemnek add minden szirmát. Upload your own music files. Egy régi emlék néha feltör már. Ígérd meg hogy megteszed a kedvemért!

De néha érzed, hogy mást vársz már, tested éget, egy láz járja át. Várni rám sose kell. Egyedül itt minden percért kár. Kint hófehér már a táj, bent kandalló éltet. 12 Nyolcnapos korában metéljenek körül közöttetek minden fiúgyermeket, nemzedékről nemzedékre! Nem is adhattál... A tiéncsem. Én Hozzád, Kedvesem!

Lekedbe látok, ha a szemedbe nézek, ott ragyogsz velem. Száműztek tőled engem rég, Ha bűnünk a titkunk marad még. Akaratlanul a függődé váltam, de hidd el nem akartam! « 10 Erre az egyikük azt mondta neki: »Egy esztendő múlva, ilyen idő tájban, visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának, a feleségednek. Fenn az égen száll egy felhő. Mit fog a kezed felelni? Szívemet őrző ezernyi szépség érintésedben, szép lelked íze az én testem meghitt tengere Szeretlek magadért, aki vagy Kivel az élet, majd magára hagy. Most élek és újra lélegzem. Nem számít a régi élet, hátra hagyom. Segítségükkel számtalan asszony találta meg Istent, vagy nyert bátorítást a hit útján. « Ő azt mondta: »Nem sújtom a negyvenért.

Vágyódunk a tökéletességre, és csak reménykedünk hiába. Érintése vad lánggal éget. Vele álmodsz, vele ébredsz fel. Óhajom, sóhajom, vágyam, karjaidban ringani lágyan. Imádlak téged, kell hogy te is imádj! De a múltjukban ott vagyunk ma már.

Ritka perc, szóra sem érdemes a szó. Egy szép szó, ki játékosan repked. Minden bűnös pillanat, csábít fejedben megmarad, forró tűzként perzsel, küzdeni hív. Minden ragyogó csoda!

Az élet forró lángnyelvével újra szárnyalok. Meglehet tegnapról egyszer sem volt jó, A szavakkal jól vigyázz. Ma züllötten ébredsz a hajnali fényben kár, hogy utána volt. És újra eljön ha az éjjel rá talál. Rájöttem, hogy űzzem el a szomorú bánatot, Mert vérem érted pezseg már, ha nálad járhatok! A szürke betonon toccsanó. Nevezd el őt Izsáknak, s én fenntartom szövetségemet vele és utódjával örökre. Könnyel írok szavakat az égre: Álmodtam egy életet magamnak. Minden öledbe hullik majd, tudd meg, a vágy magja kihajt! Kétséged minden szavát, Mely börtönbe zár! Egy szép szó, ki soha sem bántott. Meglepetten és alázattal adtam át magam Isten rendelkezésére, hiszen hatalmas öröm volt, hogy úgy szolgálhatok neki, mintha ceruza lennék az Ő kezében. Az életben sok száz út vár!

Szól egy hang a messzeségben:Te hozzám tartozol! Ki rejtélyesen hozzám hajol, engedem talán. Szívemben hajnal ébred!