Mostan Színes Tintákról Álmodom Elemzés

Beszélgetés a Logody utcában, Színházi Élet, 1933/38, [szeptember 10–16. Gorilovics Tivadar, Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1998, 184–196 [188]. Jelenkor, 1988/1, 32–40. A huszadik század elején megjelent magyar verseskönyvek közül kiemelkedő teljesítménynek tekinthető Kosztolányinak ez a kötete. Meg lehet róla feledkezni pillanatokra, ilyenkor az ember szépeket lát, ráeszmél az élet, a világ szépségeire, örvendve állapítja meg, hogy él és jó élni, de megesik az is, hogy éppen ebben a derült, megnyugvó pillanatban toppan be a halál. Mostan színes tintákról álmodom verselemzés. Így történik, hogy a csöndes sírás a könnyek hatalmasabb tengerében elmerül, ráadásul vészesen és feketén (hullámzik a tenger, vagy merül el a sírás); s akkor jön a madár-kép. S hogy azt lássuk, mi egyéb dolgok kapcsolódnak közvetlenül, "magán a költészeten" túli érdekként, versolvasó és költészetkutató valónkhoz. Ebben a században alig van valamire való magyar író, aki ezt elmondhatná magáró, hogy Kosztolányi Dezső meghalt, jutott ez eszembe.

Kívülállt minden establishmenten, ösztönösen bár, de nonkonform sorsként élt. A levél végére írt lakcímből (I. Fehérvári út 15/a V. 12. ) Pál György, Kosztolányi Dezső. Kosztolányi dezső mostan színes tintákról. Általában, úgy látszik, a kortársi kritika és számbavehető közönség véleménye sokkal időállóbbnak bizonyul emberekre, tehetségekre, mint egyes művekre vonatkozóan. NJegyzet Halász Gábor, Az ötvenéves költő. Vagyunk, akik a poézist egy elkövetkező tudomány alkímiájának tekintjük. Szemek leskelődnek reánk a sötétből. Még ha egyszerű és közvetlen is, […] akkor is úgy érezzük: mily kitünően csinálja Kosztolányi a közvetlenséget. 4 L. a Lüscher-teszt említett amerikai kiadását, valamint angol kiadását: The Lüscher Colour Test.

Szerepbe stilizált költő játszik előttünk a versciklusban, melynek költői hitelét az is bizonyítja, hogy korábbi-későbbi versekkel, nem oda készültekkel is bővíthető volt. Reprezentálta az uralkodás legfőbb parancsát: a quieta non movere elvet. Hankiss Elemér: Az irodalmi kifejezésformák lélektana. A sötétség félelemmel tölti el, s minden titokzatos körülötte, a "kis mécs", az "ódon, ónémet, cifra óra", a különféle fényképek, s főként az emberek, akiknek érzelmi atmoszféráját csalhatatlan pontossággal rögzíti az "elfogulatlan" gyermeki megfigyelés: " Szegény anyám csak egy dalt zongorázik ", " A húgomat a bánat eljegyezte ".

Margócsy József, Budapest, Tankönyvkiadó, 1977, 212–217 [214–215] (Tanárképző Főiskolák). Gyöngyház cimü, kék és véresenpiros kagylók zománcát simogatta még előbb a kezem, a szemem még tele volt éggel, s most, félkönyökre dülve, karcsu és finom sorok pompáját vonultatom előttem. NJegyzet Karinthy Frigyes, Az ötvenéves Kosztolányi, Nyugat, 1935/4, [április], 265– 266, 271–272. Kosztolányi személyiségképének nem csupán a játékos oldala mutatkozik meg A szegény kisgyermek panaszai ban. És nem emelkedik – saját állagában – a következő néhány vers sem; hanem a metszésvonalaik újra s újra megborzongatnak. Kedves Tevan uram, az első levelem után sietve írom ezt. A pompásan kiállitott könyv kétszer akkora terjedelmü, mint a forgalomban lévő füzet, amely eddig három kiadást ért meg. Itt már nem az apa, hanem az anya látogatása váltotta ki belőle az ihletet.

A produkciók adatai ugyancsak ebből a forrásközlésből származnak. Közénk esnek néha a sínek, s a doktor bácsi jeges szemei. Csöndes magányos este volt, a szobámban ültem és keserü sirás fojtogatta a torkomat. Jegyzet Somlyó Zoltán, Nyitott könyv. A szavak szótári értelmét a kontextus révén (főleg a képek és a megszemélyesítések segítségével) elmosta a vers. Nem lehet a címet elolvasni. A patikának üvegajtaján át, az Ódon, ónémet cifra órá -val, a Színes tinták képzuhataga közt (hogy csak az ismertebbeket említsük) egész generációk léptek, idestova ötven éve, a költészet birodalmába, s ezeken a verseken érezhették először a "poézis hatalmát", bűvöletét és édességét, hogy sohase felejtsék őket, hogy megszépítsék velük az életüket, s a népszerűség ezen a fokon és ekkora tartóssággal magában is értékmérőnek számít. …]Nemcsak a siker, hanem a legsajátabb ihlethez való hűség is arra ösztönözte, hogy az 1920-as évekig ezt a kötetet tegye verseinek reprezentatív gyűjteményévé. Hiszen oly hibátlanul tiszta rajzú mondatait sokféle anyag színezi. Ormos Ede, költő és novellista, a későbbi Ady-kutató saját nosztalgiájának bevallása mellett a forma művészét méltatja Kosztolányiban. A költemény harmadiknegyedik strófájában Somlyó – az apa-fiú kapcsolat tematizálása miatt – Kosztolányi gyermeki énjére és ennek kapcsán A szegény kisgyermek panaszai ra utal.

Csak szemlélődött, nézett A szegény kisgyermek panaszai -nak lírai hőse, nem cselekedett, rettenve állt a világ titkai, rejtélyei előtt. Többnyire lelkiállapotokról szólnak a versei. …][…]Az elmondottakból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a versciklus alapvetően mellérendelő, az összetevők autonómiáját és egyenrangúságát tiszteletben tartó kompozíciótípus, amelyben a kohézió ereje általában véve kisebb, kevésbé mélyre hatoló, mint a költemény és az azt alkotó részek közötti koherencia. Ha a Szegény kis gyermek panaszai mint egy beszámíthatatlan felnőtt panaszai zendülnek, rim és értelem nélkül arról, hogy a gonosz zsidók éppen most eszik meg Magyarországot, amikor a zsidót odahaza a legszebben kikészítik arra, hogy szőröstül-bőröstül lenyeljék – akkor ezen voltaképpen csak nevetni lehetne. Németh Zsuzsanna, Nominális mondatszerkezetek "A szegény kisgyermek panaszai" című Kosztolányi-kötetben, in Literárne a jazykové interpretácie.

Első azonban A szegény kis gyermek… Mikor kapok levonatokat? A jelent a múlthoz méri a lelke; impresszióinak időre van szüksége, hogy mint gyöngyöt a kagyló belsejében, bevonja őket az utánozhatatlan csillogás. Széppé tükrözni a világot: ennél többet alig akar. Úgy kellettek ők ennek a rothadó társadalomnak, mint egy falat kenyér, hiszen bennük találta meg a parazita-kapitalista réteg saját létjogosultságának "igazolását". Biczó Ferenc, a Kaposvári Egyesületi Leánygimnázium tanára az első, a lírikus Kosztolányit bemutató monográfia szerzője. …] Versekben áll itt irva.

Erre szögecselik a kedvezőtlen elbírálás alá eső író képét. Felejthetetlen sorok, amikor utjára bocsátja önmagát: Menj, kisgyerek, most vége ennek is… […]Kosztolányi helyét nem kell kijelölni a magyar irodalomban. 2 A Lüscher-féle színteszt mechanikus alkalmazása nyilván vulgárisan torzított, következésképp tudománytalan áleredményekhez vezet. Igen tisztelt uram, kedves felszólítására ma postára tettem három könyvem népszerű kiadását. A költő saját művével kapcsolatos megnyilatkozásainak közlésekor a teljesség igényét fontosabbnak tartom, mint az ismétlődések elkerülését – ezért olyan levélrészletek, nyilatkozatok is kerültek ide, amelyek jelen kötet más fejezeteiben (szövegkritika, keletkezéstörténet) is olvashatók. N. G. B., Küllő és kerék. Ugyancsak 1911-ből való az az (ön)életrajz, amelyben Kosztolányi először nevezi legkedvesebb könyvének a kötetet. Hiszen szó szerint (a szöveg felszíni síkján) nem a költő definiálja olvasóját, hanem a mű hőse, a "szegény kisgyermek" definiálja az őt figyelő és szabályozni akaró, "érthetetlen" felnőtteket. Már csak erre is ellen-esély aztán az öröklétkész állapot: ha bármi elér oda.

Különben kérem, küldjön utánvéttel az utóbbi címekre, akik aláírással megrendelték nálam:ngs. Solténszky Tibor, Hangadó CD Kiadó, HA-CD 30498, 1998, #13. Miért szegény a kisgyermek? "Színesen" látott, oly színesen, mint előtte csak egyetlen költőnk: Vörösmarty.

Az a mesterségbeli tudás, ami az ilyen "közvetlenség"-hez kell, korántsem hasonlít mindenben az ezoterikus költészet mesterségbeli fogásaihoz, a mélység, mint Hofmannsthal egészen Kosztolányi szellemében mondotta, épp a "felszínen van elrejtve", ami sokszor a tengerfenék mélyeinél is jobban elrejt valamit. Nem akar kiveszni a fajtája ma sem; pedig a fölös emberközpontúsítással – "leereszkedésűnkkel" – mintha hülyéknek tekintenénk a dolgokat. ) Azonnal postára teszem neked az első példányt. …]Tiltakozást jelentett egyrészt a gyermekmotívum a különféle tekintélyelvű, hatalmi jellegű, elidegenítő erők uralma ellen. Színválasztó próbájának (nyolc színt kell szimpátia szerint rangsorolni) felhasználása a költemény értelmezése során nem bizonyult hiábavalónak: olyan, egyébként nehezen megválaszolható, vagy éppenséggel megválaszolhatatlannak tűnő kérdésekre kaptunk választ, amelyek egyébként homályban maradtak volna. Kosztolányi intellektuális költő. Fried István, Egy különös fordításkötet. Ürügy a kis gyermek s egy fölfedező áll mögötte, aki a felnőttség lelki szegénységiről a költőség gazdagságára, a, "fontosról" a,, nem-fontosra" fellebbez s a felület kiabáló jelentéktelensége mögött az örök mozgató erők halk állandóságát keresi. Kosztolányi válaszul A szegény kisgyermek panaszai nak keletkezését meséli el, nyilvánvaló módon jócskán tódítva a valóságon.

Egy vén kuvik hétszer nagyot kiálta. Gimnáziumi és bölcsészeti tanúlmányokat végzett. A sárgával kezdődik, s az aranyba váltó sárgába is torkollik a költemény színorgiája. Mégis, az irodalmi irányzatok címkéi csak részben jelzik a lényeget: Kosztolányi nem annyira az irodalmi iskolák közül válogatott vagy választott, mint inkább rendet teremtett önmagában, a látványost feláldozta a lényegesért, s a játékosan hígat, a túl könnyen adódót szorosabbra vonta, tömörítette. A századforduló volt az a kor, melyben grandiózus forrongások közepette ment végbe a középosztály átváltozása, lényegében átkultúrálódása. Sorok írója: Verseket mikor kezdett írni? A saját maga által kiadta Két nemzedék magyar irodalma (1875–1925) című, 1926-os munkájában Adyt nevezi meg a megvetéssel emlegetett nyugatosok vezéralakjának, a Nyugat első nemzedékének név szerint fölemlített lírikusait (Babits, Erdős Renée, Tóth Árpád, Kosztolányi) mind Ady követői ként aposztrofálja, és egy-egy bekezdésben intézi el.

A tudás nem annyira otthonos rémületébe pedig legkivált azt a lényt nem akarta hajszolni, akinek a képébe, illúziójába legalább kis időre belekapaszkodhatott. Kérek több gyűjtőívet is. Szegény Kosztolányi: mennyi szecskát összevágott a Hét nek, a Budapesti Napló nak, a Pesti Napló nak, a Pesti Hírlap nak, míg a hét egy napján a maga szíve szerint is szólhatott. A ciklusra vonatkozó bőséges szakirodalomból válogatva elsősorban természetesen a színvonalas, saját szempontjaikat következetesen alkalmazó írások idézését tekintettem feladatomnak – de mégsem kizárólag azokéit.