Kányádi Sándor Valami Készül Elemzése

A záróképben a ló (lelke? ) A zsáner, a látomásos vers, a dal, a tájvers sokféle transzformáción át korszerűsített és légiesített változatai elégikus, panaszos, zsoltáros búcsúzások a kipusztulásra ítélt közösségtől, s az utolsó pillanatban egyfajta Noé bárkájaként begyűjtik az emberi arcokat, sorsokat, rekvizitumokat (Éjfél utáni nyelv, Oki Asalcsi balladája). Cáfolja – Szabó Zoltánnal együtt – Ady félelmét, hogy idő előtt szétszóródunk, s "még a Templomot se építettük föl" (A szétszóratás előtt): a magyar nép, nemzet éppen a századokon át építkező magyar irodalommal építette meg a Templomot: "Addig vagyunk magyarok, 106amíg magyarul beszélünk, gondolkodunk, magyarul műveljük magunkat. A világ rendjét a Valaki ügyeli, "gyújtja s oltja" a csillagokat, teremti és befejezi az emberéletet, s ér192demek szerint – nagyon finoman, a versben alig észlelhetően – ítél is: az érdemesek lelkét új csillagban továbbélteti, a méltatlanokét "sötétlő maggá" összenyomja, megsemmisíti, azaz helyreállítja a világrendet. A népi bukolika költője mellett a hatvanas évek első felére ott a disszonancia, az összetett, a feszültségeket tagoltan megjelenítő költő határozottan formálódó alakja is. A vers nem a ráció és/vagy érzelem, a modernség és/vagy provincia drámáját rögzíti, hanem a szülőföldhöz való kötődés metafizikája megtapasztalásának damaszkuszi fordulatát: Janus, engedelmeskedve a parancsnak hazaindul; elszakadva a napfényes Itáliától, elbúcsúzva barátaitól, lova nyergéből egy utolsó pillantást vet a szellem ragyogó városára. Ellentét a demokratikusnak tartott amerikai katonák és Szent Márton keresztényi, testvéri viszonya a közkatonákkal, párhuzam a költő édesapja, Szent Márton és Márton Áron püspök között, mindőjük ellentéte környezetükkel, a menekültek hierarchikus, rangjuk szerint ellátása és a keresztényi tanítás között, és a leginkább emblematikus ellentét: a versbeli költő vallott, nemes eszméi és irgalmas cselekedetének elmaradása között. Ugyanakkor mégis sajátos kányádis versek születnek ebből a posztmodernre hajazó parairodalomból is: a merészen szabad asszociációs, demitizáló, profanizáló szövegek az életkép, a látomásos, a példázatos vers alapjaira épülnek, vagy éppen annak valamilyen, nagyon sokféle transzformáción átment, továbbfejlesztett változatai. 1981-ben Sütő Andrással közös előadói körúton Bécsbe, Stockholmba, Berlinbe, Münchenbe látogat. Harmat a csillagon (1964). Vö: Kányádi Sándor: A prédikátor könyve c. versével. Balszerencséjére nem semmisítette meg, később ez szolgált a vád bizonyítékául.

1. Kányádi sándor az elveszett követ
2. Kanyadi sándor valami készül elemzése
3. Kányádi sándor vannak vidékek
4. Kányádi sándor tavaszi keréknyom

Kányádi Sándor Az Elveszett Követ

Még Baconsky fordításkötetének 1988-as előszavában sem utal annak latin-amerikai eredetére azon egyszerű ok miatt, hogy akkor még számára sem volt ismert teóriája és fogalmi eszköztára, és maga sem ismerte az eredetit. Tamási Áron elbeszélésének tévéfilm-forgatókönyve. ] Mivel a nemzetiségi szellemi létnek mondhatni egyetlen anyagcsere-lehetősége az írás, a könyv, következésképpen – ezt is már sokszor kinyilatkoztam – nagyobb az író, a nemzetiségi írástudó felelőssége is. " Ehelyett az új hatalom az első pillanatokban tisztázni kívánta a helyzetet: 1990 februári, a szabadulás eufóriájában került sor az emlékezetes marosvásárhelyi könyves tüntetésre, majd márciusban a Sütő András életét is veszélyeztető magyarellenes pogromra. "133 Sejtésem szerint Arghezi metafizikai sajátossága hatott leginkább a Kányádi-lírára. Az elégikus, csendes, meditatív hang, az ősz, a tél tájversei komorabb belső világot sejtetnek: Tűnődés csillagok alatt, Emlékezés, Apróságok, Üzenet pásztortűzhöz, A tenger, Tűnődés csillagok alatt, Kóbor kutya, A kökösi hídon, Öreg kút az utca szádán, A mi utcánk, Üzenet pásztortűzhöz estéli szállásra, Arany János kalapja és a címadó Sirálytánc. Az utolsó sor az igazi költészet magasságába emeli ezt az ambivalens képet, és föloldja a disszonanciát: a balkánias nyomorúság kilép a konkrét időből és térből, a valóság, a konkrét látvány nagyon finoman légiesül: "És azóta tudom, látom: / a vénülő csobán karján / az a gyönge alvó bárány / az volt az én ifjúságom. Évtizeddel a diktatúra múltával, megváltozott kulturális térben ma talán még tisztábban látszik, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek romániai magyar irodalma erkölcsi magaslatra emelkedve olyan esztétikai értékeket hozott létre, amelyek a megszületés hely-idő körülményeitől függetlenül is maradandó értékei az egyetemes magyar irodalomnak. Az egész vers nem egyéb egy látvány és a látványhoz fűzött reflexió realisztikus leírásánál, de a "ma született" bárány és a pásztor kifejezés finoman alludál a megváltói jelentéskörrel. Kántor Lajos szerint "a Függőleges lovak kötet (1968) kínálja az illyési józanság példáit a verskezdésben, a költői anyag kezelésében; végső elemzésben Petőfi-örökség ez is, csakhogy a mai kor ízléséhez, igényéhez idomított tárgyiasság, hivalkodásmentes közvetlenség. Álmos ő, de nem beteg. "110 Kányádi Sándor Terebess Gábor ajánlatára és nyers150fordítására kezdett el haikut fordítani és írni. Verstani, ritmikai elemzésében a magyaros ritmus mellett Móser kimutatja az időmértékes verselés szimultaneitását is: "jambusok s másutt a trocheusok, vagyis az itt-ott felbukkanó időmértékes verslábak a magyaros ütemek sorába illeszkedve finom fátyolként vonják be a verset, sajátos színt kölcsönözve neki. Ez olykor a vers nyelvi fölszínén is megjelenik, bár föltételezett befogadója a szöveg általános tanulságait enélkül is konkréttá dekódolhatja.

Kanyadi Sándor Valami Készül Elemzése

"Látni való: a viszolyogva emlegetett fortély, furfang jellemzője e beszédnek; a góbés kedve nem lankad. Bp., 1999, Magyar Könyvklub, 376. p. 111 Vö. Bp., 1999, Magyar Könyvklub, 406. p. 140 TIBORI SZABÓ Zoltán: Az íróembert nem választják. Kányádi Sándor korábban újságíróként járta az országot, az életet, az emberi sorsokat a maguk környezetében akarta megismerni; a gyermeklap lehetőséget kínált a folytatáshoz: az is a szerkesztők feladata lett, hogy a szocialista kultúrpolitika népművelői programja jegyében rendszeresen találkozzanak az olvasóikkal. Státustörvénnyel először ismeri el Magyarország a II. …] Kányádi Sándor ma intellektuális költő, hazai irodalmunk egyik legintellektuálisabb lírikusa, aki versformáinak megválasztásával, állásfoglalásával és gondolatiságával bizonyítja a minősítés helyességét /…/ csak jó és kitűnő verseket olvashatunk a Kikapcsolódásban"43 – írja Katona Ádám a kötet korabeli recepciójában. Nem pusztán stiláris eszközként, hangulati színező elemként, hanem – hivatkozva kolozsvári barátjára, aki, bárki kívánságára természetesen szintén magyarra, németre és románra fordít a francia nagyenciklopédiából – a nagy hagyományú erdélyi iskolán nevelkedett Apáczai-örököst mutatja fel az önérték nemes öntudatával. « Nem sok hiányzott, hogy én is úgy járjak. Az eredendően plebejus, az élethez sok szállal kötődő, élménylírát művelő költő olyan megszólalási módot is próbál, amelyről nagyon hamar kiderül, számára járhatatlan. GYÍMESI Éva: "S van-e vajon költészet még a versben? Arra, a magyar iro8dalom legjobbjait mindig is jellemző magatartásra, amely a közösség szolgálatát, a szó és a tett egységét nemcsak vallotta a legnehezebb időkben, de gyakorolta is.

Kányádi Sándor Vannak Vidékek

P. SZAKOLCZAY Lajos: Erkölcs és szenvedély. Fontos magyar nyelvű könyvek az évtized második felében csak Magyarországon jelenhettek meg, mint Sütő András Ádvent a Hargitán és az Álomkommandó című drámái, Beke György szociográfiái, Pusztai János regénye, Székely János A másik torony című esszéje. Az Isten/vallás/hit/kereszténység-kérdés dilemmája ugyanis adott volt: nem a költő, hanem a kor tette föl a kérdést, amelyre 189válaszolnia kellett. Róla egy későbbi versében (El tudtam volna képzelni, 2000) emlékezik meg. Minden ágam recseg: / most gondolom ki / a rügyeket. " Budapest, 2000, Holnap Könyvkiadó, 115 p. Müsonok, kotorij povidal szvet. Kányádi Sándor falusi, paraszti, pásztoréletet idéző versei szociológiailag pontosan körülhatárolt világot idéznek, tárgyiasan konkrétak, alapvetően mégsem a szociológiai hűség versben való megjelenítése fontos számára, hanem saját viszonyának definiálása, az önmeghatározás, az érzelmi kötés megerősítése, illetve hangsúlyozottan a falusi-paraszti világ etikuma, amely egyre inkább példa értékű modell lesz e költészetben. Kányádi Sándor később egy Páll Árpádnak adott interjúban így emlékezik vissza: "A sötét sztálini időket, ahogy ezeket az éveket manapság emlegetni szokás, én úgy éltem át, mint a demokrácia kiteljesedésének korát. Új kötetének talán legnagyobb hozadéka a hetvenes évektől búvópatakként jelen lévő, majd a nyolcvanas években, a Sörény és koponya kötetben markánsan előtérbe kerülő, ismét teljes pompájában kiteljesedő szál, a versvilág leheletfinom metafizikai érintettsége. "Talán meghalsz, anélkül, hogy / látnád Rio de Janeirót" – írta volt Tűnődés csillagok alatt című versében ifjan a költő, alighanem abban a tökéletes bizonyosságban, hogy nem fogja meglátni. A Sztálin halálát követő enyhülés, a XX.

Kányádi Sándor Tavaszi Keréknyom

Kongresszuson, sőt annak csak egy kis részét láttam és tapasztaltam. Ekkortájt tudatosult, hogy Trianonnal beteljesedhet a herderi jóslat a határon túli magyarságot illetően, hogy ténylegesen is eltűnhetnek milliós közösségek, például a romániai magyarság is. P. GÁLFALVI Zsolt: Hangulat, érzelem, gondolat.

A fordítás erőpróbájában, a játékos-ironikus cogito-versekben. 129 BERTHA Zoltán: "Psalmus Transsylvanicus". Bratislava, 1995, Madách-Posonium, 317–320. Bukarest, 1978, Kriterion, 65. p. 33 KÁNTOR Lajos: Ami utcánk. 139 L. Nichita Stanescu szócikk.