Gyűrődéssel Keletkezett Táj Afrikában Is

Sets found in the same folder. Folyóvölgyekkel és tavakkal tagolt, szavannával borított, kelet-nyugati irányban hosszan elhúzódó táj Alacsony-Afrikában. Számtalan törés, törésrendszer járta át a kontinenst. Az árkok mentén évmilliók múlva ugyanúgy elszakad Kelet-Afrika, mint ahogy levált Madagaszkár, vagy az Arab-lemez is. Kelet és dél afrikában mik törnek felszínre a törések mentén? Gyűrődéssel keletkezett táj afrikában. Dél-Afrika magasföldjei által határolt, részben szavannával, részben sivataggal borított süllyedék; fedetlen ősföldje a gyémántbányászat egyik legfontosabb területe a Földön.

A tenger felé függőleges falakkal leszakadó röghegység, a Variszkuszi-hegységrendszer tagja, amelynek meredek falain folyik le a Föld második legmagasabb zuhataga, a Tugela-vízesés. A földtörténet harmadidőszakában gyűrődéssel keletkezett hegység, az Eurázsiai-hegységrendszer kiinduló tagja. Ez a geológiai erők hatására kialakuló folyamat teszi még változatosabbá afrika felszínét. Az afrikai föld kialakulása, földtani felépítése. Kelet-afrikai-magasföld. Ezek az üledékek táblaként fedik be az ősmasszívumi alapot a Szaharában. A negyedidőszak alig változtatta meg Afrika felszínét. Eredetileg trópusi esőerdővel borított partvidék Nyugat-Afrikában, amely ma a földrész egyik legsűrűbben lakott területe bányákkal, ültetvényekkel és kikötőkkel. Terms in this set (12). Itt jött létre a Föld leghosszabb törés- és árokrendszere több mint 5000 km hosszan a Zambézi folyóvölgyétől a Közép- és Kelet-afrikai-árokrendszeren, a már beszakadt Vörös-tenger óceánná szélesedő árkán keresztül, folytatódik az ázsiai Szír-arab-árokrendszer végéig. Felszíne eléggé tagolatlan.

A Föld legnagyobb sivataga, amelynek vastag üledékes takaróval táblás vidékein kőolajat és földgázt, fedetlen területein nehézfémércket bányásznak. Az afrikai domborzat jellemzése. Hatalmas tavaival, vulkánjaival és vulkanikus hegységeivel változatos felszínű, szavannával borított fennsík, itt található Afrika legmagasabb hegycsúcsa. A folyamat éreztette hatását a Szahara belső részén is, az itt lévő ősidei és előidei hegyek (Ahaggar, Tibeszti-hegység) ekkor kaptak vulkáni lávasapkájukat, s lettek a múlt őrzőivé, tanúhegyeivé.

A kontinens nagy része tehát idős képződmény, ide sorolandó a peremi helyzetű, a kontinens déli részén húzódó Fok-hegység is, ami óidei, lepusztult variszkuszi röghegység. A föld legnagyobb sivataga kiterjedt..... vidék. Ennek végében, a Guineai-öböl csücskében a Kamerun-vulkán pöfékel. Ez a törésrendszer különíti el Alacsony-Afrikát az 1000 m átlagmagasságú Magas-Afrikától. A negyedidőszaki eljegesedés a kontinens magasabb hegységeiben jégtakaró-képződéssel, míg a kontinens északi részének nedvesebb éghajlatával járt. A kontinens legfiatalabb hegyvonulata Atlasz-hegység, az Eurázsiai-hegységrendszer tagja is ebben a nyugtalan harmadidőszakban gyűrődött fel tengeri üledékekből. Other sets by this creator. Áthatolhatatlan, búja növényzetű esőerdőkkel borított, tál alakú mélyedés Afrika közepén, hatalmas folyói bővizűek és a lépcsős felszín miatt zuhatagosak. A földkéreg lemezeinek távolodása során alakul ki. Az Afrikai- és az Eurázsiai-lemez ütközésekor számos vulkáni működés és földrengés rázta meg Afrika északkeleti csücskét.

Az egyhangú kontinens domborzatilag két részre tagolható egy északnyugati fekvésű, 450 m átlagmagasságú Alacsony-Afrikára és egy délkeleti, 1000 m fölötti átlagmagasságú, peremküszöbökkel határolt magasan fekvő medencékkel, felföldekkel és vulkáni kúpokkal szegélyezett árkokkal jellemzett Magas-Afrikára. A kontinens nyugodt életébe a harmadidőszak geológiai mozgalmasságot hozott. Az ősmasszívum merev tömegénél fogva a földtörténet folyamán, nagyterületen végbemenő süllyedő-emelkedő mozgásokat végzett. Afrika nagytájai, tájai típustájakba soroltan a következők: sivatagos területek: Szahara, Száhel-övezet, Namib-sivatag, Kalahári-medence; fennsíkok, magasföldek, lépcsővidékek, árokrendszerek: Dél-afrikai-magasföld, Kelet-afrikai-magasföld, a Közép-afrikai- és a Kelet-afrikai-árokrendszer; hegységek, lépcsővidékek, árokrendszerek: Atlasz-hegység, Etióp-magasföld, Szomáli-lépcsővidék, Fok-hegység); alacsonyabb térszínek, síkságok, medencék: Szudán, Guineai-partvidék, Kongó-medence. Afrika felszínére a kétarcúság jellemző. Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges! Magas-Afrikát alkotja a lesüllyedt Kongó-medence és a Kalahári-medence, valamint kiemelt térszínként a Dél-afrikai-magasföld, a Kelet-afrikai-magasföld a Közép-afrikai- és a Kelet-afrikai-árokrendszerrel övezve, az Etióp-magasföld és a Szomáli-lépcsővidék. Afrika legfiatalabb képződményei a belső medencék, a folyóvízi feltöltésű alföldek és a parti síkságok folyamatosan töltődtek üledékkel a harmad- és negyedidőszak folyamán. Átlagmagasságát tekintve a kontinensek között a harmadik (750 m-ével), de 3000 m-nél magasabb csúcsai és 200 m-nél alacsonyabb síkvidékei ritkák. Afrikai-árokrendszer. Az Afrikai-ősmasszívum is az egykori Gondwana szuperkontinens darabja volt.

Nagy átlagmagassága a magasan fekvő medencéinek, magasföldjeinek, peremküszöbeinek köszönhető. Egy másik törésrendszer Afrikát DNy-ÉK-i irányban hasítja ketté. Erősen vulkanikus terület négyezer méteres hegycsúcsokkal, amelyek között ered a Kék-Nílus; vulkanikus kőzeteken képződött, jó minőségű talajai évezredek óta nagy népességet tartanak el. Afrika alapját 96%-ában az Afrikai-ősmasszívum ősidei, archaikus kőzetei - gránit, gneisz, metamorf palák - építik fel, nagy részük fedetlen, kiemelt rögként a felszínen van, ezek az ún. Alacsony-Afrika eltérő morfológiai tájakat foglal magába: Szahara, Szudán, Guineai-partvidék, de földrajzi elhelyezkedése szerint idetartozik a magas domborzatú Atlasz-hegység is.