A Térképek Névrajza Mint Sokrétű Információközvetítő Elem - Pdf Free Download

38 A Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának tagja. Az Eperjes Tokaji-hegyvidék név megszüntetése miatt, a magyarországi Zempléni-hegység szlovákiai folytatására nem 73 Gömör Tornai-karszt»» Szlovák -karszt (névcsere a táj szlovákiai részére). A még nyomozható nevek jelentős része túl történelmi, a mai magyar névhasználatba már nem hozható vissza. Az elrendezés, az esztétika nagy földrajzi tudást és gondos körültekintést kíván. Ugyanakkor a vizek, jellegzetes földrajzi pontok 12 és tájak nevei nagyobbrészt magyar vagy magyaros alakjukkal kerültek fel. 2000-es kiadványai 85 Elsõ publikációja: Pannon enciklopédia, Magyarország földje kitekintéssel a K. árpát-medencére (fõszerk.

A magyar szókincs eredete. • Amikor a név betűszót tartalmaz, a betűszó nem oldható fel és nem fordítható. Ideológiai változtatás 1940-től Hoverla nevének Horthy Miklós-csúcs -ra való változtatása. A megfelelő információközvetítés érdekében a térképszerkesztésnek szigorú előírásai léteznek arra vonatkozóan, hogy a névrajzot milyen módon kell elhelyezni a térképen. Tájnevek (Monoszló-hg., Bródi-hg. Eltûntek az atlaszokból a Kárpát-medencét ábrázoló kivágatok, csak Magyarország, a szomszéd országok és utána Európa következett. A kompakt magyar névterület neveinek megjelenése különböző korok térképein. A történelem segédtudományai. 1) Magyar szóalkotással létrehozott nevek, ezért a magyar helyesírás szabályai vonatkoznak rájuk. • A magyar névalakok létrehozásához mindenképpen szükség van az idegen név minimális etimológiai vizsgálatára.

Növeli az ellentmondást, hogy Ausztriában a Wien/Bécs, Wiener Neustadt/Bécsújhely kettõs megírás jelentkezik. A víznév a folyó folyásával megegyező irányban és a medervonalat követve, a területnév és a domborzatnév pedig az egész területet átfogva kerül megírásra. Ugyancsak fontos tipologizálási szempont a jelentéstan szerinti csoportosítás. A mai államterületnél mintegy 3, 5-4-szeres nagyságú a névterület. Több kárt okoz egy nyelv kincseiben az utóbbi álláspont, mint az, hogy néhány "műnév" kerül be a köztudatba.

Az egész folyamat vizsgálata nem e dolgozat tárgyát képezi. Ez a jelenség gyakorlatilag a XX. Ebben jelenik meg az első olyan összefogott részletezés, amely a nevek tekintetében is figyelemmel van a természetföldrajzi tájakra, bár a rendszer még nem mutatja azt a szoros hierarchikus felépítést, amely az 1960-as évektől majd jelentkezik, a nevek és a névadás problémája már jelentősen felmerül. Ebben az állapotban indulnak be az állami kézben lévõ térképkiadás mellett a térképészeti kisvállalkozások. Ez is mutatja, mennyire nem szerencsések a külföldi atlaszok nyelvi adaptácói, akár a kivágati, akár a névhasználati szempontokat vizsgáljuk. Ez utóbbi bevezetésével szükségessé vált a kristályos magvú Zempléni-szigethegység 51 nevének Vilyvitányi-rögök 52 -re való változtatása. Lehet, hogy az adatközlő csak "precíz" akar lenni, de: a Fekete-erdőben eredő és a Fekete-tengerbe torkolló folyó, amelynek középső szakasza Magyarországot is érinti, az eredetétől a torkolatig magyar szövegkörnyezetben a Duna nevet kell, hogy viselje. A gyakrabban használt távoli városneveket a megszokás jobban őrzi. Bizonyos esetben a teljesebb információközlés érdekében földrajzi jellegű jelzők (alsó, délkeleti, régi, lapos stb. ) Az elsõ világatlasz majdnem 15 évvel az ÁTI- Kisatlasz utolsó kiadásának megjelenése után, 1959-ban látott napvilágot 59.

Határozott értéket azért nem mondhatunk, mert egy nyelv névterülete sem egységes, kompakt terület. Egy-egy erdő, tó, völgy stb. Magyar Királyi Állami Térképészet Budapest, 1929) 20 Magyarország hegy- és vízrajzi térképe, Magyarország politikai térképe. Lánzsér, Stomfa, Vinda stb. Idõ hiányában az összegyûjtött anyag már nem került térképekre, de az ajánlás, amely a Honvéd Térképészeti Intézet térképein való névhasználatot javasolja, kéziratos formában könyvtárakban fellelhetõ.

Jelentik a magyar névanyagot. Részleteinek azonosítására kisebb vagy nagyobb közösségek használnak. Az etimológiai vizsgálat a névanyag, valamint a névadás módjának nyelvészeti elemzéséből kiindulva a településtörténet számára megállapíthatja a különböző időszakok névadási gyakorlatát, nyelvhasználatát, valamint az, hogy milyen nyelvű népek szálláshelyéül szolgált egy adott terület, vagyis milyen lakosság élt ott korábban. Kartográfiai Vállalat, Budapest 1971] 71 Képes politikai és gazdasági világatlasz (ök: ó Sándor) [Kartográfiai Vállalat, 1979]. Sok erdélyi falunak, városnak van magyar, német és román neve, melyet újabban nemcsak a lakosságnak egy adott anyanyelvű rétege használ, hanem a térképeken és a helységnévtáblákon együtt is olvasható pl: Nagyszeben, Hermannstadt, Sibiu. Az Eperjes-Tokaji-hegyvidék név "megszüntetése" miatt, a magyarországi Zempléni-hegység szlovákiai folytatására nem találtak magyar névalakot. Nem csak a jelenben segítik elő a tájékozódást, hanem a múltban is. Tehát a különbözõ álláspontok következtében Magyarországon kettõs tájszemléleti rendszer alakult ki. 14) Mura-vidék (Szlovénia területén): hasonló a helyzet a Muraközhöz, de itt népesebb magyar falvak találhatóak. Határában fekszik a Hármashatár-hegy, határában folyik át az Aranyhegyi-patak stb.