Szinyei Merse Pál Majális Reprodukció
Hirosima És Nagaszaki BombázásaAz egyik az a leányszíveket megdobogtató jelenet, hogy Zsófiát az új férjjelölt négylovas hintón szöktette meg Jernyéről. A genetikus szerző idegbeteggé minősítette a sokat szenvedett művészt, ezzel még nagyobb kárt okozva Szinyei valós tényeken alapuló recepciójának. Szinyei elsősorban tájképfestő volt, a természeti táj megörökítése egész életében foglalkoztatta, és ezen a téren jutott legközelebb az impresszionizmus szemléletmódjához. Szinyei sem abba a Balatonba szeretett bele, amilyennek szombaton mutatta az arcát. 1 Az első részleges és hibás közlés: Malonyay Dezső: Szinyei Merse Pál. A korai Vadgesztenyefa tanulmány gesztenyefája természetesen a jernyei parkot díszítette, s a példákat hosszan lehetne sorolni. De ami megvan, az is bőven elég lenne a világhírhez: ez a felvidéki vadászó-gazdálkodó nemesúr a kor legmodernebb francia festőivel egyenrangú alkotó volt. A szereplőket modellekről festette, a tájat emlékezetből, minek következtében komponálnia kellett. Mivel senki sem értette meg, ő pedig nem volt hajlandó kielégíteni a régies ízlést, úgy döntött, hogy inkább kivárja, amíg a Párizsban lassanként elfogadottá váló új irány idehaza is polgárjogot nyer. A Fürdőházikó Krasznai Réka szerint a "a plein air tájban megjelenő modern polgári életkép izgalmas korai példája", amit külön érdekessé tesz, hogy ugyanez a tóra épített fabódé jelenik meg Courbet starnbergi tájképén is, amely 2019-ben a Sotheby's aukcióján tűnt fel. A Münchenben festett Anya és gyermekei I. című nagy méretű kompozíciót már 1896-ban maga a művész is kerestette. Sőt azt se nagyon értjük, miért volt a maga idején újítóan színes, témaválasztásában pedig újítóan hétköznapi és polgári. Az általa is gyakorolt plein-air festészet szabadította ki a művészetet a korábbi évszázadokban működő elődeik, sőt legtöbb kortársuk műtermi festészetének mesterkélt, zárt világából.
Szinyei Merse Pál Gimi
Szinyei Merse Pál: Majális (1873). Az igazság az, hogy a válást kezdeményező feleség pontosan betartotta a jogi procedúra által megkövetelt szakaszokat, és szabályszerűen költözött el a különélés helyszínére, így szó se lehetett ilyenféle romantikus szöktetésről. Ám ilyenkor sem tárul fel az œuvre összessége: a magángyűjteményekben rejtőzködő alkotások kiállítását tulajdonosaik nem egyszer megtagadják, és a kurátorok sem mindig igénylik a koncepciójukba kevésbé beilleszthető alkotások bemutatását. Utóbbi gesztikuláló udvarlója maga Szinyei lett volna, ám ő a hason fekvő férfiként, bevallása szerint a hátulját mutatja képe eljövendő kritikusainak (az udvarló modellje igazából báró Luzsénszky Zsigmond volt).
A leszármazottakat különösen bántó két hamis állítás azonban azóta is könyörtelenül visszatér a 21. századi média Szinyeivel kapcsolatos megemlékezéseiben. Voltak, akik maguk küldték el portréjukat, abban a reményben, hogy így bekerülhetnek a legnagyobbak közé, másokat a múzeum kért fel, hogy küldjenek magukról festményt – ők voltak azok, akiket tényleg számon tartottak Európában. Valószínű, hogy mint az impresszionisták közül főként Monet-nak, a magyar festőnek is feltűnt, hogy az élénk piros színű pipacsokkal teletűzdelt zöld mezők kontrasztja fantasztikus vibrálást eredményez az azt szemlélőkben. Jóval később, befutott, idős művészként és a Képzőművészeti Főiskola igazgatójaként sok időt töltött Budapesten, de a jernyei ház és a vele járó szerep, a gazdálkodó nemes élete végéig megmaradt. Szinyei Merse Pál festőművész Önarckép bőrkabátban című, 1897-ben készült alkotása (Fotó: MTI/Reprodukció).
Szinyei Merse Pál Majlis Reprodukció
A Lilaruhás nő című festmény a Magyar Nemzeti Galéria újrarendezett 19. novemberében (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt). A tárlat, amely eredetileg 2020-ban, a művész születésének 175. és halálának 100. évfordulója alkalmából került volna megrendezésre, Szinyei fő műveit a művész személyét már életében övező kultuszból visszavezetve, hazai és nemzetközi kortársakkal – Monet, Courbet, Sisley, Corot, Benczúr, Ferenczy és Rippl-Rónai – párhuzamban tárja a látogatók elé. A Münchentől délre fekvő tó már akkoriban is népszerű üdülőhely volt. Szintén figyelemre méltó a kiállított festmények értelmezését segítő, azokból kiinduló színtant tematizáló egység, amelyet a következő, Szinyeitől származó idézet fémjelez: "A szín, azt hiszem, a legnagyobb könnyebbség és a legjelentősebb dolog a festő kezében". Kortársai azonban kinevették és csupán fél emberöltővel később, kezdték felismerni értékeit. Javaslatára a képet félretették azzal a gondolattal, hogy majd restauráltatják. 11 Szinyei Merse Rózsi feljegyzései apjáról. Mindez a cserebere eltörpül amellett, hogy Fedoréknak a fehér ruhás hölgyet csodálattal figyelő kalapos férfi személyében (a valódi modell Viotti olasz építész volt) egy olyan valakit sikerült becsempészniük kulcsfiguraként a mesébe, akire a Majális kép sikertelenségét okozó egyik személy szerepét is rá lehetett osztani. Plein air, szimbolizmus, szecesszió. Érdekes a műtárgyak mozgása, hiszen ami múzeumba kerül, az általában elérhető, a magángyűjtemények állománya viszont folyamatos változásban van – fogalmaz a művészettörténész. Jellegzetesen magyar történet végül is ez is. Szinyei Merse Pál kései szerelme.
Így került a vázlat 1933-ban Nemes hagyatékából a Szépművészeti Múzeumba. Az uniós forrásokból példaszerűen helyreállított jernyei Szinyei Merse-kastély földszinti termeiben 2015 óta sok látogatót vonzó könyvtárat és digitális oktatóközpontot alakítottak ki, míg az emeleti reprezentatív teremsorban feltárul szinte a teljes Szinyei-életmű. A kritika elkedvetlenítette, a tervezett nagyobb változatot nem is festette meg. Önmagában tanulságos együtt látni Szinyei Pipacsos mezőjét Claude Monet pipacsmezős Nyárfák alattjával, a Virágzó Almafákat Sisley hasonló témájú képével vagy éppen a Lila ruhás nő külföldi párhuzamait. A magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alkotása jó eséllyel pályázhatna a legismertebb magyar festmény címre is. A művészettörténész-dédunoka szerint Fonyód is megértette az idők szavát. A művészek szerelmi életét kutató bestseller író ugyan Szinyei önéletrajzaiból és leveleiből, sőt leánya visszaemlékezéseiből, tehát a valóságot feltáró dokumentumokból is idéz, sajnos azonban Fedor Ágnes kisregényét is igazmondó forrásnak tekintette, így a hazugságokon alapuló régi kitaláció néhány részlete újabb generációk figyelmét kelthette fel.
Szinyei Merse Pal Festmenyei
Adatokat kérve Apámat is felkereste, de visszaélt a család jóhiszeműségével. E lappangó művek alacsony száma nagy részben a dédunokája által végzett alapos művészettörténeti kutatásoknak köszönhető. Azért is meg kell ezt becsülni, mert Munkácsy és Szinyei mutatott irányt a 20. századi magyar művészet kibontakozásának.
A felhős fátyol keresztezi, de mégis nagyszerű. 1 A Malonyay-féle átírásokból Lázár Béla is bőven idézett, ő továbbá a levelek publikálásakor is megmásított egyet s mást a művésztől kapott kéziratokból. Miért vásároljon Emag vászonkép? Az azóta sajnálatosan elhunyt genetikus bizonyára elcsodálkozna a Magyar Nemzeti Galéria jelenlegi nagyszabású, jubiláris Szinyei-kiállítására összeállított katalógus érdekfeszítő tanulmányainak olvastán. Ezután veszett nyoma. Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. Az amerikai magyar műgyűjtő korai Szinyei-tanulmánykép reprodukciójával is megörvendeztette a mester monográfusát. Az 1900-as Reggel című festményt Ferenc József vásárolta meg, majd örökléssel Rudolf trónörökös leányánál, Windischgrätz Erzsébetnél fordult meg.
In: Művészet, 1903, 227–233. Ezeket az eladó nem viseli. A emag vászonkép újra zümmög. Művészetének kezdeti szakaszában ez a friss, üde színezésű jelenet az alakok szabad, laza csoportfűzésével, természetes mozdulataival, a hinta könnyű repülésével, a napsütötte falon, a ruhákon vibráló napfoltokkal a legszebbek egyike.