Munka Törvénykönyve 2012 Évi I Törvény 9

A Munka törvénykönyve hatásvizsgálatát kutató pillér azt vizsgálta, hogy milyen hatásokat gyakorolt az új szabályozás a munka világára. A munkaviszony létrejöttét követően a munkaviszony megszüntetésének szabályozása is újragondolandó. A munkavégzés helyének a kivétele a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei közül ugyanis számos problémát felvet. Teljes tartalmi feldolgozását fogja megcélozni. Az egyes leckék kifejezetten utalnak arra, hogy mely esetekben vált a korábbi bírói jogalkalmazási gyakorlat meghaladottá, illetve mely esetben élhet tovább változatlan tartalommal. A szabályozás logikájának az átgondolása indokolt. Munka törvénykönyve. Forrás: LIGA Szakszervezetek. 2010-ben a jogalkotó szűkítette a sztrájk gyakorlásának a lehetőségét jelentősen kibővítvén a jogellenesség köreit. Míg a jogalkotó a munkavállaló kártérítési felelősségét kiszélesíti, addig a munkáltató felelősségét kimentési lehetőségek sorával enyhíti. Hasonlóképpen nem tartjuk működőképesnek a szakszervezeti jogok garanciák nélküli, általános felsorolását a törvényben. Ez a jogalkotó részéről való hozzáállást, semmint a szabályozási logikát tükrözi.

1. Munka törvénykönyve 2012 évi i törvény i u
2. Munka törvénykönyve 2012 évi i törvény 5
3. Munka törvénykönyve 2012 évi i törvény live
4. A munka törvénykönyve és magyarázata

Munka Törvénykönyve 2012 Évi I Törvény I U

Kiemelten fontosnak tartjuk a tisztségviselők, üzemi tanács tagjainak védelmére vonatkozó szabályozás kiterjesztését, valamint az érdemi munkát lehetővé tevő munkaidő-kedvezmény biztosítását is. Végezetül az egyéni jogok vonatkozásában méltánytalan, hogy a köztulajdonban álló munkáltatóra elkülönült, kifejezetten kedvezőtlen szabályozás vonatkozik, s ezzel a jogalkotó nem csak az egyéni munkavállalói jogokat, hanem a kollektív alkuhoz való jogot is csorbítja. Az új Munka törvénykönyve (2012. évi) 2012. július 1. napjával lépett hatályba, s jelentősen átrendezte a munkavállalók és a munkáltatók erőviszonyait.

Munka Törvénykönyve 2012 Évi I Törvény 5

A munka díjazása körében is alapvető változásokat hozott a megváltozott jogi szabályozás. Olyan körülményekre terjed tehát ki a felelőssége, melyekre semmiféle ráhatása nincsen. Olyan dogmatikai alapot kíván létrehozni, amely alkalmas a továbbfejlesztésre, a későbbiekben formálódó bírói gyakorlat szintetizált bemutatására és az EU vonatkozó bírósági ítéleteinek a magyar munkajogi intézményekhez rendelt tematikus feldolgozására is. Ennek megfelelően az egyes leckék fejezetei a jogértelmezési kérdésekben történő állásfoglalást nem tartalmaznak, indokolt esetben a bíróra váró jogalkalmazási kérdéseket csupán felvetik. A törvény azonban nem előzmény nélkül jelent meg a jogi szabályozásban.

Munka Törvénykönyve 2012 Évi I Törvény Live

A törvény mellőzi annak deklarálását, hogy a munkavállalónak a munkavégzésért munkabér jár, hiszen ez a múlté. Ezen szabályok egy részétől ráadásul kollektív szerződésben a munkavállaló hátrányára is el lehet térni. A munkavállalók ugyanis jogaikat sem tudják, merik érvényesíteni abban az esetben, amennyiben egy esetleges felmondás esetén a bíróság előtt sem kaphatnak sérelmeikre orvoslást. Ebből az is következik, hogy számos alapvető jelentőségű szabálytól a felek megállapodása vagy a kollektív szerződés bármilyen módon eltérhet. A jogszabály módosítási javaslatok ezen elvek megvalósítását célozzák. A jogszabály módosítására irányuló javaslatok ennek megfelelően mind a szabályozási logikát, mind pedig az egyéni, valamint a kollektív jogok rendszerét érintik. A változások egyebekben mind az egyéni munkavállalói, mind pedig a kollektív jogokat érintették. Ugyanakkor a tananyag összeállításakor a szerzők az egyes jogintézmények tételesjogi szabályaira támaszkodtak és a formálódó bírói jogalkalmazást determináló jellegű ismeretanyag kialakításától tartózkodtak. Távolléti díjjal számol, illetve hátrányosan változtatja meg a bérpótlékok szabályait. Ezen túlmenően átlagkereset helyett már un. Végezetül a munkavállalókat megillető sztrájkjog törvénybeli kimondása is indokolt. A munkavállalókat képviselő érdekképviseletként azonban kötelessége rámutatni azon szabályozási anomáliákra, melyek indokolatlanul szűkítik az egyéni, illetve kollektív jogokat, illetve érvényesítésüket akadályozzák.

A Munka Törvénykönyve És Magyarázata

Az e-learning oktatási forma megadott kereteire is tekintettel a leckék arra kívánnak rávilágítani, hogy melyek a munkajogi szabályozás koncepcionálisan új elemei; a hangsúly elsősorban azon szabályoknak a bemutatására helyeződött, melyek újak, illetve a korábbi Mt. Az eddig a munkavállalóknak kedvező szabályozás a polgári jog szerződéses jogviszonyaihoz való jelentős közeledése útján "piacosodott", azaz a szabályok jó részét a felek megállapodásától tette függővé. A modulhoz tartozó egyes leckék megírásánál a szerzők a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény egyes jogintézményeinek tömör, lényeglátó ismertetésére törekedtek. A kapcsolódó joggyakorlat körében felsorolt jogesetek elsősorban a szabályozási körhöz tartozó, példálózó jellegű felsorolások, melyek bírói mérlegeléstől függően élhetnek tovább a megváltozott jogszabályi környezetben. A nemzetközi jog puszta betűjén túlmenően a szabályozás szellemének is meg kell felelni. Ennek következtében adódhatnak olyan helyzetek, melyekben a munkavállalót a munkavégzésével összefüggésében éri ugyan kár, mégis magának kell a következményeket viselni. Ezzel ugyanakkor a munkajog azon alapvető elve sérült, hogy a munkajogi jogviszonyban a gyengébb felet védelembe kell venni.

Az egyes leckékhez tartozó önellenőrző kérdések elsősorban az új rendelkezések készségszintű elsajátítását kizárólag a tesztet kitöltő személy számára igazolják. A Kúriához hasonlóan a kutatás is szükségesnek látja a munkáltatók jogkövető magatartásának érdekeltségét növelni. A kollektív jogok körében nem elfogadható az a koncepció, mely szerint bizonyos alapvető munkavállalók közösségét megillető jogok üzemi tanács hiányában sem illetik meg a szakszervezetet. Az oktatási tananyag az új Mt.