Agyhartyagyulladas Elleni Védőoltás Felnőtteknek

Az influenzajárványok idején a halálozás az átlag fölé emelkedik("excess subunit"), ami jórészt a 65 éven felüliek "előrehozott halálozásból" ered. Hasonló a helyzet a hastífusz, a kolera, a veszettség és a gennyes agyhártyagyulladás elleni vakcinával is, amelyeket fertőzött területekre utazóknak adják, és csak néhány évre nyújtanak védelmet, tehát adott esetben ismételni kell őket. Az egy tévhit, hogy kullancsok csak az erdős, hegyvidéki területen fordulnak elő. Krónikus betegeknek egyetlen oltás elég, amit szintén 65 éves kor felett ismételni kell, ha eltelt 5 év az első oltástól számítva. Erre azért van szükség, hogy a kullancsszezonra kialakuljon a védettség, amelynek fenntartásához megfelelő időközönkénti emlékeztető oltások szükségesek. Az élethosszig tartó oltási program célja, hogy a gyermekkorban alkalmazott védőoltások hatását fenntartsa, hisz az oltás hatására kialakuló védettség idővel megfogyatkozik.

Ezt követően 1-3 napos tünetmentes időszak következik, majd megjelennek az idegrendszeri tünetek magas láz, szédülés, fejfájás és hányás formájában. A tavasz - nyári encephalitis (kullancs-encephalitis) hazánkban viszonylag gyakori megbetegedés, különösen a közismerten fertőzött területeken (Dunántúli-középhegység, a nyugati megyék, Északi-középhegység, Belső-Somogy, Budai-hegyvidék, stb. Ilyen például a diftéria, tetanusz, poliomyelitis elleni, 10 évente adható védőoltás. Természetesen a mostani felnőtt korosztály túlnyomó része még nem ebben az oltási rendben lett beoltva, így érdemes életkor alapján utánanézni a korábbi évtizedek kötelező oltásainak. Sokat utaznak, külföldön élnek tanulás vagy munka miatt. Képes a méhlepényen való áthatolásra is, ezért közvetlenül a magzatra is nagy veszélyt jelenthet.

Súlyos pneumococcus fertőzés elleni védőoltás. Az agyhártyagyulladás diagnózisa. Használjunk jó minőségű rovarriasztó szereket, de az interneten olvasott gyakori tévhiteket ne fogadjuk el. A bőrön és a nyálkahártyákon, mikrosérüléseken át bejutva okoz elváltozást. A súlyos fertőzések nem múlnak el maradéktalanul, mert a túlélők életkilátása és életminősége jelentősen rosszabbodik. Ha a beteg nem kap időben megfelelő antibiotikumos terápiát, akkor néhány napon belül halállal végződhet a betegség. A védőoltást már említettük, mint a megelőzés hatékony eszközét, de jó védekezési technikákat tudnak alkalmazni azok is, akik még nem oltatták be magukat.

A betegség 0, 5-2%-os halálozással is járhat, 2, 5% a maradandó bénulás és 33% körüli a posztencephalitises szindróma aránya. Ha bakteriális fertőzéssel állunk szemben, akkor a baktériumok a véráramon keresztül kerülnek az agyba és a gerincvelőbe, ez vezet a heveny gyulladásos folyamatokhoz. Ezt felismerve nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy megelőzzük a betegségeket és kezelni tudjuk a népesség elöregedésével járó szociális, egészségügyi és gazdasági kihívásokat. A bakteriális eredetű agyhártyagyulladásoknál az érintettek leginkább a húsz évesnél fiatalabbak közül kerülnek ki, míg a vírusos agyhártyagyulladások jelentős része az öt évesnél fiatalabb gyermekeknél fordul elő. A közép-kelet-európai régióban a közönséges vagy vöröshasú kullancsok is terjesztenek vírusos agyhártyagyulladást, vagy kullancsenkefalitiszt. Gombák esetén szintén azonosítani kell a kórokozót, az alapján kell célzott kezelést elrendelni. Egy öregedő társadalomban azzal kell számolnunk, hogy a krónikus betegek száma is folyamatosan emelkedik és az idült betegségek növelik az infekcióra való rizikót. A lappangási idő 3-21 napig tart, az érintett betegek valamivel több mint kétharmadánál kétfázisú lázas kórképről van szó. Ha újszülöttek, csecsemők az érintettek, akkor jellemző a magas láz, állandó sírás, ingerlékenység, lustaság és inaktivitás is. Kétéves kor fölöttieknél a magas láz hirtelen alakul ki, de tipikus tünet még a tarkókötöttség és a súlyos, korábbiaktól lényegesen fájdalmasabb fejfájás is. A leggyorsabb és legveszélyesebb lefolyás a meningococcus által kiváltott járványos agyhártyagyulladásnál van, így itt van a lenagyobb esélye a halál bekövetkeztének.

A humán papillomavírusok igen népes csoportját közel 200 genotípus alkotja. Mindemellett a gyermekorvosok nagy figyelmet szentelnek az ajánlott oltásokkal kapcsolatos felvilágosításnak is. Az agyhártyagyulladást előidéző vírusok között tartják számon még a mumpszvírust, a HIV vírust és a herpes simplex vírust is. Terápiás lehetőség nincs. A felnőttek zöme kizárólag vakcinációval szerzett immunitással rendelkezik. A nagyszülőket tüdőgyulladást okozó pneumococcus-fertőzéssel vagy influenzával, a betegségen még nem átesett szüleiket bárányhimlővel. Megfigyelhető még a nyak, a tarkó, valamint a teljes test merevsége is. A magas átoltottságnak köszönhető nyájimmunitás az egész közösség számára fontos, hiszen a védőoltás beadásával nem csupán az adott személyt védhetjük meg, hanem a környezetében élő embereket is. A megfelelő, de későn megkezdett kezelés szintén növeli a halálozás, illetve életben maradás esetén a maradandó agykárosodás kialakulásának esélyét.

A bárányhimlő az egyik leggyakoribb fertőzés, amely legtöbbször ártalmatlan, de akár súlyos szövődményekkel járhat: bőrfertőzést, középfül-, tüdő-, agyhártya- és agyvelőgyulladást okozhat, valamint akár maradandó károsodást hegek vagy neurológiai betegségek formájában. Vírusok kapcsán csak néhány esetre igaz, hogy célzott vírusellenes szerek alkalmazására van lehetőség, ezeken kívül a tünetek enyhítésére, az életfunkciók stabilizálására lehet fókuszálni. A gyermekkori védőoltással szerzett védettség emlékeztető oltásokkal tartható megfelelő szinten. Influenza elleni védőoltás. Tavasz - nyári encephalitis (kullancs-encephalitis) elleni védőoltás.