Gyáni Gábor Kövér György Magyarország Társadalomtörténete

Ezzel mutatta, hogy a birtokával csak a vele járó vesződséget adta át. " Mindenekelőtt a polgárság és a parasztság körülhatárolása igényli a művelődéstörténeti megközelítést. A herceget például a "méltóságos" (némelyiket a "főméltóságú"), a grófokat a "tekintetes és nagyságos", a bárókat a "nagyságos", az egyéb nemeseket pedig a "tekintetes" címzés illette meg. A magyarországi polgári átalakulásnak pedig az egyik sajátossága éppen az, hogy az intézményes modernizációt egy abszolutista, méghozzá a Habsburg (neo)abszolutista kormányzati rendszer vitte át a gyakorlatba, lényegében 1849 és 1867 között. De Szekfűnek mint történetírónak nem lehetett könnyű dolga a "hanyatló kor" meghatározásával. Ennél nagyobb gazdaságok esetében ugyanis a családtagok élőmunkaereje önmagában valóban elégtelen a gazdálkodáshoz, ugyanakkor a 10-20 holdas birtokokon csak kivételesen (minden tizedik esetben) foglalkoztatnak idegeneket (bérmunkásokat), viszont a 25-50 holdas parasztgazdaságok közül már minden második vagy legalábbis minden harmadik, az 50100 holdasoknak pedig mindegyike él ezzel a lehetőséggel. A polgárosodás kifejezésnek, amelyet a magyarországi társadalomtudományos gondolkodásban napjainkban talán túlzottan is gyakran használnak, alapvető problémája az, hogy tulajdonképpen lefordíthatatlan nyugateurópai nyelvekre.

Teljes lakásbelsők többnyire az első kategóriából maradtak 82 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Tóth Zoltán elemzésében a történeti-jogi határvonal, az egyházrendi tagolódás és a felekezeti etnicitás hosszú távú vizsgálatával arra a következtetésre jut, hogy "újkori rendiségünk mély gyökerű, történeti, művelődési tömbökre tagolt társadalmat hagyott örökül polgári fejlődésünkre. Itt azt is számításba kell venni, aki nem halt bele a kolerába vagy az ínségbe, de legyengült és elvitte valamilyen más betegség. Áttérve a belépési mobilitás vizsgálatára – egy európai társadalom mobilitásának talán legérzékenyebb fokmérője a katolikus papság összetétele, mindenekelőtt azért, mert itt nincs önreprodukció, és a cölibátus beiktatása óta a pappá válás eleve mobilitási kérdés kellett hogy legyen. Weis István a magyar falvak egymástól jól elütő regionális típusait írta le. Az 1849-es olmützi oktrojált alkotmány és a szegedi országgyűlés július végi nemzetiségi határozata ugyan egymással versengve kimondta "a minden népiségek szabad kifejlésének elvét", a gyakorlati megvalósításra azonban nem hagyott időt a történelem. A fogalomalkotásnak semmiféle normativitása nem lehet annak akadálya (nem volt az Weis és Erdei számára sem), hogy eljussunk a középosztály konkrét, számokban is kifejezhető fogalmához. A hatvanas évektől a divat új irányba fordult, s a felhalmozódott szoknyamennyiség hátracsoportosítására került sor. A munka kísérlet a reformkortól a második világháború végéig terjedő korszak társadalomtörténetének összefoglalására.

Hogy a jogi helyzet előzményeire is utaljunk: a második sorozatból Temesvár csak 1781-ben kapta meg a szabad királyi városi címet, Arad pedig 1834-ben. A francia Annales és köre) felhalmoztak. " A funkcionális városszemléletet ugyan a 20. század találta ki a földrajztudományban, 31 Created by XMLmind XSL-FO Converter. A szellemi örökség másik vonulata a 17. század politikai filozófiájában gyökerezik (Hobbes, Locke). Abban a háztartásban, ahol túlsúlyra jutott az ipari tevékenység, ahol kevés volt a föld, ott a családtagok száma is növekedett. Az évtized második felében községi lakásépítés indult kölcsöntőke bevonásával, ennek eredményeként két és fél ezer kislakás készült el kistisztviselők számára. Eredményeinket abban foglalhatjuk össze, hogy ez a társadalmi közép nem képezett ugyan belülről kellőképpen integrált társadalmi csoportot, vagyis középosztályt, ugyanakkor több volt mint középrétegek szervetlen konglomerátuma. Statisztikai adatokkal bizonyítható, hogy két évtized folyamán (1909-12 és 1929-32 között) is észrevehetően visszaesett a termékenységi arányszám minden egyes munkásrétegben. 1960-ban a gazdasági növekedés szakaszairól írott könyve alcíme ez volt: "Nem kommunista kiáltvány". A szobában lévő három ágy közül az egyik alatt volt a »toli« ládaszerű fekhely, amely szalmával volt kitömve. A munkáslakás enteriőrje nem azért sorolandó külön típusba, mert minden tekintetben markáns módon elüt a paraszti és a polgári modelltől. A kamatmentes lakásépítési kölcsönakció eredményeképpen mintegy 12 000 egy- és kétszobás, telepszerűen elhelyezkedő otthon épült kétharmadrészt a falvakban. Király István: Nagyatádi Szabó István és pártja az első világháború előtt. Kövér György │ Magyarország társadalomtörténete a reformkortól az első világháborúig Glósz József: Tolna megye középbirtokos nemességének anyagi viszonyai a 19.

Ilyen vagyoni jólét biztosítása azonban csak bizonyos elit szakmákban volt lehetséges; vidéki városokban többnyire a hentes-mészáros, az építőmester, a vendéglős-szállodás vagy a szállítási ipar egyes képviselői léptek át a középosztályba. A kérdés tehát így szól: létezett-e egyáltalán a kispolgárság mint olyan valami, amit sajátos identitás határoz meg? A vidék abban is eltért a fővárostól, hogy amíg Budapesten 1918-ban végleg eltörölték a virilisrendszert, mint a törvényhatósági bizottság (az önkormányzati képviselő-testület) alapját, vidéken minden maradt a régiben. A terület közel kétötödét a vagyonváltság címén megszerzett birtoktestek képezték. A magántisztviselőket főnökeiktől, sőt egymástól az önözés és a magázás szakadékai választják el. Az utóbbit tekintve egyszerre volt jelentősége a pozíciók számának és milyenségének. Mindez így együtt egy viszonylag szegény társadalmat eredményezett, melyben a koncentrált gazdasági erőforrások felett rendelkező kevesekkel, a nagybirtokos és nagytőkés elittel a kiszszámú és szűkölködő középosztály, valamint a többmilliós nyomorgó proletár és félproletár társadalom állt szemben. Bizonyos középosztálybeli körök, illetőleg a szegényebb birtokos parasztok ilyen irányú orientációját példázza Meskó pártjának a társadalmi hatóköre. Deák Ágnes mutatott rá legújabban, hogy a "nemzetiség" megállapításakor egyaránt hagyatkozhattak az illető nevének csengésére, a család eredeti származására, felekezetére, illetve beszélt nyelvére. Ekkor Magyarországon Európához viszonyítva a házas termékenység viszonylag alacsony szintről indul és csökkenő tendenciát mutat, ahogy a születési ráta általában is. Az Erdei-féle polgárosodás annak a felismerésnek a magyarázatára született, hogy a kelet-európai társadalmakban és különösen Magyarországon ellentét, fáziskésés, különbség támadt osztályhelyzet és társadalmi állapot között. Ezzel egyúttal elhatárolta magát a mellesleg zömmel katolikus arisztokráciától. A polgári iskolai tanárok fizetése 50-100 pengővel maradt el ettől, a tanítók (és óvónők) ugyanakkor legföljebb 200-300 pengő közötti javadalmazásban részesültek. Kultúra és etnicitás..................................................................................... 86 5.

Az 1930-as évek elejétől számítható a Gömbös-féle politikai irányvonalhoz tartozó, azzal rokonszenvező képviselők térfoglalása az Egységes Párt soraiban. Akiknek nem volt földtulajdonuk, azoknál ez a kereseti adó lényegesen nagyobb súllyal esett a latba. A gazdasági válság szülte nagyfokú ipari munkanélküliség is motiválta a munkaidő korlátozását. E paraszti réteg körében az Alföldön a harmincas évek során az egy főre jutó jövedelem többnyire alatta maradt az 1500 pengőnek, s jövedelmi szempontból így az átlag gazdaparaszt a városi tisztviselő alsó csoportjaival említhető egy lapon. Sipos Péter – Stier Miklós – Vida István: Változások a kormánypárt parlamenti képviseletének összetételében (1931-1939). Erdeinél azonban már épp a tudatban és a közvéleményben húzódott az éles választóvonal, nem létezőnek tűnt a korábban megjelölt tudati összetartó erő. A fiatal középosztálybeli családok számára a Horthy-korban így mind megszokottabbá vált a két-, sőt olykor az egyszobás lakás bérlése, ami a századfordulón még kifejezetten kispolgári szokásnak számított. Másrészt a férfiakon belül megkülönböztetik az "utódokat vagy örökösöket", ők azok, akik majd továbbviszik a gazdaságot vagy az ipart, és ezért a katonaság szempontjából nem jönnek számításba, valamint a többi gyereket. A szervezett, így a (munkás) identitásukat is politikai kategóriákban tudatosító gyáripari szakmunkások (és kisiparosok) szinte külön kasztot képeztek a városi munkásságon belül.

Szekfű 1920-as bevezetője választ ad erre a kérdésre is: "Egy olyan általános jelenséget, az egész nemzeti életre kiterjedő katasztró- fális változást, minőt mi most átélünk, egyesegyedül az előző korszakok minden tényére, minden fejlődési menetére kiterjedő vizsgálat árán helyezhetünk el a történeti folyamatban. A (zsidó) falusi szatóccsal a hagyományos kereskedelmi forma élt tovább, és magának az ágazatnak a modernizációja alig lépte túl a városok (főként Budapest) határait. Többfunkciós értelmezése és ennek megfelelő szerkezeti kialakítása helyet kér és kap a historizáló stílbútorban, s bár olykor-olykor (egy-egy szobaberendezés erejéig) megszelídíti, azaz racionálisra egyszerűsíti azt, de nem hogy nem tud érvényesülni, a jelentéktelenségig alárendelődik a díszműipari felfogásnak" (Vadas József é. n., 134). Az 1890-es években 72-28% ez az arány, 1900 és 1910 között pedig... a növekedés 45%-a már a természetes szaporulatból származik, s a vándorlási nyereség hozzájárulása 55%-ra csökken. " Modellértéke van Budapestnek, ahol a liberális polgári pártok és a szociáldemokraták befolyása országosan is kiemelkedően nagy. Közvetlenül azon gazdasági szervezetek vezető pozícióiról van itt szó, melyek a piacgazdaság részeként a tőkével kapcsolatos tulajdonosi és egyéb. Így történt ez hazánkban is a demográfiai átmenet igazi csúcsidőszakában éppúgy, mint az azt követő évtizedekben. A húszas évek végi biztosítási törvények úgy rendelkeztek, hogy az intézetek járulék-, helyesebben: tartalékalapjuk 30%-ának az erejéig kihelyezhetik a tőkéjüket lakásépítési hitelekbe. Az őstermelésen belül található a mezőgazdaság, erdészet, itt szerepel most a halászat; összevont főcsoport a bányászat, a tulajdonképpeni ipar, kereskedelem, közlekedés. Ha autokratikus berendezkedést, vagyis egyetlen személy, esetleg egy szűk klikk parancsuralmi rendszerét, úgy a magyar rendszer minden bizonnyal nem sorolható be e fogalom alá. Schulze, Hagen: Mentalitatsgeschichte – Chancen und Grenzen eines Paradigmas der französischen Geschichtwissenschaft.

Sőt ténylegesen még ennél is több az önállók számaránya, amely a húszas évek. Azok a kaszinózások nagyon érdekesek. Kövér György │ Magyarország társadalomtörténete a reformkortól az első világháborúig önmagában rendkívül szerteágazó, multikulturális következményekhez vezethet. "A falu vagy kisváros közepén, ritkán szélén levő, őspark lombjai közül kikandikáló, Mansard tetejű kastély", (mely "felé áhítattal néznek a helybeliek", bár "ebbe a külsőleg érvényesülő tiszteletbe, sőt alázatba sok irigység, elfojtott és nehezen fékezett ellenszenv is vegyül" [Weis István 1930, 131]), gyakorta barokk eredetű építmény (melyet utóbb átépítettek, kibővítettek), vagy a 19. századi historizmus kastélyépítészetének a terméke. OSZTÁLYVONÁSOK – RÉTEGKÜLÖNBSÉGEK.......................................... AZ AGRÁRPROLETARIÁTUS.......................................................................... 205 7. A szerződés rögzítette mind a kialkudott bért, mind az elvégzendő munkát és magát a munkarendet is (e szerint délben egyórai, tavasztól őszig pedig reggel és délután fél-fél órai munkaszünet járt). A folyamatok dinamikáját azonban nem lehet ezekből a forrásokból megragadni. A két háború között drámai méreteket öltő városi (s kivált budapesti) lakáshiány enyhítésére azonban sokáig kevés állami és egyéb közpénzt fordítottak. Többször elutaztunk Fehérvár-Csurgóra, Károlyi József grófhoz. Ebben az értelemben a népesség meglehetősen "törzsökösnek" mutatkozott.

Hogy a közbeeső korszak eközben itt is kimarad a történetből, az most nem a modernizáció, hanem épp a "hanyatlás korszakának" azonosítási szándékával hozható összefüggésbe. Mindig vita volt akörül, hogy mit tekintsünk egy régiónak, s ha annak veszünk egy területet, milyen alapon tegyük azt. A belülről átélt és ugyanakkor kívülről is konstituált kispolgár-identitás tehát a döntő vagy az egyedüli ismérv ennek a közbülső társadalmi csoportnak a létét illetően. Talán a legszemléletesebben mutatja a változás folyamatát a "kisasszony (nemes)" titulus átalakulása. Ezzel együtt számottevő fejlődés jellemezte főleg a vidéki mentőszolgálatot: 1926-ban megalakult a Városok és Vármegyék Mentőegyesülete, amely 1938-ig 70 mentőállomást állított fel. Ugyanúgy, mint az életkor, a nem és a családi állapot szerinti tagolás. A címzetes arisztokrácia ily módon már 1893-ban sem "birtokolta az országot", mint ahogy azt gyakorta ma is vélik; ráadásul a főként a Dunántúlon összpontosuló nagybirtokosok pozíciói a századfordulót követő évtizedekben tovább romlottak. Katus László: Multinational Hungary in the Light of Statistics.