Alföldi Homokos Talajon Melyik Fa Fajta Él Meg

A nagy fák sok zöldhulladékkal járnak, így van ez itt is. Szép jó napot kívánok mindenkinek!! A jukkák nagyon jól viselik a szélsőséges, száraz időjárást és a homokos talajt. Jó szilva estében a szeszkihozatal azért jobb, mint kajszinál, lekvár szempontjából meg talán finomabb a megint izlés kérdése. Facebook | Kapcsolat: info(kukac). Próbáltunk málnát ültetni, tuját, de nem maradtak meg azok sem. Ez a vékony réteg már elég lesz ahhoz, hogy megállítsa a lefelé szivárgó vizet és visszatartsa a tápanyagokat. Szélsőséges eseteket eltekintve, a gyümölcsfák mindkét talajon szépen meg tudnak élni. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön! A kérdésből nem derül ki, hogy árutermelő gyümölcsösről vna-e szó, vagy csak pár fa ültetéséről, mert a kettő között óriási különbség van. Egy balatoni kertből nem hiányozhat a lugas. Homokos talajt kedvelő fák. A másik, amikor teljesen új cserjéket ültetünk.

A kerítés mentén a gyöngyvesszők (Spirea) és a hóbogyók (Symphoricarpos) sokáig szépen zöldelltek, ebben az évben viszont több volt a száraz ág a bokrok közepén, mint a zöld rész. Fotók: Bognár Emese. Saját célra szánva a termett gyümölcsöket (szilva vagy barack esetében: lekvár, befőtt és pálinka készítését szeretnénk). Az meg végképpen nem olyan nagy, legalábbis szerintem. Homokos talajt kedvelő növények. Lehet ostobán hangzik a kérdés, de Ön mit gondol erről? Még így is nagyon örülünk ezeknek a fáknak, hisz nincs a kertnek nagyobb értéke az idős fáknál.

Szeretnénk ültetni fákat, a helyén régen szőlő volt. Gondolom, akkoriban a homok megfogására használták a fenyőket, ahogy az történt más homokos területeken (Duna-Tisza köze, Nyírség) is. A pozsgások nagyon jól érzik magukat a kevés tápanyag és víz ellenére is. Rengeteg tűlevél és toboz kerül a földre, amit sok idő összeszedni, le pedig nem bomlik, csak nagyon lassan. Arra persze semmi reakció, hogy 50 lityit szivesen bevállalok. Lássuk, eddig mely növények húzták ki a homokon. A kerti mályva (Hibiscus syriacus) szintén jól bírja a meleget, de meghálálja a nyári öntözést, amikor az esti órákra már szomjasan lógnak a levelei. Szőlőlugas nélkül elképzelni sem tudom a Balatont.

Még több kép a galériában. Nem olyan elterjedt, de a mezei juharból nagyon szép nyírott sövényt lehet kialakítani. Nyáron sűrűn takarnak a levelek, így a kíváncsiskodók nem látnak be, ugyanakkor lombhullató. Igy egyértelmű választ nem lehet adni. Mind két esetben 800m2 nagyságú területen szeretnénk gyümölcsfát ültetni.

Tehát mondjuk 10 év múlva lesz 40 üveg lekvár, 400 üveg befőtt, 50 liter pálinka. Nem beszélve arról, hogy a házban nincs légkondi, de ha lenne is inkább a hűs kertet választom a nyaralás alatt. Szilvánál arra nagyon figyeljünk, hogy virusra rezisztens, vagy legalább toleráns fajtákat ültessünk, baracknál meg a metszés idejére, hogy utána ne legyenek fagyos idők. Válaszát előre is köszönöm!!! 800 nm-hez azért már jó nagy rokonság kell, hogy az összes gyümölcs fel legyen használva. A telek pont egy olyan településrészen van, ahol az erdei fenyő (Pinus sylvestris) a meghatározó, olyan, mintha egy erdőbe építették volna ezeket a kis balatoni házikókat. Sajnos a homokon a víz nagyon gyorsan átfolyik és nem tartja meg a nevességet a növények gyökérzónájában. A mahónia (Mahonia aquifolia) nem nő nagyra és nem lesz dús bokor belőle, de túléli a szárazságot. Ezelőtt, azaz pontosan 3 éven keresztül krumplit ültettek a szüleim az említett talajba. Természetesen lehet. Az év nagy részében nem locsolunk, homokos a talaj, idősek a növények. Nagyon jól bírja a jukka (Yukka filamentosa).

Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2023, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. Ha gyorsan szeretnél árnyékadó fát, valóban jó választás a fűz, de a tölgy sokkal nemesebb, szebb fa. Itt nem a szilva és barackra gondoltam, hanem barack, barack, -szilva, szilván belül. 800 négyszögöl, már egy értelmes terület. Nem 2 év múlva, mondjuk. A telepitési sűrűségnél megint nem mindegy, hogy milyen fajtáról, milyen művelési rendszerben, milyen koronaformáról van szó. Ez abból áll, hogy 60-80 cm mélyen 1 cm speciális földkeveréket terítünk. Mielőtt azonban nekilátnánk a növények kiválasztásának, mindenképp mérlegelni kell, belefér-e a költségekbe a talajjavítás. A forró homokon csak a tarack él meg, az is ritkásan, az angol gyeptől nagyon távol áll a látvány. A területet meg én néztem el csúnyán, én négyszögölben gondolkodtam, nem nm-ben.

Van, amelyik szomszédjával összenőtt, van, amelyik arrébb vándorolt az évtizedek során. Az sem mindegy, hogy milyen alanyra van oltva a fa, mert az egyik alanyon jobban, mig a másikon kevésbé szépen fejlődik, ugyanazon talajon a fa. Mi hajlunk az új sövény telepítésére és már a preferált fajt is tudjuk: mezei juhar (Acer campestre). Ha biztosra akarunk menni, a felszín közelébe is terítsünk plusz egy réteget. A telepítésnél a növényvédelmet érdemes figyelembe venni, hogy az éppen érő gyümölcsöt el tudjuk kerülni a szórással, ne kelljen emiatt kihagyni sok később érő fát.

Körténél meg kifejezetten nagy a szórás korona tekintetében. Ennek két méter magas szárán hozott virágai azoknak jutnak akik először jutnak le a nyaralóba. Az orgonabokrok (Syringa) egész jól bírták évtizedeken át, de valamiért az elmúlt évben kihaltak. Mályvacserje, a Balaton kedvelt növénye a homokon jól érzi magát. Utána ott van még a növényvédelmi technológia, ami megint egy más kérdés. Picit pontositani kellene a kérdést, akkor talán a megoldáshoz is közelebb jutunk. Nagyszerű árnyékot adnak, így egy hűvösebb mikroklímát teremtenek a kertben, amire egyre nagyobb szükség van ez elmúlt évtized hőségriadóit nézve. Kertünk szégyenfoltját, a gyepet eddig még nem említettem.

Gyepnek igazából nem hívható. Közben arra is gondoltam, és egyben ez is kérdésem lenne, hogy ugyanazon területre lehetne-e úgy fát ültetni, hogy pl. Ezt egy következő cikkben részletesen kifejtem. A "gyep" hagy némi kívánnivalót maga után. Kérdés-Válasz Gyümölcs. Fűzfára gonoltunk eddig. A már említett erdei fenyők, amiknek ültetéséről apám nagybátyja egyik kézzel írott levelében olvastam, nagyon jól érzik magukat, már szép nagy fává nőttek.

Az ezüstfenyő nem vált be, ebből már kettő kiszáradt, és még kettő senyved. Amik természetesen a leginkább kihúzzák a homokon azok a pozsgás növények: a kövirózsa (Sempervivum), és varjúháj (Sedum) félék, ezek egyik éveben sem okoztak csalódást. Ezen felületeken a talajjavítást nem fogjuk megúszni. A hátsó kertbe nem nagy az akác, vagy a tölgy? Így két választás van, egy erős visszametszés, azaz ifjítás, amikor az összes elöregedett ágat eltávolítjuk, és várunk újra éveket míg megnő és takar megfelelően a bokor. És a duplájával, ha megszalad? Ekkora terület telepitése azért nem két fillér, a csemeték beszerzése körültekintést igényel, én a termelőt javasonám, ahol úgy 800 Ft-ért be lehet szerezni. There are no replies made for this post yet.