Tóth Juli Óvodai Búcsúzó
Nyuszi Húsvéti Díszek PapírbólKönyvvel ismerkedtek. Vár a tankönyv, irka, táska. Te voltál, ki mindig fáradt, hogy ragyogjon az óvodám. Betűk hívnak útra kelni, a világot megismerni. Osvát Erzsébet: Szól a csengő. Tóth Juli: Óvodai búcsúzó)Egyszer régen édesanyám, megfogta a kezemet.
- Búcsúzunk két kiváló kollégától
- Tóth Juli – Óvodai búcsúzó
- Mondóka-tár: Tóth Juli - Óvodai búcsúzó
- Pedagógusnap - évnyitó - évzáró - ballagás
Búcsúzunk Két Kiváló Kollégától
Búcsú az óvodától - óvodai ballagó versek. Szálljon érte boldogság és béke. Kispajtásom gyere hát, Menjünk iskolába.
Van mégis csillagfényű álom világ. Kitárul a nagyvilág. Hogy öt meg öt az tíz! Múlnak a gyermekévek. Az élet szólít, menni kell, De válni oly nehéz, A küszöbről a sok diák. Hogyha sírtunk, vigasztaltál. Mikor az osztály nem volt üres árva. Bújtam erdő vadonát, gombamezőt, sziklatetőt bejártam.
Tóth Juli – Óvodai Búcsúzó
De jó lesz a gyerekekkel. Búcsúzkodni tőle nehéz, bizony nem megy oly könnyen! Búcsúcsokrot szépet. Üres az osztály nincs lakója már. Gondolunk majd rátok. Búzavirág, pipacs, láncfű. Tarka mező virágai, lilák, sárgák, kékek, hadd kötök most belőletek. Óvó néni, jaj de sokszor. Mondóka-tár: Tóth Juli - Óvodai búcsúzó. Gyorsan szálltak el az évek. Donászy Magda: Iskolában. Tanultam, verset, mesét. Ismeretlen szerző: Látjátok, én hogy megnőttem.
Itt mi soká nem maradunk, vár már az iskolapadunk! Többet nem sétálunk benned, isten veled, óvoda! Csanádi Imre: Hatévesek búcsúzója. Kizsinóroztatom, Sűrű könnyeimmel. Búcsúzunk két kiváló kollégától. Énekel itt valahány. Aranyos tanító néni. De azt gyermekünk álmodja tovább. Jó remény hajt szüntelen tovább, tovább. Elek István: Búcsúznak az iskolások. A temérdek kincsen, amit ott találtok. Elmegyünk, elmegyünk, szervusztok, barátok.
Mondóka-Tár: Tóth Juli - Óvodai Búcsúzó
Ti alsó s felsőbb évesek. Versek első csengőre.. Évnyitóra versgyűjtemény. Örökre isten véletek. Ez út hazámba visszavisz. Öltözőben rendet rakni. Vár reánk a friss tudás. Aztán kettő lettem, épp, hogy megszülettem. Rá gondolok, később sokszor, míg a táskát cipelem! Oravecz Imre - óvónéni otthona. Emléklap Óvodásoknak - iskolásoknak.
Sose sírnék, sose rínék, egész nap csak énekelnék. Úgy mint más emberek. Osvát Erzsébet: Az első iskolanap. Azért gondolok majd rátok, Milyen jó is tinektek, Csak játszatok, csak nevettek, S jegyre sose feleltek! Bihari Klára: Válás az óvodától. Óvónéni, akárcsak az. Szép holdas estén vissza-vissza jár. Tóth Juli – Óvodai búcsúzó. Itt hagyunk, itt hagyunk téged, kedves óvoda, Ígérjük, ígérjük, hogy nem felejtjük el soha. Hadd búcsúzzam szépen.
Pedagógusnap - Évnyitó - Évzáró - Ballagás
Kis polcokról minden játék, kíváncsian néz le ránk. Ismeretlen szerző: Hogy is volt… Édesanya kézen fogott. Rajta ifjak útra fel! Vigasztalom a kicsiket. Ámulattal léptem be. Cinca Katica: Búcsú. Felém intett vidáman, amit a szó el nem mondhat, itt van egy szál virágban. Okos vagyok nagyon-nagyon. Valaki mondja meg kinek nem. Miénk lesz a mesesarok! Weöres Sándor: A tanévnyitáskor. S így kísért az óvodába. Csodálkoztam: Mennyi játék! Nem feleltek, de a virág.
Szőke Jenő: Pedagógus napra. Ismeretlen szerző: Régi emlék. Etetgettél, öltöztettél, babusgattál, nevelgettél. Szalai Borála: Betűország kincsei. Anyu mondja: Ideje, hogy. Már nem sírok, nem is félek. O> Ismeretlen szerző: Ballagnak a nagyok, vajon hová mennek? Billegünk, ballagunk, jó így körbejárni; itt vagyunk, meg. Aprók, cseprők, bikficek! Véget ér sok álmunk, véget ér sok álmunk.
Kedves óvodám -kotta. Holnap útján emberül tiszta szívvel járunk. Mi minden vár rátok! Elfeledni nem is tudom, hiszen én is szeretem! Iványi Mária: Kicsik búcsúja. Napsugaras óvodánkat nem felejtjük el. Akit elhagysz, az tudja, hogy nincs üzenet.
Megyünk ím már, hogyne mennénk, Kedvesek ám a betűk. Elindulunk, nem időzünk, de fészkünkre visszanézünk. Csodálkoztam: mennyi játék, mennyi asztal, mennyi szék, gyorsan múlt a legelső nap, gyorsan futott el a hét. Szalai Borbála: Legyen öröm a tanulás. Tehát Irénke nem hagyja el közösségünk és tovább szolgálja a falunkat. Innen el kell válnunk.