Buddha 4 Fő Tanítása
Étterem Budapest V KerületBuddha tanítása eljutott a mai Afganisztánba, Közép-Ázsiába, Tibetbe, Kínába, Koreába és Japánba is. Vannak meditáció- vagy ember-buddhák vagy olyanok, akik az elemek, az évszakok vagy egyes lelki képességek patrónusai. A másik a jógacsára iskola, alapítójának Maitrejanátha és Aszanga tekinthető. Buddha és a Négy Nemes Igazság. A legtöbb fő világnézethez hasonlóan, a négy nemes igazság sem mond mindenben ellent a Biblia tanításának. A képzési anyagok struktúráját is eldöntötték, a bevezető tanulmányoktól a magasabb filozófiai ismeretekig.
Buddha 4 Fő Tanítása De
A mindennapi életben minden buddhista ugyanazt az öt parancsolatot követi: ne ölj; ne lopj; ne hazudj; ne kövess el házasságtörést és ne részegeskedj! Általában a jobb tanulók szoktak kezdőket vagy náluk fiatalabbakat tanítani. Mint "isteni bölcsesség", a beavatás istennőjének jellegzetes szerepét tölti be, aki a szellemi ösvény különböző állomásainál jelenik meg a jóginak, különösen akkor, amikor a jógi az ösvényre lép és akkor, amikor beteljesíti azt. Ugyanekkor alapították Tibet három legnagyobb kolostorát is: a Sera-t, Gandent és a Drepungot. Különösen nagy jelentőségre tett szert a kései vadzsrajánában a világ és az isteni polaritásának eszméje, melynek révén a szertartásokban és a mitológiában megnőtt a női elem szerepe. A tizennyolcadik században, a 7. A nirvaná felé vezető út nem a lemondás és az aszkézis, a meddő bölcsesség útja, hanem a belé vetett hit, az iránta való bizalom és az általa való ismeret. Az erőfeszítés, a kitartás folyamatosságát nagyon fontosnak tekintik. A védanta lényege, hogy a brahman és az átman lényegében egy és ugyanaz: "Brahman a valóság, a világ nem valódi, a lélek maga brahman, semmi más. Viszont a későbbi buddhista irodalomban Buddha tanításaként visszatérő alapvető tételek sora valamilyen értelemben biztosan magától a Mestertől való, függetlenül attól, hogy nem szó szerinti rögzítése mindannak, amit valóban mondott követőinek. Dbu-ma, Közép[-Ér]} nevezett központi érbe lökődik, s ezáltal megvalósul a magasztos unio mystica. Követőit a tudatos és tudattalanon túli szférába kalauzolta, de még a legkeményebb aszkézis és önsanyargatás sem volt képes beteljesíteni. Buddha 4 fő tanítása 2. "A születés is szenvedés, az öregség is szenvedés, a betegség is szenvedés, a halál is szenvedés, kötve lenni ahhoz, akit nem szeretünk, az is szenvedés, elveszíteni azt, akit szeretünk, az is szenvedés, ha a kívánság nem teljesül, az is szenvedés. Neve ekkor Gautama Sziddhártha volt, de szokták Szakjamuni (a szakják bölcse) néven is tisztelni.
Buddha tanításaiban mindenütt felbukkan a középút, azaz a természetes óhajtásból és szükségletekből nem fakad szenvedés. A buddhizmus a gyakorlatban: Nem sokkal Buddha halála után a követői különböző csoportokra, "iskolákra" szakadtak, attól függően, hogyan értelmezték a tanításokat. A létezők, így az eleven dolgok is dharmákból állnak. Mire jó a Buddha tanítása. Bölcsességük és tudati kontrolljuk olyan magas szintű, hogy sokszor szavak nélkül is tudnak a gyakorlókra hatni.
Az ötödik pedig a Négy Nemes Igazság, illetve a szellemi ismeretek tudatosítása az életben. Atísa tibeti tevékenysége az időszámításról szóló munkája (1051) miatt is igen fontos első hatvanéves ciklus kezdő éve Kr. Ha úgy szemléljük a világot, hogy van egy kis rálátásunk, egy lépéssel hátrább lépve, a ragaszkodást odahagyva, a folyton változó pillanatok, jelenségek, dolgok áradásának látjuk a világot, ahol nincs olyan, amit érdemes lenne örökre megragadni, amibe érdemes lenne "örökre" beleragadni.
Az indiai mahajána buddhizmusban két nagy iskola, két nagy filozófiai irányzat fejlődött ki. Az is igaz, hogy túl bonyolultak a módszerek. A halandó élet alá van vetve a folyamatos változásnak, és gyorsan tova is tűnik (Jakab 4:14). Az érzékiség régiójába tartozó világok szakadatlan keletkezésben és pusztulásban vannak. Buddha azt tanította, hogy az a tanítvány, aki a dolgokat a maguk valójában szemléli, közömbössé válik irányukban. A tanuló az elméjéből feltörő káros tudatállapotokkal küzd, s ha ebben a harcban győzni akar, követnie kell a tanára utasításait. Attól függetlenül, hogy az ember mennyire okos vagy buta, mindenképpen sokat számít az, hogy szóbeli tanulásláncolaton keresztül kapja meg a tanítást. A rosszakarat, tompaság, aggodalmaskodás, és helyükbe állítani az éberség, nyugalom és kiegyensúlyozottság attitűdjét. A tanárok számára kötelező tizenegy erény a következő: 1. A Négy Nemes Igazság és a Nemes Nyolcrétű Ösvény. A császári dinasztia tekintélye komolyan megsínylette ezeket a gyilkosságokat. Utánna még két császár érdemelte ki ezt az elnevezést. Megvilágosodása utáni első prédikációjában Buddha a Négy Nemes Igazságot tanította.
Buddha 4 Fő Tanítása 2
Akinek meg kellett védenie valamilyen nézetet, annak a filozófiai rendszernek a keretén belül kellett maradnia, amit védelmezett. Azoknak a tanulóknak adtak lehetőséget az orvosi, asztrológiai, asztronómiai, nyelvi és nyelvtani ismeretek elsajátítására, akik nem tudták megfelelő szinten követni a filozófiai szövegek tanulmányozását. A nem megfelelő időben adott tanács nem segíti a tanulót. A buddhizmusnak tett legfontosabb szolgálata apjáéhoz hasonlóan, a buddhista irodalom támogatása volt. De új élet csak akkor veszi kezdetét, ha a megtermékenyült sejthez szellem is kapcsolódik, és a test a szellemmel egészen a halál pillanatáig együtt marad. Próbálunk menekülni a fájdalmastól, de nem sikerül. A hagyomány szerint Szucsandra Sambala hét "pap-királya" közül volt az első. A második szinten, a gondolkodás szintjén, a tanuló rengeteg új meglátásra tesz szert, egy csomó minden felgyülemlik benne, de ez még mindig nem elég, mert ahhoz, hogy a tudása igazán megszilárduljon, ahhoz összpontosítani is kell, ezért a harmadik szintet is gyakorolni kell. Buddha 4 fő tanítása. Érthető, hogy ezt a szertartást a samanizmus hasonló rítusaival vetették össze, ahol is a sámánt a beavatás során, révületi élményében darabokra vágják. Aszanga a "tároló-tudatot" személyentúli tudatosságként határozza meg, mely minden cselekedetünk és gondolatunk alapja. Ezen a ponton úgy szabadulhatunk ki a létforgatagból, ha a jelenségeket pillanatról pillanatra, csak ideiglenesen létezőnek és újralétesülőnek látjuk.
Egy évszázaddal uralkodása után a tibetiek még mindig elődjeik vallásához ragaszkodtak, és a bon-po papok is megtartották hivatali helyüket az államéletben. A tantrikus szertartásokhoz öt mágikusan befolyásolt dologra (makara) van szükség. Azonban a legfőbb isten, Bráhma megjelent a meditáló szent előtt, és megindító szavakkal arra kérte hirdesse mély bölcseletét. Megfigyelhetjük, milyen a szellemünk, mi teremti az örömet és bánatot, megismerhetjük bensőnk természetét, önmagunk tanítójává válhatunk. Mivel a vadzsrajána misztériumvallás, ezért titkos kinyilatkoztatásai csak beavatással szerezhetők meg, amit szanszkritul abhisékának (szószerint "szórás"), tibetiül dbang-bszkurnak ('erő-átvitel, erő-átadás') hívnak.
A korai buddhizmusban nem volt hely a polaritás tanának, és a női elemnek sok mindenben része volt, csak nem a nagyrabecsülésben. A buddhizmusban az etika nélkülözhetetlen szerepet játszik a mély és nagy jelentőségű, pozitív tudati változások előkészítésében. Először a nagy Ratnákara visszautasította őket, mert ellenezte Atísa külföldre utazást, de mivel magát Atísát felettébb lenyűgözte a tibetiek állhatatossága, ezért védistenségéhez, Tárához fordult tanácsért. A legellentmondásosabb tételek, melyek komoly vitába torkolltak, a nirvánához és a megvilágosodáshoz vezető ösvényt érintik. Az arhat olyan példaértékű vallásos egyén, aki férfias küzdelmében elfogadja az élet megpróbáltatásait és azáltal diadalmaskodik rajtuk, hogy egy olyan állapotot ér el, melyben az életerő hatalmát "szomj", trisná megtöri.
A rendszert néhány évvel korábban a " fordító" vezette be a Kálacsakrával együtt, melyen az egész új időszámítás nyugodott. Az ő nézetük nyert végül formát a buddhizmus mahajána irányzatában. Helyes erőfeszítés – törekvés (csütörtök). Ebből következően létrejön az is. His Life, His Doctrine, His Order, London 1882 (néhány reprint); T. Stcherbatsky, The Central Conception of Buddhism and the Meaning of the Word Dharma, London 1923; T. Stcherbatsky, The Conception of Buddhist Nirvana, Leningrad 1927; Edward Conze, Buddhism. Az anyag világa az állatokat, az embereket, a szellemeket, az égitesteket és az alacsonyabbrendű isteneket jelenti. Ezután Sántaraksitát Tibetbe hívták, s a Dzsokhangból elhurcolt Buddha szobrot dicsőségesen visszahozták Lhászába. Másfelől a régi buddhista szövegek azt állítják, hogy a nirvána állandó, bizton álló, elpusztíthatatlan, mozdíthatatlan, kortalan, örökkélevő és boldogságalteli. Egy tárgyra való koncentrációval kezdődik, melyhez Buddha negyvenféle tárgyat említ, de a megfelelőt a külső mester szóban adhatja át. Ecsedy Ildikó, Történelem és kultúra 8, 1992: 35-46, MTA Orientalisztikai Munkaközösség, Budapest; Fehér Judit, "A buddhista középút filozófiája.
Buddha 4 Fő Tanítása
Csak ezeknek a végzése garantálja azt, hogy az embernél a megértés és az összpontosítás helyes úton halad. E döntő felismerés birtokában, elhárítva magától Mára, a Gonosz, a vágy és az élniakarás csábítását, Buddha ekkor tanítványok után nézett. Mára négy véda maradt fenn, a rig-véda, a sáma-véda, az ayur-véda és az atarva-véda. A buddhizmus hívei között már az első évektől kezdve megtaláljuk a korabeli Észak-India társadalmának szinte minden rétegét. Az "én" képzetével megjelenik a "más" képzete is, s a kettő között áthidalhatatlan határt húzunk. A császár elküldte egyik miniszterét, Thon-mi Szambhótát Indiába, majd avval a feladattal bízta meg, hogy hozza létre a tibeti írást. A tantrikus irodalom nagy részét titokban tartják, s így sok szertartás ismeretlen.
Ő avatott be egy történelmi buddhista tanítót, Nárópát; s a tibeti kánonban valóban létezik egy Nárópá nevével jegyzett Kálacsakra-kommentár. A mimamsza-darsanát szokás két felé osztani, sőt a védantát is szokták egyes magyarázók a mimamsza egy harmadik részeként említeni. A beavatott a jóga-élményen keresztül az intellektuális felfogáson jóval túl, a végső szubjektumig hatol, ami nem evilági dolog, transzcendens. A halálvárás, a vándor remete időszaka (szanjaszin). Vannak élmények, érzések, amiket szeretünk, amiket élvezetesnek találunk, és vannak olyanok, amiktől menekülünk, amiktől félünk. A szenvedés okainak megszűntetésének módszerét pedig Nemes Nyolcrétű Ösvény néven ismerjük. Már ekkor elvált egymástól Buddha hitének hinajána (théravada) és mahajána értelmezése: a két mozgalom hívei a korai buddhizmus ortodox és neológ csoportjaként már külön-külön fogalmazták meg tanaikat, fegyelmi és rituális elveiket, sőt azt a tanító hagyományt is egymástól eltérően rögzítették, amely Buddha tanítását közvetítette a továbbiakban számukra.
A meditáció bennünk születik meg. Ha van ez, az is van. Az erényesség lényege külsőleg a helytelen tettek elkerülése, amivel magunknak és másoknak a kárára vagyunk, belsőleg pedig minden rossz elkerülése. A felső régió mentes az örök ismétlődés és körforgás kényszerétől: ez a Bahmá feletti világ, amelynek elérésére Buddha törekszik. A kolostori képzésben az írás és olvasás elsajátítása háttérbe szorult, csak a technikáját értették meg a tanulók. Az "Elpusztíthatatlan" természetesen egy másik kifejezése az "Abszolútnak", az "Ürességnek", az "akkéntiségnek" és a "Kifejezhetetlen Fénynek"; megnevezések, melyeket a "nagykocsit" megelőző tanításokból vettek át. Második a rituális kézmozdulatok mudrá, bemutatása, ami által maga az emberi test válik szimbolikus dologgá; a harmadik, pedig az emberfeletti erőkkel való azonosulás megtapasztalása bizonyos összpontosító és meditációs gyakorlatok útján. 12)A létforgatagban folytonosan lekésve önmagunk (tév)képzetét, úgy gondoljuk, mindenki belefárad, belepusztul ebbe a hajszába, és előbb utóbb meghal: ha született, előbb -utóbb meg is kell hogy haljon. A szenvedés abban áll, hogy próbálunk élvezetet találni, de nem találjuk. Minden befolyásos helyet az összeesküvők és barátaik foglaltak el.
Az egyik legfontosabb tanítást, melyet Mar-pa fő tanítójától kapott, a bka`-brgjud-pa hagyományban "Nárópá Hat Alapelvének" (Ná-ro cshosz-drug) hívják. A legfontosabb azonban az Őseredeti Buddha (Ádibuddha), mely elképzelés az egész vadzsrajánán belül itt éri el jelentőségének csúcsát. Ha ezen mélyen elgondolkodunk, az segít bennünket felkészülni a meditációra. Yüttérzést mutatni minden élőlény iránt.