Mn 1480 Szigorúan Titkos Alakulat

Az új fegyver szekrénytárában ebből 30 darab fért el, ezeket 710 m/s torkolati sebességgel, 750 lövész/perc elméleti tűzgyorsasággal volt képes kilőni a 4, 3 kg tömegű, gázelvételes rendszerű gépkarabély. Ha érdekel az alakulat részletesebben, ez a könyv kiváló olvasmány lehet: M. Szabó Miklós: Szupertitkos alakulat - Az MN 1480 hadműveleti-harcászati rakétadandár története (1963-1991). A T–54 400 km-es hatótávolsága mintegy 100 km-rel haladta meg a leváltott típusét. A körlet további zárt területekre tagolódott. Mn 1480 szigorúan titkos alakulat 2. Nem sokan tudták a hadseregben, de még a politikai "elitben" sem, hogy a robbanófejeket Tapolcától csekély távolságra tárolták a szovjet raktárak, az 5. Lövészezrednél) aknavető. Tudta volna produkálni. 2 db Luna harcászati rakéta. Az AK–47, és továbbfejlesztett változatai képességeit különösen értékessé tette, hogy az 1960-as évek legelején a szóba jöhető "ellenség" hasonló kategóriájú eszközei legjobb esetben is csak elérték, ám semmiképpen sem haladták meg azokat, hiszen az orosz fegyvert (amelyet persze napjainkig folyamatosan továbbfejlesztenek) ma is valamennyi összehasonlítás minden idők egyik legjobb kézifegyvereként tartja számon. Az MN 1480 a legendás alakulat, a magyar SCUD-ok története.

1. Mn 1480 szigorúan titkos alakulat 10
2. Mn 1480 szigorúan titkos alakulat 2
3. Mn 1480 szigorúan titkos alakulat online
4. Mn 1480 szigorúan titkos alakulat 2021
5. Mn 1480 szigorúan titkos alakulat bank

Mn 1480 Szigorúan Titkos Alakulat 10

A szárazföldi csapatok szervezetének és fegyverzetének megújítása. Ez változó létszámmal és szervezetben a legfelsőbb politikai (állami) döntések végrehajtását szervező és irányító katonai vezető szervezet volt. A fegyver tervezésénél az M43 típusú 7, 62x39 mm-es karabélylőszerből indultak ki, amely kisebb és könnyebb volt a puskalőszereknél. 18 db 57 mm-es páncéltörő ágyú (6-6 db a gk. Az MN 1480 hadműveleti-harcászati rakétadandár története 1963–1991. Úgynevezett "védett" alakulatokként csak "megbízható", vagyis politikai- származási hátterüket tekintve kifogástalan sorköteleseket soroztak be hozzájuk. Mn 1480 szigorúan titkos alakulat 2021. Az eredeti terv szerint az 1961-ben legyártandó 30. Előbbinek lényege ugyanis az volt, hogy háború esetén a MN egy tábori hadsereggel, frontkötelékben vesz részt a hadszíntéren folyó hadműveletekben.

Ezen kötelék nevének megadása sem egészen egyszerű, nevezhetjük ugyanis hivatalos nevén 5. önálló harckocsiezrednek, fedőszáma alapján MN 1480-nak, ám ezeknél jóval informatívabb az 5. önálló hadműveleti-harcászati rakétadandár megnevezés. Ez a korszakban két kategóriát jelentett: a nagyobb harcászati- (föld-föld) és a kisebb páncéltörő rakétákat. Az AK gépkarabélyok mellett, ugyancsak a 60-as évek elején rendszeresített, a MN által addig nem alkalmazott, ám ezt követően igen széles körben használt fegyverkategória volt a kézi páncéltörő rakétáké. Még az itt szolgáló hivatásosok sem mind léphettek be oda, ahol a rakétatechnikákat tárolták, kezelőiket ki- és továbbképezték a szovjet hadsereg szakértői. Mn 1480 szigorúan titkos alakulat bank. Nem részletezem a fenti alakulatok felépítését, de mindenképpen fontos szólni egy "szupertitkos alakulatról", a tapolcai rakétadandárról. Czinege Lajos honvédelmi miniszter azonban már ekkor az elején arról is tájékoztatta a Politikai Bizottságot, hogy esetleg egy az említettnél újabb változatot is gyártásba lehetne venni – amennyiben a szakmai vizsgálatok javasolják – amelynek előnye, hogy könnyebb, és olcsóbban gyártható. Így az 1950/60-as évek fordulóján a csapatok területileg viszonylag egyenletesen elosztva helyezkedtek el az ország területén. Prototípusa 1947-ben készült el, később továbbfejlesztett változatával, a T–55-tel együtt több országban (Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Kína) több mint 70. Egy ilyen rakéta megfelelő elindítása igen bonyolult feladat volt, számos speciális eszköz és különlegesen kiképzett katona közreműködését igényelte.

Mn 1480 Szigorúan Titkos Alakulat 2

Eszköz maximális tárolási ideje előkészítetlen állapotban 17 év, előkészítettben 10 év, a teljes előkészítési és indítási ideje 295 perc volt. A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Látható, hogy a szárazföldi hadosztályok fő fegyverei alapvetően a harckocsi, valamint a rakéta-, és a (rakéta-) tüzérségi fegyverek kategóriáiba sorolhatóak. Ezek közül az RPG–2-t 1960-ban, az RPG–7-et pedig 1963 rendszeresítették. 36 db 122 mm-es tarack (a tüzérezredben). A hadsereg parancsnokság (Budapest, majd Székesfehérvár) létrehozása az újjászervezés egyik legfontosabb lépése volt, hisz nem csak a békeidős vezetésben volt kiemelkedő szerepe, hanem a MN háborús alkalmazásának is alapvető tényezője is. 322 db páncélozott szállító harcjármű (PSZH, ilyen eszközökkel a valóságban a magyar csapatok – bár nagy szükség lett volna rájuk!

12 darab SMEL önjáró páncéltörő rakétakomplexum (4-4 db a gk. A fentieket részint azért kellett már békében megszervezni, hogy az együttműködést is gyakorolják. A rakéta repülési ideje 162–302 s, irányítórendszere "tehetetlenségi program" volt. A rakétát a 2K6 komplexum esetén a PT–76 könnyű harckocsi lánctalpas alvázára telepítették, ami terepen 10 km/h, földúton 30 km/h, műúton 40 km/h sebességgel volt képes azt szállítani. A parancs elhangzása után egy órán belül. Század elején is tiszteletet ébresszen bármilyen ellenségben, főleg ha gyakorlott kezelő használja nehezen átlátható, például városi terepen. A szakértő úgy számolja: ez a pusztító kapacitás – egyidejű, csoportos indítás esetén – a hirosimai atombomba erejének a százhatvanszorosát (! ) 1 szállítózászlóalj. A harckocsival való ellátottság a MN-ben minőségi problémák mellett mennyiségileg szintén nem volt megoldott a gyakorlatban a hatvanas évek elején sem. A korábbi 8 szárazföldi hadosztályból 3 maradt.

Mn 1480 Szigorúan Titkos Alakulat Online

Ennek ellenére a szovjet hadvezetés 1961-ben még megfelelőnek tartotta a típust a MN számára, ekkor ugyanis grecskó marsall (a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka) nem csupán azt jelezte, hogy a Szovjetunió hajlandó nagyobb számban ingyen átadni ilyen eszközöket, de azt is javasolta, hogy ha a magyar fél anyagi helyzete nem teszi lehetővé kellő számú T–54 beszerzését, akkor vásároljanak helyette olcsóbb T–34-est. 1 műszaki zászlóalj. NATO-kódja a "Scud-B" volt. Noha mint láttuk, az olcsóbb T–34 beszerzése – rövid távon – lehetővé tette nagyobb mennyiségű harckocsi beszerzését, az így sem volt elegendő. Ha így történt volna, te most sem olvasnád ezt a cikket…. Már ebben az évben 15 000 db fatusás fegyvert kívántak legyártani és ezzel a 9. gépkocsizó lövészhadosztályt átfegyverezni, illetve a többi hadosztályhoz tanulmányozásra 15-30 db-ot elküldeni.

Mn 1480 Szigorúan Titkos Alakulat 2021

Az új T–54 egyébként csaknem minden mutatót tekintve felülmúlta a T–34 képességeit. A fegyvert a Szovjetunióban az 1950-es évek közepén állították szolgálatba. Ez a rakétadandár volt a Magyar Néphadsereg legnagyobb csapásmérő ereje. Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov bácsi "fiával", egy AK-47-sel. 1 légvédelmi tüzérosztály. A 40 mm-es indítócsőből kilőhető 100 mm-es, 1, 7 kg tömegű, 170 mm homogén páncélzatot 500m-en belül átütni képes kumulatív gránát képességei az 1950-es évek végén már nem voltak megfelelőek, így 1960-ben rendszerbe is állt az utódja az RPG–7. A létét is titkolták, még a honvédségi berkeken belül is csak legendák keringtek róla, a tényeket csak a legmagasabb katonai vezetők és az ott szolgálók ismerték.

S ami nem elhanyagolható: a rakéták nukleáris robbanófejekkel voltak felszerelve. Egyéb kiszolgáló egységek. A "szupertitkos" dandáron kívül, mint láthattuk a MN szárazföldi csapatainak főerőit a gépkocsizó lövészhadosztályok, illetve, megszervezésétől kezdve, ezek mellett a harckocsi-hadosztály alkották. Ennek nagyobb, 2, 25 kg tömegű gránátja 900 m távolságból 320 mm homogén páncélzatot volt képes átütni, ami elég volt ahhoz, hogy elvileg az akkori idők bármely harckocsijával képes legyen elbánni, a Varsói Szerződés egész fennállása alatt a lövészek első számú kézi páncéltörő fegyvere legyen, és még a XXI.

Mn 1480 Szigorúan Titkos Alakulat Bank

Az új fegyver nem csupán jó minőségű volt, de viszonylag "időben" is került rendszeresítésre. A harckocsi-hadosztály esetében a felépítés hasonló azzal az alapvető különbséggel, hogy itt 1 gépkocsizó lövészezred és 3 harckocsiezred szerepel, a fegyverzet esetében a harckocsi állomány 314 db T–54-ből áll, az úszó harckocsik száma 17 db, a légvédelmi tüzérosztály pedig ZSu–57-2 típusú önjáró légvédelmi gépágyúkkal van felszerelve, egyéb eszközei hasonlóak a gépkocsizó lövészhadosztályokéihoz. Ennek következtében a magyar gépkocsizó lövészhadosztályoknál a harckocsik helyett nagyobb számú tüzérségi eszközt rendszeresítettek: pl. M. Szabó Miklós: Szupertitkos alakulat.

1 vegyvédelmi század. A katonák harckocsizó fegyvernemi jelzéseket viseltek és írásban kötelezték magukat arra, hogy nem beszélnek alakulatuk valódi viszonyairól, rendeltetéséről stb., magát a "különleges technikát" (a rakétákat) pedig szigorúan őrizték. Ezen feladata mellett 1961 őszéig a hadsereg hadműveleti vezetését is ellátta, vagyis a MN vezetés akkoriban a HM-hadosztály-ezred-zászlóalj felállásban működött, majd 1961 szeptemberétől az 5. hadsereg parancsnokságának megszervezésével HM-hadsereg-hadosztály-ezred-zászlóalj rendszerűre módosult. A fegyver nevének érdekessége, hogy az RPG rövidítés orosz, angol és magyar nyelven is érvényes, kis eltéréssel: ручной противотанковый гранатомёт, rocket-propelled grenade, rakéta-páncéltörő gránát vagy rakéta-póthajtású gránát. Itt most két fegyvercsaládot emelnék ki: az AK gépkarabélyokat és az RPG–2/7 kézi páncéltörő gránátvetőket. Az AK gépkarabély és az RPG, a kézi páncéltörő rakéta születése. Ezek fölé kellett szintén már békében megszervezni azt a hadműveleti szintű parancsnokságot (később parancsnokságokat) amely ezeket háborúban irányítja. A hadsereg második lépcsőjéhez tartoztak a 7. gépkocsizó lövészhadosztály (Kiskunfélegyháza), a 4. gépkocsizó lövészhadosztály (gyöngyös) illetve a 15. gépkocsizó lövészhadosztály (Nyíregyháza). A feladat tehát az volt, hogy fokozatosan olyan magasabb egységeket (hadosztályokat) kell létrehozni, melyek már békében rendelkeznek a tényleges harchoz szükséges erőkkel és eszközökkel, vagy legalább ezek zömével. A 82 mm-es 37M és a 120 mm-es 43M aknavetőket még csak fel sem kellett újítani a 80-as évekig. A hordozórakéták hatótávolsága 50–300 kilométer volt, röppályájuk csúcspontja 86 kilométer, tömegük 6350 kilogramm, végsebességük több mint 5500 kilométer, a célt az indítás után legkésőbb – maximális távolság esetén is – 313 szekundum alatt érte el a rakéta. A gépkarabély egy akkoriban a legtöbb korszerű hadseregben meglevő – jelentős részben világháborús tapasztalatok által inspirált – koncepcióból indult ki. Mint ismeretes az úgynevezett "ötvenes évek" folyamán a fő ellenség Jugoszlávia volt, így ezzel szemben csoportosították a hadsereg erőit, 1956 után viszont az említett leépítés (5 hadosztály megszüntetése) némileg átrendezte a képet.

Ezt a változatot 1959-ben kezdték el gyártani a Szovjetunióban. 27 db 82 mm-es (9-9 db a gépkocsizó lövészezredeknél) és 18 db 120 mm-es (6-6 db minden gk. Ez az eszköz egy harcászati rakétacsalád egyik tagja volt, amelyet az angolszász terminológiában FrOg-nak (Free rocket Over ground) neveznek. 000 darabbal a Határőrséget és egy újabb gépkocsizó lövészhadosztályt fegyvereztek volna át, majd 1962-63-ban a fennmaradó csapatokat, s ez után készültek volna el a mozgósítási tartalékkészletek. A szovjet fegyveres erőknél az RPG–2 1949-ben állt szolgálatba és az első ilyen kategóriájú fegyverük volt. A katonák jelvényeiket csak a laktanyán belül viselhették, valamint a gyakorlatokon.

Ez az irányítási mód nem volt igazán praktikus, hiszen harci körülmények között az irányzó viszonylag könnyen megzavarható volt pl.