Ezen A Napon Lett Ezüstérmes A Magyar Válogatott Az 1954-Es Svájci Világbajnokságon | Az Mtk Budapest Labdarúgó Zrt. Hivatalos Honlapja

Az ötödik világbajnokság a tornára történő kijutásért selejtező mérkőzésekkel kezdődött. Tíz-tizenöt évvel később már az is lakást kapott, aki képes volt telibe találni a földre leállított labdát…" – így fogalmazott Lázár Gyula, a harmincas évek egyik legnagyobb magyar játékosa. De az igazi mámor csak ezután következett nagyjából 20 évvel, amikor a magyar válogatott először 1952-ben olimpiai aranyérmet ünnepelhetett, majd 1954-ben újra világbajnoki ezüstérmet szerzett. Majd jött Egervári Sándor, aki az amsterdami 8-1 vereség ellenére viszonylag sikeres volt a válogatottal, de a hollandiai gyalázatos blama azt eredményezte, hogy 2013-ban az MLSZ kinevezte Pintér Attilát.

Egységes fizikai teszteket vezetett be, amelyet mind az NB1-es -, mind az utánpótláskluboknak kötelező betartani. És hol tartunk most? Minden központnak egységesített edzésterve van, így a fiatalok azonos játékrendszerben tanulnak meg gondolkodni. Klubunk három játékosa is pályára lépett a döntőben. A kezdetektől a csúcsig. Lapozgattam-lapozgattam, amikor egyszer megakadt a figyelmem egy cikken, amely a magyar futball sikertelenségét igyekszik megfejteni. Vörös Lobogó három játékosa is pályára lépett: Lantos Mihály, Zakariás József és Hidegkuti Nándor. Strock ekkor még a Dárdai által elkezdett biztos védekezésből kontrajátékra épülő rendszert alkalmazta, majd a következő évben a világbajnoki selejtezősorozatban megpróbálta a labdabirtoklásra épülő, kombinatív német futballt megvalósítani, amibe belebukott, így a magyar futballtörténelem legnagyobb szégyenét érte el egy Andorra (világranglista 185. ) Tehetségközpontokat alapított: minden megyében 1, Budapesten 2 ilyen központot hozott létre.

Gólszerző: Morlock (10. Az előző esztendőkben látványos és eredményes futballt játszott Sebes Gusztáv Aranycsapata, nem véletlenül ragadt rá e név. A szövetség ráeszmélt, hogy a sikeres futballhoz kell egy profi szabályrendszer, illetve egy tudatos szervezeti rendszer. Az Aranycsapat titka. A magyar válogatott a lengyelekkel találkozott volna, de ők úgy döntöttek, visszalépnek, mert teljesen esélytelennek érezték magukat velünk szemben. Legközelebb a Csank János vezette magyar válogatott állt csodához, de a világbajnoki selejtezőcsoportban 2. helyen záró magyar válogatott a pótselejtezőn 12:1-es összesítéssel búcsúzott a reményektől Jugoszlávia ellen (1-7, 5-0). Neki elég a második hely is – hogy aztán elsőre váltsa a torna legvégén! Agresszív labdaszerzésre irányult a védekezés, melynek következtében az angolok többnyire ki sem tudták hozni a labdát a saját térfelükről. Magyarország első számú favoritként érkezett az alpesi országba. Elleni vereséggel, illetve egy siralmas világbajnoki selejtezős teljesítménnyel. 1954. július 4-én a magyar labdarúgás az 1938-as vb ezüstérem, az 1952-es olimpiai bajnoki cím, az 1953-as Európa Kupa győzelem után újabb sikert ért el, ezüstérmet nyert a svájci világbajnokságon - igaz, ezt a csapat és a közvélemény is kudarcként érte meg. Storck létrehozta az utánpótlásban azt a rendszert, amely előtte hiányzott. A stadionok adottak, a futball infrastruktúránk fejlődik, a szabályrendszerünk alakulóban van, de az edzőképzésben is fel kell nőnünk az elithez, hogy újra fényesen ragyogjon a magyar csillag. Az 1954-es labdarúgó vb-t Svájc rendezte.

Rajtuk kívül Palotás Péter, Kovács Imre és Gellér Sándor volt még ott a vb csapatban, de Kovács I. és Gellér egy találkozón sem játszott. Hová tűnt a magyar futball? Mivel a magyar labdarúgás kultúrája már az 1960-as évek vége óta halott, új kultúrát kell kiépíteni, amely szinkronban van a régivel. Nincsenek modern stadionok, nincsenek profi felszerelések, nincs infrastruktúra, fel van locsolva a pálya, nehéz a levegő, szóval teljes mértékben el vagyunk maradva a nyugati focitól, így ne is várjunk eredményeket…. Leszámítva az 1996-os olimpiát, ahol utolsó helyen zártunk a csoportban). Magyar futballról 1875-től beszélhetünk, de akkor még csak kísérleteztek a labdarúgással Magyarországon, de világszerte is. Még a 80'-90'-es években voltak nemzetközileg elismert játékosaink (pl: Détári Lajos, Nyilasi Tibor), de a magyar labdarúgást nem sikerült felélesztenünk. Magyarország: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Czibor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Tóth M. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv. 2014-ben úgy döntött az MLSZ, hogy ennek véget kell vetni, így lecsökkentették az NB1 létszámát 16-ról 12 csapatra, és pénzügyi támogatásokat vezettek be, amelyek a magyar fiatalok bevetését honorálták, így a 2015/16-os szezonban már csak 105 külföldi állampolgár lépett pályára a legfelsőbb osztályban. Dárdai sajnos nem maradhatott, így Bernd Storckot ajánlotta be a szövetségnél, hogy vegye át a helyét, aki véghezvitte a várva várt futballcsodát, hiszen kivezette a magyar csapatot az EB-re. A 2016/17-es szezonban már csak 83 légióst alkalmaztak a csapatok, így az MLSZ mondhatjuk, hogy elérte a célját, hiszen egyre több lehetőséget kapnak a magyar fiatalok. MTK Budapest hírlevél.

Akkor már úgy beszéltek a válogatottunkról, mint Európa legjobb csapatáról, tódult a közönség a mérkőzéseinkre, de ebből igencsak kevés anyagi hasznot láttunk. Ez a stílus okozta aztán az Aranycsapat azóta is utánozhatatlan sikereit, illetve ennek köszönhető a magyar futballtörténelem legnagyobb diadala, az angolok elleni 6:3-as győzelem. A hazai labdarúgás kezdett szétesni, hiszen a magas bérek azt eredményezték, hogy immáron vígan megéltek a fociból a hazai futballisták, akkor is megkapták a bőséges fizetésüket, ha gyengébb teljesítménnyel rukkoltak elő, így elkényelmesedtek, ezzel pedig kialakult a "tipikus magyar mentalitás" (már ami a focistáinkat illeti). Herberger hallatlan energiával veti bele magát a munkába, emberfeletti elszántság és körültekintés jellemzi. A klubedzők esztelenül elkezdtek igazolni idegenlégiósokat, hiszen azt a filozófiát vallották, hogy mivel a magyar futballisták alkalmatlanok a magyar futballhoz, afrikai és dél-amerikai játékosokkal majd sikeresebbek lesznek. Itt már tudni lehetett, hogy nagyon mély a gödör, az elejétől kell építkezni. A totális futball nem más, mint rövidpasszos, kombinatív játékra, valamint egészpályás letámadásra alapuló játékstílus, amelynek legjelentősebb képviselői jelenleg a Barcelona, Manchester City, Bayern München, Ajax, vagy éppen a PSG. Bern, Wankdorf Stadion, 64. Könnyedén is jutott a nyolc közé (Dél-Korea 9-0, NSZK 8-3), ahol azonban – az irányított sorsolás okán – elképesztően nehéz csaták vártak rá. Az egész mérkőzésen képtelenek voltak mit kezdeni a magyar válogatott előretolt védekezésével, amikor az utolsó emberként védekező Lantos Mihály is az angol térfél közepén helyezkedett el.

A magyar foci mindig is a technikára és az intelligens futballra épült. Kinevezték Bernd Strockot sportigazgatónak, aki megpróbálta meghonosítani a német futballkultúrát. A 80-as években a magyar futball már haldoklott, hiszen habár szerepeltünk 1982-ben, illetve 1986-ban is világbajnokságon, de mindkét alkalommal a csoportkör jelentette a végállomást. A legnagyobb zavart azonban Hidegkuti Nándor "hamis kilences" (angolul: "false nine") pozíciója okozta a briteknél, aki középcsatár lévén rendszeresen visszajárt a középpályára labdát szerezni, ami akkoriban ismeretlen volt, és nem tudták hatástalanítani, így három góllal járult hozzá a győzelemhez. Miben fejlődtünk az Storck irányítása alatt? Köztudott, hogy a magyar futball csillaga az 1950-es években ragyogott a legfényesebben, aztán néhány évig még meg-meg csillogtatta fénypompáját, de évtizedek óta már csak hullócsillagról beszélhetünk. 2013/14-ben 184 volt a légiósok száma, így csak minimálisan emelkedett.

Ezen a napon lett ezüstérmes a magyar válogatott az 1954-es svájci világbajnokságon. A nyugatnémet csapat úgy ért fel a csúcsra, hogy előzetesen csak egyvalaki hitt ebben: a szövetségi kapitány, Sepp Herberger. A valódi profizmus szigora az adok-kapok elven alapul, nálunk viszont amatőr követelményekkel próbálják ellensúlyozni a profi fizetéseket" – vélekedik Zsolt Róbert a 80-as évekbeli magyar futballistákról. Előbbit egy durva, sőt brutális, utóbbit meg egy hosszabbításba torkolló, csodálatos mérkőzésen. Közben Pintér Attila megbukott a válogatott vezetőedzőjeként, majd Dárdai Pált nevezte ki a szövetség, amely elindított egy hatalmas lavinát. "1952-ig senki sem törődött azzal, hogy van-e hol laknunk, rendezettek-e az életkörülményeink. Egységes játékstílust kell kialakítani, hiszen amíg az egyik csapat az olasz, a másik a német, a harmadik spanyol stílust képviseli, addig nem beszélhetünk egységes labdarúgásról, és káosz lesz a válogatott. No, igen, a sorsolás! De vajon honnan jutottunk hova? Mindkét összecsapás feledhetetlen emlék. De a magyar fiúk így is legyűrték az előző világbajnokság két legjobbját, a majdnem győztes Brazíliát (4-2), és a tényleges győztes Uruguayt (4-2). Vezette: Ling (angol). Mivel a futballvilágban nőtt a játékosok presztizse, jelentősen megnőttek a futballisták fizetései, nagyobb lett a prémiumok szerepe, amely az 1960-as évek közepe-vége táján Magyarországot is elérte.

Mint tudjuk az 1986-os VB volt az utolsó világesemény, amelyen a magyar válogatott részt vett. Hozzátartozik, hogy az egyetlen aranylabdás játékosunk Albert Flórián, aki 1967-ben nyerte el a legnagyobb elismerést jelentő díjat. A válogatott 27 góljából a kék-fehérek is alaposan kivették a részüket, Hidegkuti 4, Lantos és Palotás 2-2 alkalommal talált a kapuba. A magyar futball nemcsak játéktudásban, de fizetések szempontjából is megpróbálta tartani a lépést a futball elittel, amelynek jól látható következményei lettek.

Ráadásul zseniális 10-ese, Puskás, akit a nyugatnémetek kevésbé zseniális 10-ese (először számozták kötelezően valamennyi csapat mezét a vb-k történetében! A probléma pedig az, hogy mindenki csak kíván, és várja a csodát azóta is. Tovább folytatni a megkezdett utat. Minden egyes magyar ember pontosan tudja, hogy ki volt Puskás Ferenc, illetve mindenki pontosan tudja, hogy miről van szó, ha azt hallja, hogy 6:3. Ne maradjon le egy eseményről sem! Azt gondolom, hogy nem is az a szenzáció, hogy kijutottunk az Európa-bajnokságra, hanem az, hogy első helyen jutott tovább a csapat egy nála magasabban jegyzett csapatokból álló csoportból. Csakúgy, mint az esős berni finálé. Minden magyar játékos, aki külföldre igazol, arra panaszkodik, hogy itthon kevésbé profi körülmények vannak, gyengébb az iram stb.. Amíg a magyar edzők nagy része megpróbálja rábeszélni a futballistát az intenzívebb edzésre, de az következmény nélkül végiglötyögi, addig a profi kluboknál a játékosok alapból motiváltak, minden edzésen megszakadnak az igyekezettől. A csillaggal ( *) jelölt játékosok is ott voltak a világbajnokságon, de nem léptek pályára - így az akkori szabályok szerint nem vb ezüstérmesek. Mint tudjuk, a magyar válogatott abban az időben, ha nem is tartozott már a világfutball elitjei közé, azért mégiscsak részt vett az 1978-as, 1982-es, valamint az 1986-os világbajnokságon is, még ha a csoportból egyik alkalommal sem jutottak tovább. Ez a mai napig megtalálható a játékosainkban, csak a probléma az, hogy sem fizikailag, sem mentális nem veszik fel a versenyt a nemzetközi szintű futballal.

Világbajnoki szereplőink közül sajnos, már senki nincs köztünk. A 2000-es évek elején még a magyar vonalat megpróbálták erőltetni Gellei Imre kinevezésével, de hamar tudatosult a vezetőkben, hogy egy magasabban jegyzett futballhatalomból kell edzőt igazolnunk, hiszen a magyar edzők már nem képesek követni a modern futballt. A világbajnokságon szereplő magyar válogatott kerete: Budai II László - Bozsik József - Buzánszky Jenő - Czibor Zoltán - Grosics Gyula - Hidegkuti Nándor - Kocsis Sándor - Lantos Mihály - Lóránt Gyula - Palotás Péter - Puskás Ferenc - Zakariás József - Tóth II József - Szojka Ferenc - Tóth Mihály - Kárpáti Béla* - Várhidi Pál* - Kovács Imre* - Machos Ferenc* - Csordás Lajos* - Gellér Sándor* - Gulyás Géza*. Az új évezred labdarúgása. A magyar futballtársadalom ráeszmélt, hogy igenis vannak jó edzőink, csak a legújabb edzőgeneráció tagjai között kell keresnünk. A csapat modern felszerelésére (lásd Adidas-cipők), nyugalmas szállására, az időjárásra, az ellenfelek feltérképezésére, de még a sorsolásra is. Sergio Agüero, Lionel Messi, Robin van Persie, de ilyen volt Francesco Totti, Dennis Bergkamp vagy Johan Cruyff is). A körülményeink, szabályrendszerünk nem változott az évek során, a nyugati futball pedig rohamtempóban fejlődött, egyre tudatosabban építették fel a saját futballjuk szervezeti struktúráját, egyre többet fektettek bele a legnépszerűbb sportágba, így beindultak az edzőképzések, a körülmények professzionizálása, amiben mi nem tudtuk, de nem is szándékoztunk követni őket. A 2000-es években minden magyar és külföldi vezetőedző egységesen azzal magyarázta a bizonyítványát, hogy nincsenek meg a profi futballhoz való körülmények. 2012/13-ban 183 légiósra csökkent a szám, amely 11, 4 játékost tett ki csapatonként.