József Attila: Külvárosi Éj (Elemzés) –

József Attila tájköltészetének a hagyományosabb falusi, alföldi vidékkel szemben merészen új témája a külváros, a város pereme: a gyárnegyedeknek az a világa, ahol az új nép, másfajta raj él és dolgozik. Csak itt és így, ilyen nyomasztó körülmények között öltözhet vasba az az új nép, másfajta raj, melynek hivatása ama emberi jövendônek a megteremtése. Az utolsó tétel a szintén zárójeles Mellékdal a kínzó disszonanciák feloldását ígéri. Ezt a dalba kívánkozó belsô jóérzést sugározza a versforma is. József Attila számára már ekkor is (1933-ban) mint 1937-ben, a Flóraszerelem idején a szerelem menedék volt, védekezés a fenyegetô betegség, a tudat teljes felbomlása, az ólálkodó semmi (Flóra, 5. ) Ezek az eddigi leírással együttesen nyomasztó hatást kölcsönöznek a versben megjelenő éjszakának. Ne üljön lelkünkre szenvedés. A mozdulatlan, holt tárgyak látványa-látomása után megelevenedik a külvárosi éjszaka. Parabolikus történelmi drámák. A marxista világnézetû, a proletariátus történelmi küldetésébe vetett hitét föl nem adó költô számára azonban nincs ellentét a két állítás között: épp azért készülhet itt az új, emberi világ, mert itt minden csupa rom. Ha elfogadjuk is a Halász Gáborhoz írt levéltöredék állítását, hogy ô (József Attila) az elhagyott telkeknek vidékét csak formaként használja fel saját sivársági érzésének kifejezésére, az a kép, amit a gyötrôdô, kínlódó, elhagyott, omladozó külvárosról fest, nagyon is életszerû, szívbemarkolóan reális. Ostoba vagyok – foglalkozz velem. Az ő segítségével az intézet francia-magyar levelező szakán tanult.

1. József attila nagyon fáj elemzés
2. József attila téli éjszaka elemzés
3. Külvárosi éj józsef attila
4. József attila elégia elemzés

József Attila Nagyon Fáj Elemzés

Hasonlóképpen próbálja József Attila maga elé idézni rég halott édesanyját a Kései siratóban (1935): Lágy ôszi tájból és sok kedves nôbôl próbállak összeállítani téged tô életébôl. "S odébb, mint boltos temető, / Vasgyár, cementgyár, csavargyár. Az irodalom intézményrendszere és medialitása 1989 után. A 19. század utolsó harmadának lírája.

József Attila Téli Éjszaka Elemzés

A regionalitás irodalmi formái (Mikszáth Kálmán: A jó palócok; Tömörkény István novellái). Az Éjszaka-versekben a sivárság, üresség érzését kifejező külváros-motívum az uralkodó, az éjszaka pedig szimbolikus jelentésű: a történelmi korszakot, a dolgozó osztályok helyzetét fejezi ki, emellett olyan napszak, amikor tisztábban lehet felismerni a felszín mögött a lényeget. A személyes és a közösségi emlékezet József Attila költészetében. Szinte természetes volt, hogy a magánnyal állandóan küzdő költő beleszeretett a terapeutájába. A hozzájuk társított képek boltos temetô, visszhangzó családi kripták gyászos, temetôi hangulatot idéznek ugyan fel, de megcsillan bennük valami biztató, sejtetô ígéret is: a komor feltámadás távoli reménye. Egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és. Flóra 1937. november 28-án meglátogatja õket Balatonszárszón, s a költõ, hogy bizonyítsa szerelme elõtt versírásbeli szorgalmát és egészségét, két verset ad át neki kézírásban, a Karóval jöttél és az Íme, hát megleltem hazámat kezdetûeket. Bár velük voltam volna én boldogan).

Külvárosi Éj József Attila

14 éves volt, amikor anyja meghalt. S piros kisdedet álmodik. A csereként kapott vasból készült karikagyûrûnek erkölcsi értéke akkor jóval többnek számított, mint az arany piaci ára. A teljes múltat a költő a történelmi harcok két típusával, a nemzeti és osztályküzdelmekkel érzékelteti. Elképzeléseit, terveit a szerelemben sem tudta megvalósítani.

József Attila Elégia Elemzés

Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér. Összefogott, zárt szerkezetû, fegyelmezett, bravúros technikával megalkotott mûalkotás ez a gyönyörû vers is. Mindezek az allúziók egyrõl szólnak: elpazarolta képességeit, tehetségét, egészségét; jóvátehetetlenül elhibázta életét, költõi pályáját. A nyár elmúltával minden szép már csak emlék, a jelen sivárságával párhuzamba állítható a táj embertelensége. A tájelemek látomásszerûen idézik fel a kedves alakját, a táj egyes részei tûnnek át törékeny szépségû nôalakká. Hat négysoros strófából épül fel a költemény úgy, hogy két-két versszakot külön is összekapcsol a 4. sorok rímelése. Ne csípje testünket féreg. Félelmet, riadtságot sugalmaz az egyéntôl elszakadt szív távoli lüktetésének csattogása is.

Szinte tudományos precizitással, a természettudományok (fizika, kémia) törvényeinek megfellebbezhetetlen erejével emelik ki a következô sorok hasonlatai (2. strófa) a szerelmi érzés megváltoztathatatlan véglegességét, a személyiség egész lényegét átjáró hatalmát. Apja 1908-ban Romániába emigrált.