A Romantika - Irodalom Kidolgozott Érettségi Tétel
Baba Ágynemű Szett OlcsónAnselmus példázatos története, megszerzett zavartalan boldogsága azt sugallja az olvasónak, hogy a költészet, a művészet segítségével a kifinomult lélek felülemelkedhet a hétköznapok szürkeségén, sivár kicsinyességén, lehetséges tartalmasabb, értelmesebb emberi életet élni. Anselmus kitartó állhatatosságával, hűségével, a hit, remény és szeretet hármas erényével véglegesen elnyeri Serpentina szerelmével együtt a költészet és a szépség mesebeli birodalmát, Atlantiszt. Négyzet alapú épület, a gótika dominál benne, de van reneszánsz rész is (eklektikus építészet). A regényből kiderül, miért nevezi így a szerző a fejezeteket, a történetet ugyanis éjjelenként írja. A magasabb rendű világ létezését a fent-lent ellentétpár is érzékelteti. Leveleiben a derült-tájleírás, a falusi élet szépsége, élmények – felváltja a vergődő lelkivilágának és szenvedélyeinek leírása. Méltóságos, dicsőséges szobor, fel kell rá nézni, az ábrázolt mellékalakok is csodálattal nézik. Faust: Ez a mű átmenet a szentimentalizmus és a romantika között. E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép. A szó jelentése: virrasztás, mégpedig keresztény ünnepek előtti, lelki feltöltődést szolgáló virrasztás. Amint karjaiba zárta szerelmesét, a kígyó hamuvá lett, hamvaiból egy szárnyas lény született, és tovasuhant a levegôbe. A tizenkettes felosztás több értelmezési lehetőséget is felvet, aszerint, hogyan csoportosítjuk a fejezeteket. Ez legbeszédesebben Lindhorst lányának, Anzelmus szerelmének nevében érhető tetten. A név germán eredetű, és jelentése: "egy istenség védelme alatt álló".
- Az arany virágcserép elemzés
- Az arany virágcserép szereplők
- Az arany virágcserép tartalom
- Az arany ember szereplők jellemzése
Az Arany Virágcserép Elemzés
Faust és Margit szerelme is beteljesületlen marad. A kétség volt lelkük legfôbb tartalma. Néha úgy érzi, hogy valami hirtelen rászakadó idegen hatalom ellenállhatatlanul vonzza az elfelejtett Veronika felé, s ilyenkor szívbôl nevetnie kell bolond képzelôdésén, hogy egy kis kígyóba szerelmes, és szalamandrának vél egy jómódú titkos levéltárost. A tiszta, fogékony lelkű Anselmus szenved ebben az állapotban, míg mások, a többiek, akik szintén palackba vannak zárva, nem is érzik a nyomasztó fogságot balgaságuk, közönséges gondolkodásuk miatt. Ez a varázserô képes ideiglenesen eltántorítani Anselmust Serpentinától. A regény, mint láthatjuk, mind a nevek, időmegjelölések, utalások szintjén, mind szerkezeti szinten bőven tartalmaz elgondolkodtató, felfedezésre váró elemeket napjaink olvasói számára, ráadásul olyan mitológiai háttérrel rendelkezik, amelynek a mai gyűrűkurás, herripotteres korban már régen reneszánszát kellene élnie. Ha ez az ifjú meg tud szabadulni a közönségesség terhétôl, ha a szerelemmel együtt izzón és elevenen kivirágzik benne a hit a természet csodáiban, sôt saját létében e csodák között, akkor az arany virágcserépbôl kivirágzik a szép liliom, egybekelhet kedvesével, s boldogan élhetnek majd Atlantiszban. A kontúrok elmosódottak, a színek árnyalata uralja a képet. A második szerkezeti egység pedig a diák "harcait" ecseteli. "Higgy, szeress, remélj! " Így lehet érvényes egyszerre egy hármas (4-4-4 vigília), kettes (6-6 vigília) és egy aranymetszéshez közel álló (7-4 vigília) felosztás. A német polgárság s fôleg a polgári értelmiség, mely eleinte lelkesedett a felvilágosodás eszméiért, a francia forradalom radikalizálódása idején elbizonytalanodott.
Realista (KP szerint a romantika irányzata). "De a magasabb rendű életben a boldogság csak harcból fakadhat" - magyarázza a diáknak a levéltáros. Neki és nekik ez az örömük! A keresztények a nagyobb ünnepek elôtti éjszakát virrasztással töltötték, így készültek az ünnepre, s ezt hívták vigiliának. Őt Serpentinának hívják, ami a szerpentin (a hegy tetejére vezető kanyargós út) képzetét kelti fel az olvasóban. A vágyott, magasabb rendű létezést, amely Atlantisz mesés világához kapcsolódik, a narrátor a jelen-jövő, itt-ott, fent-lent ellentétpárokkal határolja el a kispolgári, hétköznapi világtól, amit ha nem ítél is el minden esetben, sekélyesnek, felszínesnek tart. Övé lesz az arany virágcserép, s kedvesével felhôtlen boldogságban élhet. Anselmus számára a szerelem nyitja meg az utat a magasabb rendű értékek világa felé, s vágyai csak a képzelet teremtette csodás tündérbirodalomban valósulhatnak meg. A keserű végkövetkeztetés: az élet a boldogságból a boldogtalanságba tart. A fiatal romantikus nemzedék gondolatvilágán a zűrzavar hatalmasodott el, érzelmi állapotát a szorongás hatotta át, s az ellenségessé és kiábrándítóvá lett világ elôl menekülve ismeretlen és titokzatos szépségek keresésére indultak: útjuk a lélek belvilága felé vezetett.
Az Arany Virágcserép Szereplők
A szalamander ugyanis nem egyszerűen egy kétéltű, de a másik jelentése éppen a szerpentin. Az elszabadult képzelet szülte fantasztikum legtöbb írásában jelentôs szerepet kap, de úgy, hogy közben a való világról is pontos, szinte aprólékosan részletezô leírást találunk. Histórikus építészeti épület: főleg neoreneszánsz jellemzők, történelmi elemeket építenek mai építőanyagokból, ez is az elpusztult magyar dicsőség visszaidézése. "Egyetlen irodalmat s művelôdést sem járt át annyira a romantika, mint a németet. " Minden bizonnyal erre utalnak a fejezetcímek: szép emberi tettekkel, hittel, reménnyel, szeretettel kell várni és készülni a boldogság ünnepére. Hoffmann ebbe a saját mitológiába több már ismert mondai és vallási elemet integrál. Ez egy tájkép, de van benne fogalmiság is.
A "jelen" Anzelmus drezdai világa, amelytől a főszereplő nem csak latinos hangzású neve alapján különül el, de azzal is, hogy nem képes – állandó balszerencséje miatt – megfelelni az alapvető viselkedési normáknak. A latin vigilia szó "virrasztást", "ébrenlétet", "éjjeli ünnepet" jelent. Ezért a történet Anzelmus felnőtté válásaként is olvasható. A második egység pedig a beavatott megpróbáltatásait, majd megszabadulását írja le. A második szerkezeti egység Anzelmus munkájával (Lindhorst kéziratainak másolásával) telik, ezzel párhuzamosan pedig Veronika, Paulmann segédtanító lánya tesz kísérletet a diák elcsábítására Liese boszorkány segítségével. Îró, zeneszerzô, grafikus, karmester, színházi rendezô volt egy személyben, ugyanakkor pedáns államigazgatási hivatalnok is. "Érezte, hogy valami ismeretlen érzés mozdul meg bensejében és gyönyörűségteli fájdalmat okoz neki: és ez a fájdalom tulajdonképpen a vágyakozás, amely az embernek más, magasabb rendű létet ígér. " A 6-6-os felosztás esetén ezzel szemben a kiemelkedő esemény a történet "mértani közepén" a címben is szereplő arany virágcserép megismerése (6. vigília), amikor tudatosul Anzelmusban a szerelméért vállalt feladat ("a magasabb rendű életben a boldogság csak harcból fakadhat").
Az Arany Virágcserép Tartalom
"Ne hagyj el pillanat". Suttogja neki Serpentina, s ez a hang besugárzott Anselmus fogságába, míg végül is a palack széthasad, és a bájos, szeretetre méltó Serpentina karjaiba vetheti magát. Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók. A mű eseményvilágának két síkja van: az érzékfeletti csodavilág hitelesen beépül a valóságos, hibákkal teli, kiábrándító világba, melyet finom iróniával ábrázol Hoffmann. Novelláinak legsajátosabb vonása a folytonosan egymásba játszó többsíkúság. Irodalmi műveinek nagy részét élete utolsó évtizedében írta; legfôbb műfaja az elbeszélés. Első része a szentimentalizmus irányzatát képviseli. Werther próbál menekülni a reménytelen szerelemből, de hiába utazik a városba, visszavágyik Lottéhoz. A regény földhözragadt, filiszter szereplôi is elérik "céljukat".
A kisregény utolsó mondata így hangzik: "Vajon Anselmus boldogsága más-e, mint az élet a költészetben, amely elôtt a természet legmélyebb titkaként föltárul valamennyi lény szent összhangja? " Fadrusz János: Mátyás király szobra. Az utolsó rész a főhős pokoljárása és felemeltetése, az értékes kéziraton pacát ejtő Anzelmus kristálybörtönbe (a hétköznapi valóságba) kerül, de a szalamandra és a boszorkány összecsapása után a győztes Lindhorst kiengedi őt, mondván, önhibáján kívül vétett hibát. A felkeléshez sokrétű társaság csatlakozik (alsóbb (munkás) réteg, polgár, suhanc gyerek). Amikorra visszatér, Albert és Lotte már házasok, Werther az egyetlen kiutat, az öngyilkosságot választja. Elvágyódásuk elfordulás volt ugyan a valóságtól, de az emberi lélek olyan mélységeit, az érzelemvilág olyan titkait fedezték fel, az irodalomnak olyan új lehetôségeit tárták fel műfaji, formai tekintetben, amelyeket a késôbbi korok irodalma is hasznosíthatott. De mennyi gunyoros irónia nyilvánul meg abban, hogy a hiú Veronika végül álmai megvalósulásaként udvari tanácsosné lesz! Az ünnepi vidám szórakozásból semmi sem lett; Anselmus keserűen kisomfordál a város szélére, s megpihen az Elba-parti úton egy bodzafa alatt. A festő igyekszik bevonni a nézőt a történetbe, az alulról fölfelé ábrázolás is ezt segíti elő, így olyan, mintha a néző is harcolna. Atlantisz az ókori görög irodalomból származik, a napéjegyenlőség éjszakáján végrehajtott boszorkányság a germán mondákat idézi, a Bhagavad Gita indiai gyökerű. Rész már teljesen romantikus. Ebben az olvasatban a főszereplő helyett inkább az ő sorsát irányító erők kerülnek a középpontba (az első részben Anzelmusnak célt mutató Lindhorst és a másodikban az őt eltántorítani akaró Veronika és Liese boszorkány). Németh G. Béla: Az egyensúly elvesztése.
Az Arany Ember Szereplők Jellemzése
A külsô valóság azonban a regény folyamán - többször is - hirtelen vagy észrevétlenül átcsap a belsô történésbe, a reális a fantasztikumba, a sivár prózaiság a varázslatos költôiségbe. Tehát a boldogság a közösségért, a nemzetért végzett munka. Menekülő romantika: mindig a forradalom után alakul ki, a kiábrándulás jegyében. Győztes forradalom esetén a kiábrándulás oka, hogy az új eszmék sem változtatták meg a társadalmi jogokat, vesztes forradalom esetén maga a forradalom bukása ad okot elégedetlenségre.
Anselmus az egyik kígyó gyönyörű sötétkék szemébe beleszeret, s a legnagyobb gyönyörűség és a legmélyebb fájdalom sohasem ismert érzése járja át a szívét. A főszereplő, Werther szerelmes Lottéba, akinek már van jegyese, Albert. Századi Drezda Elba-partjával, Linke-féle fürdőjével, a Schwarzes Torral egy olyan tér, amely könnyen azonosítható egy valós város valóságosan létező helyeivel. És újra csak megcsodálhatjuk az író színes képzeletének korlátlan csapongását a "levéltáros" történetét olvasva. Anselmusnak is, Lindhorst levéltárosnak is ôsi ellensége az a démoni gonosz lény, mely "létét a fekete sárkány szárnyából lehullott toll és egy marharépa szerelmének köszönheti". Ha eszerint osztjuk részekre a regényt, az első hét fejezet arra szolgál, hogy a főszereplő megismerhesse a szalamandra történetét. Berlini romantikának legmarkánsabb képviselôje Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (1776-1822). Faust eladja a lelkét Mephistonak, az ördögnek, és a boldogságot keresi a különböző történelmi korokban. Itt azonban különös dolog történik vele: három, zöld-aranyban ragyogó kígyócska játszik, tekergôzik a lombok között kristály csengettyűk csilingelésével társalogva. Az ifjú Werther szenvedései: Tipikus szentimentalizmust képviselő mű. Az elérendő "jövő" pedig az atlantiszi boldogság Serpentinával. Irányzatok Goethe életművében (Werther, Faust, A vándor éji dala, A rémkirály).
Megtudja ugyanis, hogy a három aranyos-zöld kígyó munkaadójának, Lindhorst levéltárosnak a három elvarázsolt lánya, s ô valójában a legfiatalabbnak, Serpentinának kék szemébe szeretett bele. A 2. részben a fő kérdés, hogy van-e értelme az emberiség létének, az életnek. A mű címében szereplő arany virágcserép is – Serpentina hozománya – ezt a minden örömmel megáldott jövő utáni vágyat szimbolizálja. A költő Sturm és Drang korszakának alapműve. Historizmus: korábbi irányzat a építőelemeiből. A német romantika egy késôbbi nemzedékének, az ún. Horváth Zoltán fordítása). Pedig szívesen elidôzött volna az ünnepre pompásan kicicomázott lányok körében, találkozhatott volna Paulmann segédtanító idôsebbik leányával, az igen csinos, viruló, tizenhat esztendôs Veronikával. Steindl Imre: Parlament. A szalamandra csak akkor térhet vissza testvéreihez, csak akkor vetheti le emberi terhét, ha mindhárom lánya rátalál egy-egy olyan gyermeki, költôi lelkületű ifjúra, akiben a kígyócska szerelme fel tudja kelteni a távoli csodás ország sejtelmét.