Weöres Sándor Teljesség Felé

Keverd a szíved napsugár közé, készíts belőle lángvirágot. Volt abban néhány himnusz, zsoltárimitáció (gondolom, már akkor is szívesen beugrott valamilyen szerepbe, szívesen kipróbálta egy-egy műnem lehetőségeit. Ez a háromsoros szakasz olyan, mint egy felrobbant bolygó. Weöres Sándor idézetek a metróban. De öregkorában szenvedett az összeugró, helyüket, alakjukat vesztő szavaktól. De a fájdalom olykor olyan nagy képekbe öltözik, hogy a kis versekben a nagy költészet elemi erejét érezzük. Weöres Sándor nagyszabású művében szinte regényíróként rekonstruál egy múltszázad eleji nőalakot, életet és világot teremt hozzá, s e fiktív hősnő fiktív költői életművét alkotja meg.

• Weöres sándor versek gyerekeknek
• Weöres sándor szerelmes versek gyerekeknek
• Weöres sándor szerelmes versek az

Weöres Sándor Versek Gyerekeknek

De Weöres Sándor a negyedik versnek 1951-ben az Élet és eszme címet adta, a harmadikat – A társ – elhagyta, és Vidám intelem címmel új verset írt, amelyet a későbbi kiadásokban (egyelőre! ) Lehet, hogy nem egészen így esett, de a történet egy cseppet sem valószínűtlen. Így is el lehet jutni az "élni nem kívánok" nyomorúságáig. Van egy megrendítő töredéke, a FOLYTASSUK. Sose fogjuk megtudni, hogy ez a négysoros egy összefüggéseiből kiszakadt látványdarabhoz tapad-e, vagy a különös zsákolókat valamilyen tudatmélyi áram vetette a halálképzet mellé. "Sose lesz felnőtt agyunk", írta Kormosnak az ötvenedik születésnapjára, évődve, hülyéskedve, de tulajdonképpen komolyan. ) Fölötte az emberi létezés egymásra torlódott rétegei. De ő nem imitált, nem motívumokat vett át, mintha ez az ősi hang valahogy eleve benne lakott volna, mintha benne csakugyan ott szorongtak-zsúfolódtak volna az archetipikus képzetek. A szíves hívásra bementünk. Ady Endre szobra a Kerepesi úti temetőben található sírján. Vagy talán mégis van valami olyan költészettan, amelyet az emberiség gyerekkorából hoztunk magunkkal? Egyszer régen nekihevülve magyarázta: új szavakat kellene csinálni a meglevőkből, elvágni, összeragasztani őket, lehetne, mondjuk, az asztalból és a szekrényből asztrény.

Vagy ott van ez a tünete az öregedésnek: "Óvatosan rakom a betűket egymás után / és mind apróra sikerül". Jellemző, hogy először a sumer, az asszír-babiloni mítoszok után nyúlt, kitalált aztán apokrif mitológiákat is, AZ ELSŐ EMBERPÁR-t vagy a MAHRUH VESZÉSÉ-t, amelyben százegy négysoroson át lobognak a Jelenések nagy képei, s bár az egész rege a maga törvényei szerint lombosodik, mégis benne van, akárcsak a XX. Új formákat csinált a régiek darabjaiból, kipróbálta, hogy hangzik a csupa rövid szótagból álló sor ("Fut a havon a fakutya, / vele fut a retyerutya"), s hogy a csupa hosszúból ("Éj-mélyből fölzengő / – Csing-ling-ling – száncsengő"), hogy milyen dallamot ad ki a felező nyolcas és a ionicus a minore egymásba játszása ("Falu végén van a házunk, / a bozótból ki se látszik"), vagy az egymással szembefordított daktilus és anapesztus ("Már üti, üti már"). Ekkoriban már rendszeres kapcsolatban állt Babits Mihállyal és Kosztolányi Dezsővel. "Megismertem minden szerelmet, az emberekét, a fákét, virágokét és madarakét, az ördögökét és angyalokét, az Istenét. A költőre nem jellemző, ritmustalan variáció, és ráadásul semmi értelme. Az elemi iskola elvégzése után a szombathelyi reáliskolában végezte középiskolai tanulmányait, s az irodalmár Pável Ágostonéknál lakott. Földbirtokos katonatiszt apa, Weöres Sándor és művelt polgárcsaládból való anya, Blaskovich Mária egyetlen gyermeke. Íme a fenti történet Weöres Sándor előadásában: Ugye, hogy megvilágosul ez a látszólag olyan ezoterikus vers? Szűkebb pátriájához, Vas megyéhez, Kemenesaljához egész életén át szoros szálakkal kötődött. Hogy a telt, tiszta rímek milyen természetesek. 1951-ben sem hagyta ki a Molnár Klárának írt és rajzolt könyvecskéből: Weöres Sándor szerette ezt a versét. Mikor tízéves számkivettetése után (a kiiktatás jól sikerült: egy volt körmendi tanítványomtól hallottam, hogy az egyetem magyar szakán, az ő évfolyamában senki se tudta, hogy van egy Weöres Sándor nevű költő, ők csak a műfordítót ismerték) végre megjelenhetett, Domokos Mátyás (a kötet szerkesztője) Kálnoky Lacival meg velem is elolvastatta a kéziratot, hátha eszünkbe jut valami, ami kimaradt belőle. Csak az Egybegyűjtött írások első kötetében volt újra olvasható 1970-ben, akkor már a pesti ismeretlen személyét is megnevezve: Mint utólag kiderült, Molnár Klára hegedűművésznőnek.

Weöres Sándor Szerelmes Versek Gyerekeknek

1935-ben Baumgarten-díjban részesült, melynek összegéből távol-keleti utat tett. De akárhogy is, az azért mégis meghökkentő, hogy milyen hitelesnek, nyers erejű siratónak érezni az 1944-ben írt BARBÁR DAL-ának képzelt eredetijét. Egyszer, később, észrevettem, hogy a szekrény tetején is vannak könyvek, többek közt egy gyönyörű jubileumi Goethe, Weöres önfeledten örült neki, s örömét egy cseppet sem zavarta, hogy néhány nappal azelőtt az Akadémiai Könyvtárban (ő a hivatali asztalnál ült, és hordta ki a kért könyveket az olvasóknak, én meg tanulni és melegedni jártam oda) mindennek elmondta Goethét, poros, didaktikus klasszikusnak, ízetlen filiszternek, aki ráadásul még el is nyomta a zseniális Hölderlint. Ott találkoztam először a két nagy halott-tal (ez volt a címe a bevezető róluk szóló részének), József Attilával és Dsida Jenővel, s ez a találkozás késztetett rá, hogy megszerezzem az akkor éppen kapható kis József Attila-válogatást, meg Dsida már posztumusz kötetét, az ANGYALOK CITERÁJÁN-t. Weöres Sándor versei úgy hatottak rám, mint a túl erős alkohol a tapasztalatlan ivóra. Már 14 éves korában vidéki lapokban megjelentek versei, 19 éves fővel már országszerte tudomásul vették a vájt fülű olvasók, hogy bravúrosan verselő, egészen sajátos hangú költő. Nyitott aztán még sokat, hiszen haláláig arra törekedett, hogy "lehetőleg mindig más és más tárnát nyisson", messzire jutott első kötetei hagyományban fogant lírájától, a különféle disszonanciák, pastiche-ok, nyelvi és formai játékok olykor bizarr kísérleti terepein át egész a lettrizmusig.

Vagyis én úgy látom, hogy amit az az 1943-ban írott nagy szimfónia kiteljesít, valahogy ott lappang már a VALSE TRISTE-ben is. Tagadhatatlanul vannak olyan sorai, szakaszai, amelyek alig emelkednek a közönséges közlés szintje fölé, vagy gyámoltalanul botorkálnak a nagy művek árnyékában. Hiszen már korai versei is zsúfolva vannak tartalommal, ha nem is olyannal, amit szépen, kereken el lehet mondani. Kicsi, szépen rajzolt arcában nagy, meleg, sötét szemek, félrefésült üstöke kócos. Érzik benne a jó közérzetet ígérő munka elszánt akarása. Melocco Miklós Ady szobra Tatabányán. Ha azt olvassuk, hogy "írni kéne valamit a sírásból meg a sásból meg a sárból meg a sírból", úgy érezzük, hogy a sás – sár – sír a sorindító szó véletlen összezsugorodásából keletkezett, ha igaz is, hogy ezt a szeszélyes szócsoportot valami mélyebb tartalmi vonzás is összeköti. Mikor először hallottam ezt az ikerverset Weöres Sándor előadásában, életemben először gondoltam, hogy mégis azoknak lehet igazuk, akik szerint verset csak eredetiben szabad olvasni. Akkor nem tudtam volna és most is csak bajosan tudom megmondani, hogy mivel. Mozgó ritmikája meg Pindaroszt és a görög kardalokat idézi emlékezetünkbe. Még a PANASZDAL-nál is jobban megejtett a Vajthó-antológia másik dalszerű darabja, a VALSE TRISTE. Kurátorai Hegyi Katalin muzeológus, irodalomtörténész és Kirschner Péter szerkesztő, a kiállítás létrejöttében közreműködött a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Helikon Kiadó, a Móra Kiadó, az Országos Színházi Intézet és Múzeum, a Weöres Sándor Színház és a Katona József Színház. Szerelmes verseket szeretnék gyűjteni!

Weöres Sándor Szerelmes Versek Az

A pesti ismeretlennek című versét 1941-ben írta. Egyszeri olvasásra rögződött belém kitörölhetetlenül: A PANASZDAL olyan természetesen bomlik ki, olyan könnyedén futja be ívét, olyan hézagtalanul tölti ki a terét, mintha költője egy lélegzetre írta volna, nem kellett volna megküzdenie érte. Mégis, még a talán sérült darabokban is sokszor érezni valami nagyszabásút. Később, egyetemista korunkban, Fodor Andrással kórusban mondtuk a mindkettőnknek kedves cseremisz dalt: Azt csak később vettem észre, többek közt ebből a nem tudom, mennyire hű átköltésből, hogy Weöres Sándort milyen mély rokonság fűzi a népköltészethez. Egy jószerivel ismeretlen tartomány nyílt meg előttem. Erre a versre is ráillik, amit Weöres a modern versre (jóval később) mond: "Tartalma, értelme, mondanivalója megfoghatatlan, mégis létező, mint a muzsikáé: nem tudjuk pontosan, mit jelent, mégis felemel, átalakít". Másutt pedig: a "gondolatok helye fáj", s talán még ennél is megrázóbb, mert a gondolkozás töredezettségét az állítmány hiánya s a különös alanyzavarok is leképezik (mert figyeljük csak, ki-mi száll, sűrűsödik, micsoda szárnytalan), ez a háttérképzetekben olyan gazdag néhány soros vers: A Valamikor annyiféle szerepet játszó, eltökélten személytelen lírikus visszakényszerül romló énjébe. Szeretem ernyős szemedet, etető puha kezedet, mellém simuló testedet, csókolnám minden részedet. Nagyon ismert vers: A kutya-tár.

Fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. Kedvét lelte benne, hogy egy-egy nehezen érthető versét megfejtse. Nem is tudom, hallgatott volna-e az esetleges okvetetlenkedéseinkre. De akkor inkább az juthatott eszembe, hogy most amiatt szenved, amiben valamikor kedvét lelte. Én mégis inkább azt gondolom, hogy Weöresnek a mítosz ürügy volt, nagyszerű alkalom, hogy kiélhesse szinte korlátlan költőképességeit. 1989. január 22-én, hetvenhat éves korában hunyt el. Egyébként a HÁROMRÉSZES ÉNEK-ben sem azok a legszembeszökőbbek. ) De a roncsait mégis összetartja valami rejtelmes gravitáció. Tudom, hogy hihetetlenül meg tudta sokszorozni a magyar költészet formakincsét, hogy úgy tudott sosemvolt idomokat csinálni, hogy az ember régtől ismerősnek hallja. Lehet, hogy a tudat gyűrődéseiben valahol ott volt a magyarázat, de ebbe a világba nekünk már éppúgy nincs bejárásunk, mint ezekbe az egyébként teljes irracionalitásukban is nyugtalanító sorokba: "A zsákolók közül a legkegyetlenebbek / Ha megigazítják harisnyáikat / Ez már elegendő nekik / Minden életre és egy halálra". Megjelent remekmű vagy elfelejtett versforgács? Vajon miért nem találom a Weöres-kötetekben az 1951-ben Orpheus cím mögé rejtett szerelmi vallomást?

Ezeknél szebbet Hölderlin se igen tudott. Ő, azt hiszem, elsősorban az archaikusra, a darabosan, súlyosan kezdetlegesre volt érzékeny (egyébként akkortájt világszerte felfedezték a primitív művészetet). A napokban lesz az esküvője Molnár Klárival, ki szintén itt tanít" – írta egy levélben 1942. december 14-én. ) Csakhogy a vers nem pontosan ezt mondja. A MOZGÓ OKTAÉDER-KRISTÁLY-t vagy az ABLAK NÉGYSZÖGÉBEN-t. Mindig minden szaváért helyt tudott állni. És mintha ez a második teremtés volna a vers lényege, legfontosabb tartalma. Várlak az éji sötétben. Egyetemi tanulmányai végeztével Pécsen lett könyvtáros, majd Budapestre került. Ő nyitott ajtót, mikor 1949-ben Fodor Bandival először meglátogattuk. Nem mehetek a trafikba vagy a postára". Petőfi Sándor Szendrey Júliával.