Kossuth És Széchenyi Vitája: 2011. Évi Cxcvi. Törvény

Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma. Persze, Széchenyi mint valamiféle "áruvédjegy", címkeként rákerül a szimbolikus állami politika egyes termékeire: tervek, programok, szolgáltatások stb. Kiadás helye: Budapest. Széchenyi és Kossuth vitája · Lackó Mihály · Könyv ·. Kossuth és Dessewffy modernizációs programja antagonizmusban volt egymáshoz viszonyítva, mivel Kossuth nemzetállamból, iparra épülő gazdaságból és egy miniszteriális, demokratikus politikai felépítményű programból indult ki. Apja ugyan taníttatta ókori műveltségre, illetve görög nyelvre, de Aurél érvelés világában nem jelenik meg olyan meghatározó jelleggel, mint apjánál. Ez a lényege a kossuthi modernizációnak, a kossuthi polgári elgondolásnak. Ugyanis helyesen érzékelte, hogy a gróf célja radikálisok megnevezésével megosztani a liberális tábort ugyanis, ha kiállnak mellettük egy táborba kerülnek és együtt bírálja el őket a közvélemény, de ha megtagadják a radikálisokat, akkor szakadás következik be a "haladás pártiak" között. 1832-ben Szatmár megye főjegyzőjévé, majd országgyűlési követté választották. Szemére veti például Kossuthnak, hogy a reformokra nézve nem tartja meg a logikai egymásutánt s az érzelmi politika kinövésének nyilvánitja a börtön-reformot, a kisdedóvók tervezetét, a Mátyás-szobor felállitására vonatkozó inditványt, mint a melyekről még csak szó sem lehet olyan országban, a hol a városok a porban és sárban úsznak, a hol kórházak, dologházak, lelenczházak, tébolydák egyátalán nincsenek.

1. Kossuth és Széchenyi – a magyar történelem egyik legfontosabb viszálya
2. A reformmozgalom kibontakozása Magyarországon
3. A Széchenyi–Kossuth-vita - Habsburg Történeti Intézet
4. Kossuth Lajos a Világ ellen
5. Széchenyi és Kossuth vitája · Lackó Mihály · Könyv ·
6. 2011 évi ccix törvény
7. 2011. évi cxcix. törvény bértábla 2021
8. 2011. évi cxc. törvény
9. 2013 évi cxxii törvény

Kossuth És Széchenyi – A Magyar Történelem Egyik Legfontosabb Viszálya

Majd Kossuth emlékeztetette ellenfeleit, hogy a Pesti Hirlap egyik fő célkitűzése a közvélemény színesítése azaz, lehetőséget teremteni az eltérő nézetek ütköztetésére. Ennek a próblémának az elemzésével jutott arra a válaszra, hogy a gazdasági gondok okát a hiteltörvény hiányában lássa. Ritka bölcsességről tanúskodik a záró gondolat is: az embereket akaratuk ellenére nem lehet boldoggá tenni.

A reformkori Széchenyi–Kossuth vitát tehát – a kortársak egyértelmű véleménye szerint – Kossuth nyerte meg. Az államszervezet tökéletlensége annál szembetűnőbbé válik, mennél általánosabbá és érezhetőbbé lesz a Széchenyi reformjainak hatása. A reformmozgalom kibontakozása Magyarországon. Mivel azt túlságosan lázítónak, emocionálisnak tartja és az úrbéri kérdésben demagógnak. Mi most otthon, vagy ahová sorsunk vezérlend, ismét vívhatunk elveinkért, törekedhetünk azoknak, törvény s társasági rend és önérzés által nem tilalmazott útakon, győzedelmet szerezni; igyekezhetünk azokat rokonérzelmű kebelekbe általplántálni: - mert ha jók azok, s a haza virágzására megkívántatók, bizony rokon keblek nélkül szűkölködni nem fognak. És ez a vita tétje is. Vita a nemzeti-nemzetiségi kérdésben 200.

A Reformmozgalom Kibontakozása Magyarországon

"[3] A lóverseny-sport későbbi nagy pártfogóinak körében mindvégig tartotta magát az eredeti Széchenyi-koncepció, miszerint ez a sport önmagán túlmutató, közhasznú célok előmozdításának eszköze. Keresztül próbált meg a néphez szólni, ezáltal ismét egy sokkal kisebb társadalmi réteget sikerült megszólítania Kossuthnál. Széchenyi és kossuth vitája. "Nőttön nő tiszta fénye, amint időben, térben távozik…". Maga a modor lehet sikertelen; de hazaárulásról a haza javát czélzó programm mellett nem lehet szó.

Minthogy továbbá nem elég, ha a hitelező az ingatlant csak exequálhatja [végrehajthatja], de azt nekie teljes bátorsággal [biztonsággal] bírhatni is kell, mert máskép kis kamatra pénzt nem fogadni; többször lehetne pedig a hitelező nemtelen, mint magyar nemes: szükségkép foly mindenkire a 4-szer: Jus proprietatis [birtokbírhatás joga]. Emiatt kerülni kívánta az összeütközést a bécsi kormányzattal. A művelődés, ha demokratikus a politikai bázis kialakítása, fontos részét alkotja Kossuth reformfelfogásának. De vétségeinkért bocsánatot nem kérünk. Innentől szoros barátságban álltak. Az újság tudniillik az elkövetkező időszakban a politikai ideológiai irányok formálásában Magyarországon központi jelentőséget kap. Kossuth és Széchenyi – a magyar történelem egyik legfontosabb viszálya. Időszaki sajtó hivatása című írásában a gróf válaszól Kossuth vádjaira. Központosító törekvései alapját ezek adták, ugyanis a sajtó (közvélemény) irányította volna a megyéket, márpedig a közvéleményt pedig Kossuth vezette volna a sajtó segítségével. Az uralkodóházzal mindvégig megegyezést kereső Széchenyi nem bírt megbirkózni a saját, egyedül helyesnek tartott politikai meggyőződése és a valóságos politikai helyzet közötti különbséggel. A felülről, óvatos lépésekben végrehajtott reformokat tartotta sikerenek, a K. féle érdekegyesítésben a forradlom mindent felrúgni kívánó és mindent kockárarevő veszélyt látta. A tradicionalisták és a konzervatívok között a különbség a reformok milyenségében keresendő, a konzervatívok támogatták a paradigmatikus reformokat, míg a tradicionalisták a parametrikus reformokat támogatták.

A Széchenyi–Kossuth-Vita - Habsburg Történeti Intézet

Aggodalmait most még jobban megerősiti Dessewffy, midőn egész nyiltsággal kimondja, hogy a "Pesti Hirlap", – mely egyenesen az ő agitátiójának köszönheti lételét, – vészthozó lesz a hazára, és pedig nemcsak hibás modora és taktikája miatt, a mint ő állitja, hanem elvei miatt is. Schlett István: A politikai gondolkodástörténete Magyarországon I. Századvég, Budapest, 2018. Úgyde mennél jellegzetesebben nyilvánul náluk a benső meggyőződés az elavult elvek mellett: annál szánandóbbnak, annál nevetségesebbnek tűnik fel hiú erőlködésük. Dessewffynek a hirlapirodalom terén dolgozótársa, Jablanczy Ignácz, – ki a "Világnak" nemcsak névleges szerkesztője, a mint az a közönség körében általában el van terjedve, hanem vezérczikkeivel tényleg is részt vesz az emlitett lap irányának, programorjának kifejtésében, – a legmerevebb, a legelfogultabb pártemberek közé tartozik. Az 50-es évek végén Széchenyinél sokan fordultak meg azok közül, akiknek ötletük volt a Magyarország bizonytalan helyzetére vonatkozó kérdések megoldására, vagy készségük az abszolutista kormány és rendszerének támadására. Szeptember elején már környezete is tudta, hogy Széchenyi beteg.

Kossuth Lajos A Világ Ellen

Ez az optimizmus általában is jellemző a mű hangulatára. Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években I-II. A gróf ezen gondolatmenetét lezárva áttért az európai modernizáció 2 modelljének felvázolásához. A gróf két részre osztotta a vitázókat, részben az alkotmányos haladás híveire (reformerek), részben pedig a radikálisokra. Polgári tulajdonviszonyok (ősiség eltörlése) Nemzeti érdekegyesítés Örökváltság állami kárpótlássál Közteherviselés Független nemzeti állam (Magyarország gazdasági és politikai különállása) Népképviselet Szólásszabadság Önálló nemzeti ipar (védvámok alkalmazása). A terv mégis fontos és jellemző: már a reformkorban megjelent ugyanis a Széchenyi-Kossuth viszony drámai felfogása, vagyis az a gyanú, hogy e két férfiú ellentéteiben mélyebb problémák bújnak meg annál, hogysem pusztán személyes, politikai vagy éppen lélektani érvek elegendők lennének felszínre hozásukhoz. Az 1840-es évek nagy csörtéi mellett persze akadtak olyan reformkezdeményezések is, amelyekben egyetértett a két nagy vitaellenfél. Azok az érvek, melyekkel másokat is meg akar győzni arról, a mit ő mintegy benső intuitio útján megérzett, a helyett, hogy igazolnák álláspontját, ellene fordithatók s olyan színben tűntetik fel őt, mint a ki minden alaposabb ok nélkül discreditálni akarja ellenfelének személyét a nagy közönség előtt. Mindkét politikai személy szeme előtt ugyan az a cél lebegett: egy liberális, alkotmányos, polgári nemzetállam kialakítása. Magyarországon csak magyar nemes rendelkezhetett birtokkal. A kik mint békitők lépnek fel, a helyett, hogy az ellentéteket áthidalnák, lnég inkább kiélesitik.

Feleletében, mint megtámadott, tisztán a védelemre szoritkozik; mint méltatlanságot szenvedett, sérelmeinek orvoslásáról lemond, csak védi magát a hazaárulás vádja ellen. Dessewffy véleménye szerint a magyar birtokosság kész segíteni a népen erkölcsileg és anyagilag egyaránt, ugyanakkor a birtoktalan nemesek egy része fenyegetéssel akarja rávenni a birtokos nemességet arra, mire már tettekben is hajlandóság mutatkozott. A cikk végén Dessewffy Aurél le kívánta zárnia vitát, ugyanis szerinte: "Elég van mondva egy s más részről arra, hogy a közönség magának független véleményt képezhessen a kérdés felől; a sajtó hivatása ennek eszközlésén tovább nem megy. Szerinte a társadalmi csoportok közötti nemzeti összefogással, iparfejlesztéssel, a teljes polgári átalakulással valósítható meg Magyarország felemelése, akár a kormányzattal szemben is. A vasútépítésnél is használjuk a magántulajdon kárpótlásos kisajátítását – és föltette a kérdést: vajon 12 millió ember szabad polgári jóléte egy nyomorult vasútvonal értékével nem ér fel? Itt fogalmazta meg hogy a Pesti Hirlap elismert és "valós" célja közti különbség mutatkozott. A gazdasági átalakulás jellemzése és elemzése: – az agrárkapitalizálódás kezdetei Magyarországon, – az ipari fejlődés kibontakozása, – a reformkori gazdaságban és társadalomban megjelenő tőkés elemek. Legfontosabb törvények 1825-27 Háromévente kell országgyűlést tartani Adót csak az országgyűlést szavazhat meg Széchenyi István Megalapítják a Magyar Tudományos Akadémiát. Minden számottevő reformer Kossuth mellett. Majd megvádolta Dessewffyt, hogy el akarta a nemzetet terelni a "discussio stádiumáról" ezzel is szolgálva a feudális oppozíciót.

Széchenyi És Kossuth Vitája · Lackó Mihály · Könyv ·

A liberális tábor radikális (de nem szélsőséges) erőcentrumát Kossut Lajos vezette, aki az akkori politikai elit legtehetségesebb politikusa volt, egy igazi "homo politicus", ahogy Schlett István fogalmaz vele kapcsolatban. Mint tudjuk, a tömeg Barabást választotta. Továbbá befejezés képen hangot adott azon félelmének, hogy egyes balfogások a haladás elleneseket táplálják és épen emiatt a modernizációt a művelt társadalmi rétegeknek kell kivitelezniük. Gyönge testalkatú, visszahúzódó, zárkózott természetű gyerek volt. Ausztriát a –és a Szent Szövetség révén mögötte álló Oroszországot- túl erősnek ítélte Magyarország erejéhez képest. A két fél nézetei és vitája olyan szoros kapcsolatban álltak egymással, hogy ez az ellentét Magyarország modernizációjának egyik legfontosabb alappillérévé vált. Az egyik ezek közül a liberalizmus volt, ami több, egymásnak ellentmondó értelmiségi gondolatmenetet foglalt magába, a másik pedig az abszolutista nézőpontú konzervatív irányzat, ami az erősebb pozíciókat tudhatott magáénak a konfliktus ideje alatt. A magyar nemesség azonban nagyon differenciált volt mind vagyoni, mind jogi tekintetben. Hazatérése után gondolkodására elsősorban erdélyi barátja Wesselényi Miklós báró és nevelője Lunkányi János voltak hatással, ekkor érlelődött meg benne a az itthoni állapotok megváltoztatásának határozott szándéka. A vitát végül Dessewffy zárta le "Kiegészítő észrevételek" című cikkében.

Melyik publikációval próbált meg minél nagyobb tömeghez szólni? Bár, higgadt természeténél fogva is, az izgalmakat, a szenvedélyek felköltését nem szerette, s különösen az időpontot nem tartotta arra alkalmatosnak, hanem inkább csendes munkára, szorgalomra, egymás megbecsülésére integette az ifjúságot is (Pesten, nov. 18. Széchenyi még két könyvében foglalta össze elgondolásait, melyek szerint a kormányzat megnyerésével, az arisztokrácia vezetésével lehet a reformokat megvalósítani, lépésről lépésre. Dobszay Tamás: A rendi országgyűlés utolsó évtizedei (1790–1848). A vitában Dessewffy Széchenyinek adott igazat, mivel szerinte az a stílus mely ellen Széchenyi agitált, káros és elitélendő. Kossuth rendkívüli publicisztikai képességről tett tanúbizonyságot, színes, lendületes stílusú cikkei széles rétegekre hatottak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Egy másik szegmenst képzett a centralisták tömörülése Eötvös József (1813–1871), Szalay László (1823–1864), Kemény Zsigmond (1814–1875). Jelszavaink valának: haza és haladás. Az évtized végére pedig megjelent az újkonzervatív irányzat Dessewffy Aurél vezetésével, akiknek célkitűzése a modernizáció összehangolása a birodalom érdekeivel és a királyi hatalommal. Legfontosabb törvények.

Historiantik kiadó, Budapest, 2012. Nagyváthy János, Balázsházy János tollából, melynek javaslatai szinte teljesen megegyeztek Széchenyi művével. Kossuth Lajos korabeli portréja, 1867 Kossuth Lajos korabeli portréja, 1867.

T 2015. április 15-i hatállyal módosító 2015. törvény 38. 2013 évi cxxii törvény. A tárgyaláson az államigazgatási szervet az ügy vizsgálóbiztosa képviseli. A munkáltató az így tudomására jutott személyes adatokat csak az ellenőrzés céljából, de legfeljebb a törvény 184. § (1) bekezdése szerint semmis az a megállapodás, amely jogszabályba ütközik. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy más körülmények, amelyek egy adott helyzet megítéléséhez fontosak lehetnek, ne lennének értékelhetők a munka egyenlő értékének megállapításánál. Amennyiben a felszólítástól számított harminc napon belül a megszüntetésre nem kerül sor, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, felmentésre, végkielégítésre nincsen lehetőség. A Kúria rámutatott, hogy sem az Ebktv., sem a bírói gyakorlat nem követeli meg azt, hogy a jogviszony indokolás nélküli megszüntetése esetén, amelyre a perbeli időben hatályos törvény alapot adott, a védett tulajdonság és a hátrány közötti okozati összefüggés hiányának igazolása minden esetben a felmentés indokának feltárásával történjen.

2011 Évi Ccix Törvény

Meghatározott iskolai végzettséghez és szakképzettséghez, - szakképesítéshez, - munkaköri követelményhez, - gyakorlati idő letöltéséhez, - egészségi, pszichikai alkalmassághoz, - képességhez köthető. § (5) bekezdése a vezetőre nem alkalmazható. A rendkívüli munkaidő éves korlátjára vonatkozó szabályt a jogviszony év közbeni kezdetekor, illetve részmunkaidő esetén arányosan kell figyelembe venni. Továbbiakban együtt: képviselő-testület hivatala). Helyettesítését dr. Buda Andrea látja el saját rendelési idejében, 12. Rögzíti, hogy e törvény ettől kivételesen eltérhet. § (1) bekezdését, 2:52. KMK vélemény - Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának kollégiumi véleménye. 2011. évi cxc. törvény. Ezt követően azonban a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az eljárás jogszerű volt. Az illetménycsökkenéshez kapcsolódó új szabály szerint ha a kormánytisztviselő felmentésére kerül sor, a kinevezésmódosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni: - a felmentési időre járó illetmény, - a végkielégítés, valamint. §-a alapján nem minősül kiküldetésnek, ha a jegyző a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településen látja el munkaköri feladatait. A részleges mentesítésre vonatkozó kérelem során különösen figyelemmel kell lennie a bíróságnak a károkozó cselekménnyel összefüggő feladatvégrehajtás sürgősségére, az egyéb sajátos körülményekre, a felek vagyoni helyzetére, a jogsértés súlyára, a károkozás mértékére és a kártérítés teljesítésének következményeire. A tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik.

2011. Évi Cxcix. Törvény Bértábla 2021

E körben garanciális szabály, hogy a megszüntetés okát és jogkövetkezményeit a munkáltatónak közölnie kell a kormánytisztviselővel. Eszerint a késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni. Feltétel, hogy az aljegyző illetménye nem érheti el a jegyző illetményét, és nem lehet alacsonyabb a már megállapított illetményénél. § (1) bekezdése c) pontja alapján szüntethető meg.

Helyettesítésnek minősül, ha a kormánytisztviselő a munkáltatói jogkört gyakorló írásbeli utasítása alapján az eredeti munkakörét is ellátja a munkaköre mellett. Amennyiben a kinevezés határozott időre vonatkozó kikötése jogszabálysértő és érvénytelen, ez esetben a kinevezésnek csak ez a része érvénytelen, és egyébként a kormányzati szolgálati jogviszony határozatlan időtartamra jön létre. A Kúria nem találta alaposnak a felülvizsgálati kérelmet. A személyügyi központ felügyeletét ellátó közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter betekinthet a tartalékállományba helyezett kormánytisztviselőknek a 3. melléklet szerinti adataiba, amelyeket a személyügyi központ kezel. Az azonnal igénybe vehető rendkívüli szabadság további feltétele, hogy a munkáltató felszólítása esetén a kormánytisztviselőnek munkába álláskor haladéktalanul igazolnia a rendkívüli körülmény fennállását. Köszönjük megértésüket és türelmüket! A kormánytisztviselő személyi anyagát a jogviszony megszűnésétől számított 50 évig meg kell őrizni. § (6) bekezdés e) pontja 2019. A jubileumi jutalom az adott szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének napján esedékes. Amennyiben tehát a kormánytisztviselő a kérelmére kötelezően kikötött részmunkaidős foglalkoztatás alatt a gyermeke hároméves, illetve ötéves kora előtt visszatér az eredeti kinevezése szerinti teljes munkaidőre, ezt követően újra már nem követelheti a részmunkaidő kötelező megállapítását a munkáltatójától. A törvény meghatározza, hogy a jogviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor mi a teendő.

2011. Évi Cxc. Törvény

§ (2) bekezdésének d) pontját, valamint a (2) bekezdésbe új kötelező felmentési okként beiktatta a g) és h) pontban előírt felmentési körülményeket. §-a a gyermeket váró és a gyermeket szült kormánytisztviselő egészségügyi védelméhez kapcsolódik. Végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint közszolgálati szabályzatban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek. A közszolgálat rendeltetésszerű és hatékony teljesítése megköveteli, hogy a jogok gyakorlásához és a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékben a munkáltató tájékoztassa a közszolgálati tisztviselőt. §-ok), - ha a munkáltató megszegte a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [Kttv. Az állami készfizető kezesség további feltételei: - határozatlan időre létesített kormányzati szolgálati jogviszony, - a kormánytisztviselő legalább hároméves közigazgatási gyakorlattal rendelkezzen, - a kormánytisztviselő ne töltse felmentési vagy felmondási idejét, - ne folyjon ellene fegyelmi eljárás vagy. A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.

T kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz a közszolgálati tisztviselőt a szolgálati jogviszony létesítésével összefüggésben terhelő egyes kötelezettségekről. Mindezekben az esetekben a kormánytisztviselőt nemcsak végkielégítés nem illeti, de felmentési idő sem jár a részére. Erre akkor kerülhet sor, ha valamelyik fél körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségek teljesítését lehetetlenné tette vagy annak teljesítése aránytalan sérelemmel járna (például a családi körülményekben bekövetkezett lényeges változás, súlyos megbetegedés). Ha a köztisztviselő hivatásetikai vétséget követ el, a vele szemben alkalmazott szankciók: - a figyelmeztetés, vagy. §-a annyiban alkalmazható, hogy az ügykezelő részére munkaköri pótlékot meg lehet állapítani. §, amely a tájékoztatási kötelezettség elmulasztását fegyelmi vétséggé minősíti. Lehetőséget ad arra, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével a kormánytisztviselő más államigazgatási szervvel, illetve más munkáltatóval (Kjt. Ben megjelölt védett tulajdonságokkal és azt állította, hogy az alperes a női nemére, illetve életkorára figyelemmel jogellenesen mentette fel. §-a felsorolja a kiszabható fegyelmi büntetéseket, ezektől eltérő fegyelmi büntetés nem szabható ki (meg kell jegyezni, hogy a kormányzati szolgálati jogviszonyban is alkalmazhat a munkáltatói jogkör gyakorló írásbeli figyelmeztetést, ez azonban fegyelmi büntetésnek nem minősül, és erre a fegyelmi eljárás szabályai nem alkalmazhatók. Ezek a következők: - Az e törvény (a Kttv. ) A munkáltató ebben a körben bizonyos szabályok betartását írhatja elő, így: - előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését, - előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok bevitelének bejelentését, - előírhatja a munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgoknak a munkáltató engedélyével történő bevitelét. § a) pontja alapján kiterjed: - a minisztérium, - a kormányhivatal, - a központi hivatal (továbbiakban együtt: központi államigazgatási szervek). Az előmenetel különleges szabálya a magasabb besorolási fokozat, illetve a magasabb fizetési fokozatba soroláshoz kapcsolódik.

2013 Évi Cxxii Törvény

§-a, a rendelkezések 2015. április 15-től hatályosak. Rendelkezik arról, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony próbaidő kikötésével keletkezik. Az a körülmény, ha a munkáltató a felmentésben nem vagy pedig tévesen hivatkozik a jogszabályhelyre, a felmentést nem teszi jogellenessé a bírói gyakorlat szerint (BH 2001. §-ában foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a hivatásetikai alapelvek részletes tartalmát és az ezzel összefüggő eljárás szabályait a képviselő-testület, illetve a Kttv. Mindezekről a 2013. január 1-jétől hatályos 183/A.

Az új törvény megteremtette az eddig két törvényben, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. törvényben és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. törvényben szabályozott, a közigazgatásban dolgozók foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó szabályok egységesítését. Az új jogviszony létesítésének időpontját. A módosítások a Kttv. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény kiemelt célkitűzése a közszolgálati szabályozás stabilizálása és egységesítése, valamint a 2012. törvénynek (a továbbiakban: Mt. )

A módosítással a jogalkotó kiterjesztette a kisgyermekes szülők kötelező részmunkaidős foglalkoztatásának lehetőségét. Mentesül továbbá a kormánytisztviselő értelemszerűen a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, ha a munkáltató ezt kifejezetten engedélyezi a számára. Ennek során természetesen az államigazgatási szerv működési rendjére vonatkozó szabályokat meg kell tartani. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott esetében a garantált bérminimum mértékét 2017. évre 161 000, - Ft-ban, 2018. évre pedig 180 500, - Ft-ban határozta meg a Korm. Minthogy a végleges áthelyezés a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének egyik jogcíme, a törvény előírja, hogy a közszolgálati igazolást valamint a kormánytisztviselő illetményét és egyéb járandóságait ki kell adni (például a szabadsággal is el kell számolni véglegesen), ugyanakkor azonban a kormánytisztviselő jogviszonyát a jogviszony számítása szempontjából folyamatosnak kell tekinteni. Rendelet szabályai az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a kártérítési eljárás megindítására az elévülési szabályokat kell alkalmazni. Az adott ügyben a felperes mint hivatalvezető felett a perbeli időben a kinevezési és munkáltatói jogkört a miniszter gyakorolta és a miniszter munkáltatói jogkörében felmentette a felperest, így a jogviszonya felmentéssel megszűnt. Ekkor a kormánytisztviselő illetményét e munkakörre megfelelően kell megállapítani.

A célvizsgálat megállapításairól a kormányt évente köteles tájékoztatni, melynek alapján meghozhatók a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos felmerült szükséges intézkedések. A törvény külön taglalja a jegyzővé kinevezés feltételeit, a főjegyzővé kinevezés feltételeitől, majd együttes feltételeket is tartalmaz. §-a, amely kiegészült egy új (4)-(6) bekezdésekkel, továbbá módosult a 12. Ben meghatározott rendelkezéseket (VIII. A kormánytisztviselő csak akkor kérheti a felmentését: - ha az új munkaköre szerinti illetmény összege nem éri el a korábbi illetménye 80%-át, illetve. Ha az áthelyezett kormánytisztviselő a közigazgatási alapvizsgát az előírt határidőn belül nem teszi le, ennek jogkövetkezménye a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnése, míg a közigazgatási szakvizsga teljesítésének hiánya a jogviszonyt nem szünteti meg, azonban a törvény előírja, hogy a kormánytisztviselő magasabb fizetési, besorolási fokozatba nem sorolható át a közigazgatási szakvizsga teljesítéséig. A törvény kimondja, hogy az indokolás mikor alapos. A személyügyi központ tartja nyilván és kezeli a pályázati eljárással, a kompetenciavizsgálattal és a toborzási adatbázissal kapcsolatos adatokat, valamint üzemelteti az államigazgatási szervek kormánytisztviselőinek képzésével, továbbképzésével, vizsgáztatásával összefüggő nyilvántartást.