Petőfi Sándor: Füstbement Terv (Elemzés) –

A Petőfi előtti korszakból Csokonai Szegény Zsuzsi, a táborozáskor című helyzetdala tekinthető talán legjobbnak, amely később népdallá is vált, akárcsak Kisfaludy Károlytól a Szülőföldem szép határa. Ekkor születik a Szegény Zsuzsi a táborozáskor c. népies helyzetdal, valamint a Jövendölés az első oskoláról a Somogyban c. Csokonai Vitéz Mihály: Szegény Zsuzsi, a táborozáskor. programvers. A kötelező versírási gyakorlatokon tűnik fel tehetsége Debrecenben. A költeménynek volt valóságalapja: szinte percről percre megfeleltethető a Petőfiről fennmaradt életrajzi adatokkal.

1. Petőfi Sándor: Füstbement terv (elemzés) –
2. Verselemzés - Csokonai: Jövendölés az első oskoláról a Somogyban vagy A pillantó szemek, vagy Szegény Zsuzsi, a táborozáskor vagy T
3. Csokonai Vitéz Mihály: Szegény Zsuzsi, a táborozáskor

Petőfi Sándor: Füstbement Terv (Elemzés) –

E páratlanul őszinte vers hitelességét Petőfi élethelyzetének és a megverselt lírai alaphelyzetnek a hasonlósága adja. Balladára jellemző a sejtető, előre mutató szerepvers, hisz a költő szerepet alakít, ahol megjelenik a búcsúzás képe. Rímelése: keresztrím Ritmusa: trocheikus lüktetés jellemzi: tá-ti, tá-ti…. Verselemzés - Csokonai: Jövendölés az első oskoláról a Somogyban vagy A pillantó szemek, vagy Szegény Zsuzsi, a táborozáskor vagy T. Pictura: kép; táj- illetve alakleírás. MÉLA TEMPEFŐI, AVAGY AZ IS BOLOND, KI POÉTÁVÁ LESZ MAGYARORSZÁGON. Itt született meg filozófiai költészetének néhány remeke, a Konstancinápoly, Az álom, Az estve, itt írt olyan szatírákat, mint a Bagoly és kócsag, a Békaegérharc, a Zsugori uram és olyan népies dalokat, mint a Szegény Zsuzsi a táborozáskor.

Benne nemcsak Lillától köszön el, hanem mindattól, ami életét tartalmassá tette: jókedv, remények, szerelem, költészet. 1788-tól ír maradandó műveket, sok diákkori versének átdolgozott változatát remekműként tartjuk számon. Szegeny zsuzsi a táborozáskor elemzés. A gróf palotájában a társaság – az eddigieken kívül. Az ókori görög költő, Anakreon idézése azonban egyértelműen klasszicista vonás. A téma választása és nyelvezete egyszerű. Verse romantikus, azonban leginkább a rokokó jellemző rá. Szegény Zsuzsi, a táborozáskor vagy.

A példányokat nem fogadja el az adósság fejében, hiszen úgysem tudná eladni. "Jaj, de…"- ellentétet, éles hangulatváltást jelez. Egyszóval szinte mindent egyesített magában, ami korában érték és divat volt. Rímelése: a sorok végének összecsengése a b a b rímképletet mutat, melyet keresztrímnek nevezünk.

Verselemzés - Csokonai: Jövendölés Az Első Oskoláról A Somogyban Vagy A Pillantó Szemek, Vagy Szegény Zsuzsi, A Táborozáskor Vagy T

32 évesen tüdőgyulladásban hal meg Debrecenben. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY Jelentősége: Ő a magyar felvilágosodás összegzője. Kedvére pihent ágyában, Engem ölelvén álmában: |Mikor bús trombitaszóra|. Elbeszélő női alak: Zsuzsi, aki azért bánkódik, mert szerelmét Jancsit besorozták és elvitték katonának.

Műfaj: A műfaj egyértelmű, a könnyedségével, Anakreónra jellemző képekkel dal, mégpedig anakreóni-dal. Egyes feltételezések szerint több olyan verse született Csokonainak tanító évei alatt, mely valójában nem Lillának szólnak, azonban később ezeket az ő nevükre írta át és ezen versei közé sorolta. Az évszak is változik. Petőfi Sándor: Füstbement terv (elemzés) –. A rokokó hatása Csokonai költészetében – a Tartózkodó kérelem című vers elemző bemutatása: Csokonai korai költészetében elsősorban, de később is megjelenik a rokokó hatás, melynek jellemző jegyei: a francia szalonok udvarló modora, egyfajta mesterkélt elegancia, finomkodó, modoros hang, játékos, kedveskedő hangnem, mitológiai képek, zeneiség, örömkultusz (a szerelem, a boldogság témaként választása). Iroványitól tudja meg, hogy Betrieger a pikszissel egyenesen a grófhoz ment, s minthogy semmi közelebbit nem tud senki a költőről, azzal gyanúsítják, hogy kém. Élmények költészetében úgy képeződtek le, hogy a rokokó játékos, önfeledt örömérzetét kifejező verseket felváltották a letisztult, mély érzelemvilágot tükröző, sablonoktól mentes művek.

A lányt közben férjhez adják egy gazdag kereskedőhöz: ez tudatosítja benne társadalmi száműzöttségét. Megtudván barátja szorult helyzetét, segítségére siet, elindul levelével a ferencesekhez. Petőfi családlírájának újszerűsége. Az estve című költemény Rousseaunak (russzó), a francia felvilágosodás egyik legmeghatározóbb alakjának elveire építve születik meg. Ekkor érkezik Tökkolopi, aki azon dühöng, hogy Csikorgó, a költő elnyerte a pénzét kártyán. Ezután a félművelt és csikorgó klapanciákat gyártó pályatárssal vív Tempefői költői versenyt. Csak nehezen, a szekretárius segítségével sikerül a gróf elé jutnia, aki a költészetért semmit sem hajlandó fizetni, de mert jó lélek, két aranyat ad a saját hibájából bajba jutott embernek. Petőfi előtt a családi élet intimitása nem tartozott a bevett költői témák felé: családi lírájával új témakört vezetett be irodalmunkba. Tanárnak kérik fel: újításokat vezet be, diákjaival gúnyverseket írnak a professzorokról. Diétai Magyar Múzsa címmel költői újságot próbált kiadni.

Csokonai Vitéz Mihály: Szegény Zsuzsi, A Táborozáskor

A időtlenséget, az örökké tartó pillanatot fejezi ki. Balladaszerű, tipikus búcsúzó leány története. "Az ember eredendően jó", a magántulajdon teszi gonosszá, az szül ellentéteket. Gerson du Malheureux című rögtönzését viszont annak idején eljátszotta diákjaival.

Majd számos újabb szakmai sikertelenség, egészségügyi gondok teszik búskomorrá, emberkerülővé. A gróf palotájában Rozália Horváth úr, azaz Pálóczi Horváth Ádám versein mereng, majd klavírkísérettel énekelni kezd, amikor belép Tempefői "kis konya s fakó kalapban, rongyos kaputrokban". Űlni kellett mindjárt lóra, Elindúlván a törökre; Jaj! Tempefői otthonában kesereg, amikor megérkezik Betrieger, a tipográfus, és járandóságát követeli. Pozsonyba ment hát, ahol az országgyűlésben igyekezett pártfogást keresni a költészet, az irodalom, a művelődés számára. Helyzetdal, formája monológ forma. A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

A rokokóra a finom vonások, könnyed firmák, játékos ám olykor-olykor pajzán képek is jellemzők. Csokonai Vitéz Mihály: Boldogság. A Lilla-ciklus lezárása ez, búcsúvers. Műfaja: népies helyzetdal (egy képzelt személy bőrébe bújik a költő és E/1. Feltűnik a zárt, szemmetrikus szerkezet: az 1. és 4. vsz. Keletkezési körülmények: Csokonai szerelmi költészetének két jelentős korszaka volt: a boldog szerelem és a reménytelen, nem beteljesült szerelem.

A Füstbement terv Petőfi családlírájának egyik legszebb darabja. Maga Rousseau ezt így nem mondta ki, de neki tulajdonítják ezt a szállóigét, mely híven tükrözi elképzeléseit a természetről.