Berzsenyi Dániel A Magyarokhoz 1
Szabi A Pék Kakaós CsigaSzerkezete harmonikusabb, mint az előzőé, és összesen hat versszak. A 11-12. Berzsenyi dániel vitkovics mihályhoz. versszak megint a dicső múlt megjelenítése Attila, Árpád és Hunyadi által. Tele van feloldhatatlan ellentmondásokkal: a klasszicista fegyelmet jelentő forma páncélja alatt forrongó indulat munkál. A hazafiság gondolata már jelen van Balassi Bálint óta a magyar irodalomban, de a nemzeti lét és nem lét, a dicső múlt és az értékszegény jelen szembeállítása, a nemzet pusztulásának víziója a reformkorban válik központi témává (Szózat, Himnusz). Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I. című művéből kellenének ellentétes állítások (idézetek).
- Berzsenyi dániel a közelítő tél verselemzés
- Berzsenyi dániel vitkovics mihályhoz
- Berzsenyi dániel magyarokhoz 1.4
- Berzsenyi dániel magyarokhoz 1.6
Berzsenyi Dániel A Közelítő Tél Verselemzés
Az elégia szomorú, borongós hangulatú gondolati elemekkel átszőtt költemény. Egyszeriben azonban ezt a valamennyiünket érintő törvényszerűséget a maga személyes élményeként érzékelteti a költő: "Itt hagy szép tavaszom". A vers egész összefüggéséből megértjük, hogy a tavasz az ifjú kor metaforája, a közelítő tél pedig az elmúlásé. Ezzel a képpel egyszerre hat különböző érzékterületre a költő.
Berzsenyi Dániel Vitkovics Mihályhoz
Ódái közül a legnevezetesebbek A magyarokhoz I. és A magyarokhoz II. Megjelennek itt az európai mitológiából, történelemből ismerős alakok is. A harmadik versszak egyik sora ez: "A hegy boltozatin néma homály borong. Berzsenyi dániel magyarokhoz 1.4. A múlt szépségének idillikus állapotát antik hangulatú utalásokkal fokozza (labirintus, zefír, szinfónia). 1/1 A kérdező kommentje: azt elfelejtettem, hogy a "dicső múltat" és a "romló jelent" kéne ellentétbe állítani. Berzsenyi negatív festéssel a múlt értékeinek elvesztését döbbenetes hatással írja le. A látvány (homály) jelzője (néma) a hallás érzékterületre tartozik. Berzsenyinek verset írni annyi, mint kiszakadni a mindennapokból. Berzsenyi költeménye a magyar költészet egyik kiemelkedő műve. Gyakran él ellentétekkel, metaforikus képeivel és sajátos gondolattársításával is.
Berzsenyi Dániel Magyarokhoz 1.4
Berzsenyi Dániel Magyarokhoz 1.6
Valójában az antik versformák mögött nem a klasszikus egyensúly, harmónia fedezhető fel, hanem az utánuk való eredménytelen sóvárgás és az örök nyugtalanság. A költeményt a költő történelmi folyamatokkal illusztrálja. A harmadik részben jelenik meg a költemény kulcsszava: az erkölcs. Az idő múlását először mint általános, minden létezőre érvényes igazságot nevez meg: "Óh, a szárnyas idő hirtelen elrepül! Facebook | Kapcsolat: info(kukac). A vers azonban minden korra érvényes erkölcsi ítéletet fogalmaz meg. Fellelhető ebben a részben egy részletesen kibontott hasonlat: a lassú halált, az észrevétlen pusztulást kívánja érzékeltetni, ennek okai pedig a következők: a hagyományok megvetése, az anyanyelv elhagyása, az idegenmajmolás. A versben kifejeződő komor életélmény azonban a következő művészeti irányzatra, a romantikára jellemző. Niklára való átköltözése után verseinek hangulata megváltozik, alaptémája a mulandóság lesz, az idő gyors múlása. Pályája korai szakaszában klasszikus versmértékben hazafias ódákat ír. Értelmezése szerint a költészet felszabadít és felemel. Berzsenyi elégiái az elmúlás szomorú vallomásai; a vágyott harmóniát a költőnek nem sikerült megvalósítania. A horatiusi életfilozófia: a végletes érzelmektől való óvakodás az "arany középszer" életelvvé emelése, a bölcs megelégedés, belenyugvás a sorsba látszólag meghatározta életét és költészetét. Az első egység (1-3. versszak) uralkodó érzelme a rémület.