kruger.tours

Arthur És A Villangók 3 / A Szolgálólány Meséje 1 Eva Joly

Hétvégi Programok Heves Megye
July 17, 2024

Besson hivatalosan is a legamerikaibb francia rendezővé avanzsálódott, eldobva majdnem minden nemű ihletettségét, amelyek azelőtt egyénivé tették filmjeit. Luc Besson, a francia auteur, aki valamikor még igazi fesztiválkedvencnek számított és olyan precízen kidolgozott, elismerésre méltó odaadással készült munkáival hívta fel magára a kritika és egyben a műértő közönség figyelmét is, mint 1983-as debütáló bemutatkozása, az Élethalálharc, a 85-ös Metró, a 88-as A nagy kékség, a 90-ben készült Nikita és magnum opusa, az 1994-es Leon, a profi, karrierjének közepén nem várt hátraarcot tett. Arthur: Maltazár bosszúja 2009. A csúcspontok egyike mindenképpen egy modellvasúton játszódó üldözéses jelenet, de a jóval nagyobb számú kültéri helyszín Thierry Arbogast operatőrnek is több esélyt ad a kibontakozásra, rengeteg természetes fénnyel és világosabb színekkel dolgozhat, mint eddig, melynek köszönhetően ég és föld a különbség a villangók inkább homályos és nem túl csiricsáré földalatti barlangjában játszódó első filmhez viszonyítva. Míg nemzetközileg is jól csengő névre a pergő ritmusú Nikitával tett szert, kirobbanó box office sikereket pedig a mérhetetlenül látványos, és kétségtelenül legnépszerűbb filmjének nevezhető Az ötödik elemmel ért el, addig a Leon volt az, mellyel a szakma és a nézőközönség európai és nyugati frakcióinak egyaránt elismerő fejbólintását méltán el tudta nyerni. Arthur és a villangók 3.0. Nagy felbontású Arthur 3: A világok harca képek amelyeket használhatsz a számítógépeden vagy telefonodon is háttérképnek, a képeket egyszerűen le töltheted nagy felbontásban miután a képre kattintottál. Minden bizonnyal örülnek(? A párizsi EuropaCorp stúdió 65 millió eurós (ami saccperkábé 90 millió dollárnak felel meg) befektetése mindezek tudatában igencsak elhanyagolható jövedelemmel számolhat a helyi rajongótáboron kívül eső területeken - akár hazánkban is, ahol a világ valamennyi országához hasonlóan a trendi háromdimenziós vetítéssel megtoldott produkciókat magukból ontó Pixar-Disney-Dreamworks hármasa élvez legyűrhetetlen hegemóniát. Itt találod Arthur 3: A világok harca film főszereplőit és néhány mellék szereplőjét is, ha a több szereplő gombra kattintasz akkor megtekintheted az összes szereplőt, a színészekre kattintva többet megtudhatsz róluk, mint például, hogy mely filmekben vagy sorozatokban szerepelt és találhatsz pár képet és egyébb fontos információkat róluk. Arthur és a villangók 2006.

Arthur És A Villangók 3 Teljes Film Magyarul

Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! Ha másra nem is, de filmenként egy értékelhetó poénra (ezúttal egy bizarr, de érdekes Star Wars hommage formájában) azért mindig futotta Besson erejéből. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. Ezalatt Arthur (Freddie Highmore) villangó-testben ragadva Selena hercegnővel kéz a kézben igyekszik valamilyen módon újra normális méretébe visszatérni, hogy megmenthesse nagyszüleit (Mia Farrow, Ronald Crawford) és szüleit (Robert Stanton, Penny Balfour) a végítélet napjától. Arthur 3: A világok harca teljes filmadatlap. A franciaországi és európai összbevételek azonban azt mutatták, hogy elegendő ember lenne kíváncsi Arthur további kalandjaira. Igaz, hogy francia gyártású volt, de amerikai sztárral a főszerepben, ezért könnyen eladható volt a nagyköltségvetésű hollywoodi közönségfilmeken nevelkedett rétegeknek is. Az Arthur és a villangók (mely egy rövid ideig a valaha készült legdrágább francia film titulusának tulajdonosa lehetett, míg az Asterix és Obelix harmadik része el nem happolta előle) egy részben élőszereplős, részben számítógépes animációval készült családi mozifilm volt, aminek történetét Besson a saját maga által írt gyermekkönyvekből adaptálta. A világok harca ott veszi fel a fonalat, ahol az elég eseménytelen Maltazár bosszúja című hosszúra nyújtott prológus befejeződött kereken egy évvel ezelőtt.

További információért kattints! Ez a cikk már több, mint egy éves! De Arthur édesapja mit sem törődve ezzel, előbb szeretne hazautazni. Mikor már épp indulnának egy pók Arthur kezébe tesz egy rizsszemet, melybe S. O. S. jeleket karcoltak. A félreértések elkerülése végett: mindkettő világé... Luc Besson leltárában a többi filmje mellett megtalálható egy a gyerekeinek mondott mesetár is, Arthur és a villangók címen, amelynek már a harmadik részét veszik ütemtervbe. A kisfiú egyre gyakrabban teszi fel magának a kérdést: mi van akkor, ha ezek a történetek mind igazak? Leírás: Malatazár fondorlatos csellel eljutott az emberek világába. Nem telik el sok idő és óriás-szúnyogok támadják meg a közeli kisváros lakóit egy kifejezetten brutális képsorokat tartalmazó részletben, míg el nem érünk a fináléhoz, egy gigászi, robbanásokkal teli csatához Arthur és az amerikai hadsereg részvételével. Eladta a lelkét, vagy ha nem is ilyen súlyos a helyzet, de legalább is elfelejtette, hogyan kell jó filmet csinálni. Az első Arthur CGI szempontból nem állt a helyzet magaslatán, a félkésznek tűnő effektusoknak hála a legjobb esetben is egy kiadós szédüléssel távozhattunk a moziból. A tízéves Arthur imádja a négy évvel ezelőtt nyomtalanul eltűnt nagypapa varázskönyvében olvasott misztikus meséket, amelyek teli vannak soha nem látott, izgalmas lényekkel. Arthur 3 - A világok harca filmkritika. Gyalog, biciklivel, autóval vagy éppen Harley Davidsonon, Arthurnak és barátainak minden segítségre szüksége lesz, hogy legyőzzék Maltazárt a végső csatávább. Való igaz, hogy a világ nagy része az első filmet harmatgyenge fogadtatásban részesítette és a folytatás létének tényével már legtöbben nem is törődtek, de elegendő gall kisgyereket érdekli Arthus és a szépséges elf-hercegnő sorsa ahhoz, hogy Besson zsebe szépen megteljen.

Arthur És A Villangók 3.0

Besson korai alkotásaival a kommerciális és művészi filmek közti vékony határvonalon mozgott, két kortárs rendezővel együtt a 80-as évek végén besorolódott az úgynevezett "cinema du look" mozgalomba, mely elnevezéssel azokat a filmeket illették, melyek a vizualitást előbbre tartották a cselekménynél, a narratívát alárendelték a külsőségeknek. Arthur és a villangók 3 teljes film magyarul. Besson fogta a hollywoodi konvenciókat és (elődeihez hasonlóan, mint például Godard) kiforgatta őket, átformálta azokat saját, összetéveszthetetlenül európai és mindenképpen egyéni hangvételéhez illőre, majd keverte mindezt a francia művészfilmek sajátosságaival, úgy mint az abszurd, egzisztencialista humorral, a kimunkált mesterkéltséggel, és így tovább. A rendezéshez 2005-ben tért vissza az egészen nézhető Angel-A című fantasy-val, 2006-ban pedig olyan téma vászonra varázslásával próbálkozott meg, amihez korábban még sosem nyúlt, olyan formátumban, amivel azidáig még nem dolgozott. A 2009-ben bemutatott Maltazár bosszújára francia nyelvterületeken közel 4 millióan voltak kíváncsiak, és ha ehhez még hozzávesszük a temérdek eladott DVD-t és egyéb merchandising-ot, akkor abszolút magabiztossággal kijelenthetjük, hogy a harmadik Arthur-filmnek is garantáltan megvan a maga közönsége.

5 IMDB Wikipedia Kritika Youtube Eredeti cím:Arthur 3: la guerre des deux mondes A film hossza:1h 41min Megjelenés dátuma:23 December 2010 (Hungary). A második részre nagyobb minőségi ugrást figyelhettünk meg, harmadik próbálkozásra pedig egészen nézhető produktumot tett le a látványért felelős BUF animációs cég az asztalra. Maltazár újabb tervet eszelt ki, de most nem a villangók világát akarja leigázni hanem az emberekét így olyan nagy lesz mint egy ember. A 6-8 éves vagy akár annál is fiatalabb korosztályt persze mit sem érdekli, hogy ki az a Luc Besson, és hogyan nyomja el magában jelenleg a mélyen megbúvó zsenit, a lényeg, hogy élvezik az akciót, a drámát, a humort és a közepesen kielégítő CGI animációt - boldogok a tudatlanok, avagy egy újszülöttnek minden vicc új. Az, hogy miben rejlik az Arthur-sorozat magnetikus vonzerejének a titka, azt mi magyar fejjel talán képtelenek is lennénk megérteni, egy francia kissrácot kéne megkérdezni, és akkor többet tudnánk. A film webcímét a "Link beküld" gombra kattintva kükldheti be!!! Arthur és a villangók 3.5. Arthur már nagy izgalommal várja a nagy nap éjszakáját, mikor utoljára visszatérhet a villangók országába, hogy találkozzon Holdviola hercegnővel. Arthur filmek részei. Arthur elszánja magát, s a nagyapja által hátrahagyott jeleket követve elindul felfedezni a villangók titokzatos világát, hogy megkeresse a mesés kincset és megmentse a családi vább.

Arthur És A Villangók 3.5

Nemzetiség: francia. Az első kettőt lezárandó, Luc Besson leforgatja a harmadik Arthur fejezetet is, amelyben eldől a világ sorsa. Visszatérve a kezdő mondatra, a nagy pálfordulás igazán az 1997-es Az ötödik elemmel történt meg: habár ez a különleges atmoszférájú sci-fi vitathatatlanul európai ízvilágú volt, azért minden amerikai kommersz akciófilmre jellemző motívum is fellelhető benne. A film továbbra is ugyanúgy épül fel, mint a megelőző darabok: korántsem impozáns, inkább agyzsibbasztóan középszerű egyvelege az élőszereplős felvételeknek, az animációnak és a gyermekded (mégis időnként meglepően kegyetlen és erőszakos) fantasy-nak. Arthur 3: A világok harca nagy felbontású poszterek több nyelven, a posztereket akár ki is nyomtathatod a nagy felbontásnak köszönhetően, a legtöbb esetben a magyar posztert is megtalálod, de felirat nélküli posztereket is találsz. Arthur 3 - A világok harca (2010) teljes film magyarul online - Mozicsillag. With Maltazard now seven feet tall and Arthur still two inches small, our hero must find a way to grow back to his normal size and stop the Evil M once and for all, with the help of Selenia and Betameche.

Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. Besson utána elárulta, hogy a fejében egy trilógiára elegendő ötlet van, tavaly be is mutatták a második és lényegesen gyengébb második részt, idén pedig érkezik a harmadik felvonás. A film kezdetén egy rövid összefoglalót kapunk az eddig történtekről, vagyis dióhéjban arról, ahogyan Maltazár ördögi terve sikeresen összeállt és elérte, hogy emberi méretűre nőjjön, következő lépéseként pedig a bolygó uralma alá hajtását tűzte ki (mi mást?

A szolgálólány meséje 1. évad epizódlista. Még szó sincs világméretű terméketlenségi válságról, mégis a politikusok rendszeresen próbálják átvenni a hatalmat a nők méhe felett, hiszen "aki teleszüli, azé a világ" ugyebár, abszurd szigorúságú abortusztörvényekkel is találkozhatunk szerte a világban (a legutóbbi ellen pont szolgálólányoknak öltözve tüntettek), és hát az is visszatérő bölcselet, hogy a nőknek az emancipáció helyett a gyerekszüléssel kéne foglalkozniuk. Ők lesznek az úgynevezett szolgálólányok, akiknek az a feladata, hogy gyermekeket szüljenek a legrangosabb politikai vezetőknek. Sorry but there are no results. Lehet, hogy nem győz a végén a Jó, mert az is benne van: egy disztópia azért disztópia, mert annak nincs happy endje. Nem, ebben a társadalomban a szűklátókörű vallási fundamentalizmus győzött, ezen belül pedig sok nő magasabb pozícióban van, mint a férfiak többsége, ha legfelülre persze nem is érhetnek el. Offred nem magáért akarja túlélni a rendszert, hanem a kislányáért, akiről nem tudja, hogy hol van, emiatt érthető, miért nem választja a sokak számára népszerű kiutat, az öngyilkosságot. A hatalom részéről megjelennek a képmutatók és a fanatikusok is.

A Szolgálólány Meséje 1 Évad 1 Rész

Az ő példája mutatja, hogy egy folyamatos vívódásban lévő, kétségek között vergődő rendszerrel szemben egyetlen személy akaratereje is mennyire eredményes lehet: June sem egy lelkesítő beszédeket tartó, egyedül bombamerényleteket kitervelő és végrehajtó klasszikus hős (sőt, az aktuális feminista példaképpel ellentétben még hadseregeket sem kaszabol le egymagában), egyetlen érdemi, de annál következetesebb cselekedete a 10 epizód során, hogy a mű tételmondatát magáévá téve nem hagyja magát. És bár rögtön az ő történetébe csöppenünk, és szinte azonnal elkezd beszélni hozzánk, Gileád borzalma eleinte absztrakt és hihetetlen számunkra. Én, a Saul fián, valamint néhány régi Bergman-, és Godard-filmen kívül, nem is nagyon emlékszem, hogy egy film vizuális és dramaturgiai koncepciójában ennyire egy színész, vagy színésznő arcára és játékára épített volna fel mindent. Rettenetesen ismerős lózungok. Messze nem csak a nyomasztásban jeleskedik a sorozat, hiszen a szlogenje is optimizmusról árulkodik: Ne hagyd, hogy a gazembereknek legyűrjenek. De megérdemelt Ann Dowd elismerése is, amit a Legjobb női mellékszerepért kapott. Úgy általában a társadalom egészéről, hiszen ebben az évadban csak az elit és a szexuális rabszolgasorba kényszerített szolgálólányok életébe láttunk bele. A szolgálólányok mellett a sorozat nem feledkezett meg a hatalmasokról sem: idővel belenézhettünk kicsit az ő életükbe, motivációikba-múltjukba is, és ezek nem kevésbé bizonyultak érdekes pillanatoknak.

A Szolgálólány Meséje 1 Évad 2 Rész

Ebben az erkölcsös világban a nők teljes mértékben alá vannak rendelve a férfiaknak, nem vehetnek részt a politikában, sőt, még csak nem is olvashatnak. Mindez azért, hogy száz százalékosan teljesíteni tudják biológiai kötelességeiket: a meddő feleségek kiszolgálják férjeiket, a termékeny szolgálólányok pedig gyerekeket szülnek gazdáiknak. A Szolgálólány meséje esetében nincs hiányérzetem.

A Szolgálólány Meséje 1 Évad 1 Rész Online

A nem olyan távoli jövőben a globális felmelegedés és a növekvő meddőség okozta krízisből egy keresztény fundamentalista csoport emelkedik ki, amely fokozatosan átveszi a hatalmat a demokrácia fenntartásáért felelős intézmények felett. Valami vallásos maszlaggal leöntve a dolgot, gyakorlatilag kiutalják őket a családokhoz, ahol a peteérésük legalkalmasabb időszakában rituálisan megerőszakolják őket. Mindegyik epizód magában hordozza a meglepetés és a feszültség erejét, de csak pár rész végére mondanám azt, hogy igazán epic, de amelyik az, az aztán nagyot üt. A szolgálólány meséje kapcsán ugyanis az az első ellentmondás, hogy messze nem az a didaktikus tanmese, aminek a fentiek alapján tűnhetne. A szolgálólány egy egész évadon át tudott ránk hatni az egyszerre szörnyű és izgalmas meséjével, aminek akadtak ugyan középtájt kissé leülősebb-önismétlősebb részei, de mégsem eresztett. Nekem vegyes érzéseim vannak a sorozattal kapcsolatban.

A Szolgálólány Meséje 1 Évad 1 Rész Indavideo

Amikor a Margaret Atwood kultikus disztópia-regényéből készült sorozat (melyet a Hulu gyártott, nálunk pedig az HBO GO-n látható) bemutatkozó epizódjairól írtunk, azt emeltük ki elsősorban, hogy mennyire izgalmasak a története által felvetett kérdések, és mennyire fojtogatóan erős az atmoszférája: egyszerre szeretjük is nézni, meg nem is, mint amikor az ujjaink közül kukucskálunk ki valami kényelmetlenül félelmetesre és közben érdekesre. Tartalom: Egy nukleáris katasztrófa utáni jövőben járunk. Még "fafejű férfiként" is rettenetes -és dühítő- szemlélni a nőiség olyan fokú kizsákmányolását, az emberi szabadság elemi jogainak olyan fokú megsértését, az anyaság, a nász és a gyermekszülés olyan mértékű elembertelenítését és elgépesítését, mint ami A szolgálólány meséje valójában. Ahogyan ő is azzal teszi a legtöbbet, hogy alig cselekszik és nem változik semmit, A szolgálólány meséjében az az említésre méltó, hogy nem említésre méltó.

A Szolgálólány Meséje 1 Évad 3 Rész

Szóval az öntudatos nőkből inkább lesznek kurvák, mint béranyák vagy háztartási alkalmazottak. Az e körül való fantáziálás sok elgondolkodtató és sikeres történetet szült az irodalomban, amiket előszeretettel visznek mindig filmvászonra és ez alól A szolgálólány meséje sem kivétel, de valamiben mégis más. Innentől spoileresen folytatom. A környezeti katasztrófák következtében visszaesett a nők termékenysége, ezért az állam szigorú törvényeket vezetett be a "hagyományos értékek" védelmében. Nem könnyű nem a kézenfekvően morálisan alábbvalót vagy kéjesen mocsok underwoodi alakokat látni negatív figuráiba, hanem olyan embereket, akiknek valójában mind megvannak a maguk indokai tetteikre, de sokkal többet fogunk tanulni, mint amikor sértettetten visszavonulunk elvtársaink közé simogattatni magunkat. Ann Dowdnak kicsit kevesebb ideje akad kibontakozni Lydia néni szerepében, de az utolsó két epizód során hibátlanul árnyalják vele kapcsolatban is a kialakult "szívtelen hajcsár"-képet. Rendkívül igényes a sorozat képi világa is: levegős, Vermeer-i fényhatásokkal operáló, szinte steril, antibakteriális világban él a létező legszörnyűbb zsarnok, a szabadság ördögi mivoltát hirdető ember. A szolgálólány meséje mégis ebből kovácsol sikert: bár kevés, amiből dolgozhat, azt igyekszik a legnagyobb átgondoltsággal, alapossággal és hatásfokkal felhasználni. Bár itt megjegyezném, hogy Margaret Atwood is részt vett az összes epizód munkálatában, ami szerintem erősen meghatározta azt, hogy bukás nem igen lehet a sorozat. Margaret Atwood 1985-ben írta meg disztópikus regényét A szolgálólány meséje címmel, melyet számtalan történelmi esemény, főként a Szovjetunió politikai rendszere ihletetett. Az álvallásosság valószínűleg a hatalmon lévő politikusok legtöbbjére jellemző, ezt mutatja a titkos bordélyház is, ahol a nagy tiszteletben álló erkölcshuszárok élhetik ki mindenféle szexuális aberrációikat. A történet egy disztópikus államban játszódik a jövőben, az addigra szétesett USA egy területén, ahol teljes diktatúra van. A szélsőségesen patriarchális, vallási fundamentalisták által vezetett Egyesült Államok negatív jövőképe napjainkban szinte aktuálisabb témának tűnik, mint a regény készültekor volt, ezért nem véletlen, hogy a Hulu (a Netflixhez hasonló streamszolgáltatás) úgy döntött, itt az ideje sorozatot készíteni a történetből. Egyáltalán nem szürreális tehát Atwood jövőképe, hiszen nemcsak a napjaink politikusaiban továbbra is jelen lévő patriarchális gondolkodásmód stimmel, hanem a demokráciát működni képtelen, passzív és félrevezethető tömegek problematikája is.

A Szolgálólány Meséje 1 Évader

Persze ezt ígérték, nem panaszkodhatunk. Már az alaptörténet is figyelemfelkeltő és mardosóan érdekfeszítő, viszont abban különböztetném meg a többi utópikus és disztópikus történethez képest, hogy ez nem is olyan irreális a jelenhez viszonyítva mint gondoljuk, mindez pedig megadja az alapját az amúgy is hihetetlenül egyedi, de gyomorforgató hangulatnak. És amíg van még ellenállás, addig nem veszett el teljesen az emberiség. Ebben viszont ők is tönkremennek, a saját maguk választotta szép új világrend őket is megnyomorítja, ami elől önmaguknak szóló hazugságokba, álszentségbe menekülnek — "hisz emberek vagyunk", mondják. A szolgálólány meséje (The Handmaid's Tale). Nem könnyű megélni a kényelmes diadalmenetek hiányát, de June legnagyobb elnyomottságában is inkább fog győztesnek érződni, mintha Katniss Everdeenként egyedül vitt volna végig egy forradalmat. Bár még nagyon nyomokban jelentek csak meg a forradalom szikrái, egyértelmű, hogy a történet ebbe az irányba fog elmenni, és már az első évadban is volt Offrednek pár olyan apró győzelme, aminek mi is nagyon tudtunk örülni. Míg eleinte csak June-t és közvetlen családját látjuk, ahogy halad előre az évad, egyre több szereplő múltjába betekintést nyerünk, így az évad első felében csak sematikus elnyomóként ábrázolt Fred és felesége (Joseph Fiennes és Yvonne Strahovski) is humanizálódik, megismerjük a diktatúra szabályai szerint felrajzolt merev homlokzat mögötti valós emberi történeteket és mozgatórugókat. Nos, a végére ez már rájuk egyre kevésbé igaz. Ezt magam sem tagadom, hiszen a kínkeservesen hatásvadász széria elkaszálásával többek között olyan néznivalóknak voltam kénytelen szentelni a figyelmem, mint A hátrahagyottak, a House of Cards vagy éppen ez a sorozat, amellyel egyszerre debütáltak. Meglehet, nem éreznénk annyira húsba vágónak most a sorozatot és nem kapna ilyen kiemelt figyelmet, ha picit más világban élnénk – kétségtelenül mázlijuk van a gyártóknak –, ugyanakkor a széria alapjául szolgáló Margaret Atwood-regény 1985 óta töretlenül népszerű, és ha egy pillanatra elvonatkoztatunk a mai amerikai, brit vagy magyar valóságtól, akkor is könnyedén találunk hozzá társadalmi-politikai párhuzamokat, mondjuk Magyarországon maradva a Rákosi-korszakban. A sikerhez persze hozzátartozott az is, hogy némely motívuma igen aktuálissá vált mostanra, pedig amikor készült a sorozat, ez nem merült fel a készítőkben. Ritkán történik olyan, hogy egy sértődött troll rátapintana a lényegre, de az American Gods-pilotkritikám kapcsán kiválóan állapította meg valaki, hogy el vagyok kényeztetve. Mivel kevés a nő, az emberiség fennmaradása szempontjából fontos, hogy diktatórikus szabályokat vezessenek be.

Most látom csak, hogy Margaret Atwood klasszikus regényét már Volker Schlöndorf is megfilmesítette 1990-ben, ráadásul igen jó szereposztásban – azt hiszem, muszáj lesz bepótolni azt is. Az érzelmek és az elfojtott érzelmek azon skálája, amit meg tudott jeleníteni az arcán a színésznő, egészen rendkívüli, és már csak ezért is érdemes volt végignézni a teljes évadot. Az 1. évad jelenleg egyetlen TV csatornán sem lesz a közeljövőben. Hisz megmutatta, hogy ők is emberek, és nem szörnyetegek, még ha olyan dolgokat is tesznek végül, amik szörnyűek. Ne feledkezzünk meg arról, hogy akadt egy rendhagyó epizód is, amiben a főhős Offred/June férjével történteket ismerhettük meg. Arcának kétezer színe van, ugyanennyi tekintete és arckifejezése, és kétezerszer kétezer érzést, érzületet képes közvetíteni vele – holott az arcán alig mozdul valami, talán csak a karikák száma a szeme alatt. Ha sikerül a terhesség, akkor újabb megpróbáltatások várnak rájuk, ahogy a sorozat remekül be is mutatja, de nem akarok mindent lelőni előre. Szóval nagyon elő volt készítve a terep és ennek megfelelő várakozással ültem le a sorozat elé. De nem hogy ezen ellentmondások ellenére ér sikert, hanem éppen, hogy ezek miatt. A Fred Waterfordoknak, akik körül a rendszer pragmatizmusa elfojtja az emberi kapcsolatoknak még a csíráját is (saját házasságukat is beleértve), a Serena Waterfordoknak, akiket lehet, hogy nem erőszakolnak meg hónapról hónapra rituálisan, viszont nőként ugyanúgy elnyomottak és megalázottak - pedig annak idején még ők maguk kardoskodtak politikai agitátorokként ezért a bánásmódért. Ha rajtam múlna, nem is lenne második évad. A most éppen Offred (azaz Fredé, mert Fred a ház ura) nevet viselő szolgálólány (Elisabeth Moss) a sztori főhőse és mesélője. Például cégvezetők és értelmiségiek – a sorozat kis ajándéka, hogy Fred megemlíti az újságírónőket is, ami a regényben nem szerepel. Tetszettek a visszatekintő részek, ahol bemutatták, hogy épült ki apró és alig érezhető lépésenként a demokratikus rendszerből egy teljes diktatúra.

Nem kreál más disztópiákra rálicitáló nyomorpornót, a legijesztőbb vonás benne nem az elnyomás mértéke, hanem hogy önkényuralma rajzfilmes igazságtalanság helyett meglehetősen következetes és racionális. Nem fogok spoilerezni, csak egy olyan mellékvágányt emelnék még ki, amelynek nincs közvetlen jelentősége Offred sorsának alakulásával kapcsolatban: a 8. epizódban, amikor már elég mélyre ástuk magunkat Gileád és a figurák életében, kiderül, hogy a vallásos alapokon szerveződött társadalom kulisszái mögött bizony bordélyházak is rejlenek, amelyekben többek között olyan önmegvalósító nők dolgoznak, akik nem tudtak beilleszkedni az új rendbe. A homoszexualitás, de még a "normális", heteroszexuális szex, valamint az olvasás és írás, a művészetek élvezete és gyakorlása is halálos bűnnek számít.